A nano-akv�riumok az elm�lt �vekben v�ltak rendk�v�l n�pszer�v�. Kis m�ret�kb�l ad�d�an sok pozit�v tulajdons�ggal rendelkeznek.

A nano-akv�riumok 10-35 literes „mini akv�riumok”. Sok el�ny�k van: kis helyet ig�nyelnek, alacsony a fogyaszt�suk, k�nnyen �trendezhet�k �s gyeng�bb technikai felszerel�ssel is t�k�letesen m�k�dnek. Sokan vitatj�k, hogy egy ilyen kis akv�riumban be lehet-e �ll�tani egy�ltal�n b�rmilyen biol�giai egyens�lyt �s hogyan lehet azt tart�san fenntartani. A nano medenc�k h�vei �ll�tj�k, hogy igaz�b�l nincs nagy k�l�nbs�g egy nano �s egy „norm�l” m�ret� akv�rium k�z�tt. Akv�rium v�s�rl�sa el�tt �ltal�ban azt aj�nlj�k, hogy vegy�nk min�l nagyobb medenc�t, mert azt minden szempontb�l k�nnyebb kezelni. Valamennyi igazs�g van is ebben, egy nagy akv�rium tiszt�t�sa t�nyleg sokkal egyszer�bb �s ritk�bban is kell takar�tani, vizet cser�lni. A t�rpeakv�rium azonban egy k�l�n kateg�ria, ak�r az �r�asztalunk sark�ban is elf�r, a term�szet egy szelet�t var�zsolja a lak�sunka �s egy kis kreativit�ssal csod�kat m�velhet�nk vele. A nano-akv�riumok �gy n�znek ki, mint egy �tlagos akv�rium, de minden felszerel�se, berendez�se, tartoz�ka �s �l�l�nye m�retar�nyosan miniat�riz�lva van. A k�vek, a f�k, a n�v�nyek �s a halak is eg�szen apr�k nagyobb testv�reikhez k�pest. Magyarorsz�gon m�r kaphat� az Arcadia Arc Tank sorozat, amely egy angol c�g �ltal gy�rtott, 20-35 literes, teljes felszerel�ssel rendelkez� mini akv�riumokat forgalmaz. A nano- akv�riumok a kezd� akvarist�k sz�m�ra viszonylag dr�g�nak t�nhetnek, egy ilyen teljes felszerel�ssel ell�tott szett kb. 20-40 ezer Ft-ba ker�l �s m�g nem tartalmazza az �l�l�nyeket. Olcs�bban ki lehet j�nni, ha magunk szerz�nk be minden hozz�val�t. A nano-akv�riumba nem sz�ks�ges a legfejlettebb sz�r�si technol�gi�kat be�zemelni, ak�r egy egyszer� szivacssz�r� vagy egy 10-20 literes medenc�be val� mini bels� sz�r� is elegend�. A nano-akv�riumokban �l� legt�bb �llat, pl. a garn�l�k �s a halak nem kedvelik az er�s v�z�raml�st, �gy a kisebb sz�r�k megfelel�ek. N�v�nyek k�z�l is v�lasszunk t�rpe fajt�kat, mint p�ld�ul: Eleocharis parvula, Hemianthus callitrichoides “Cuba”, Eleocharis acicularis, Glossostigma sp., Pogostemon helferi, Utricularia graminifolia. Sokan �gy alak�tj�k ki az akv�riumot, hogy az eg�sz aljzatot s�r�n be�ltetik n�v�nyekkel, oldalra terjeszked� t�rpe n�v�nyekkel, f�vekkel. Az ilyen akv�riumokat im�dj�k a halak, amely nagyon mutat�s, �m nehezebb a hozz�f�r�s a f�rge, gyorsan elb�j� �llatokhoz, valamint a v�zcsere, a d�gl�tt �llatok kiemel�se stb. Fokozott �vatoss�ggal kell az ilyen akv�riumokhoz hozz�ny�lnunk, hiszen k�nnyen kit�rhatjuk a nagy nehezen hely�kre illesztett gy�ny�r� n�v�nysz�nyeget. A nano-akv�riumokhoz a lehet� legkisebb m�ret� halfog� h�l�t alkalmazzuk a n�v�nyek, �llatok, t�rmel�kek �s boml�sterm�kek kihal�sz�sakor.

 

Tal�n a leggyakoribbak a kocka alak� �ll� akv�riumok, melynek m�retei p�ld�ul 20x20x25 cm (hossz�s�g, sz�less�g, magass�g). Az apr� level� n�v�nyekhez, illetve az olyan n�v�nyekhez, melyek szeretnek r�kapaszkodni valamire (pl. j�vai moha), az akv�riumba helyezhet�nk k�l�nf�le apr� �gakat, girbe-gurba t�rpe vasf�t, vagy kicsi szikl�t form�z� k�vet. Talajnak tal�n a s�t�t bazaltk� az egyik legszebb, mivel t�k�letesen kiemeli a n�v�nyek, halak �s r�kok sz�neit. Az akv�riumot felszerelhetj�k egy h�tt�rposzterrel, illetve m�r l�teznek be�p�tett sz�nezett �veggel ell�tott nano-medenc�k is, melyek el�tt nagyon sz�pen mutat egy csapat neonhal, vagy kolibrihal. N�h�ny akvarista kedveli az �n. Co2 rendszer alkalmaz�s�t a nano-medenc�kben, �m ezzel most nem foglalkozn�k, mivel bonyolult �s csak profiknak val� elj�r�s.

 

A nano-akv�riumokba val� halak szinte mindegyike csapathal, ez�rt aj�nlott minimum 5-8egyedet beszerezni bel�le. Szerencs�re most m�r Magyarorsz�gon is kaphat� ezek k�z�l j� n�h�ny faj, a nagyobb �llatkeresked�sekben �s akvarisztikai szak�zletekben �ltal�ban k�l�n helyet kapnak a nano-�l�l�nyek, hiszen m�ret�kb�l ad�d�an nem lehet �ket egy�tt tartani a norm�l m�ret� halakkal. S�t m�r f�nykor�t �li a tengeri nano-akvarisztika is. Az egyik legmutat�sabb mini akv�rium lak� hal a galaxy razb�ra, amely 3 cm-re n� meg, s�t�t alapon s�rg�s pettyes, �r�kmozg�, b�k�s rajhal. Egyetlen h�tr�nya, hogy az egyik legdr�g�bb nano-hal, k�r�lbel�l 800-1200Ft-ba ker�l darabja �s egy 5-10 f�s csapatra mindenk�pp be kell ruh�znunk. Szerencs�re azonban sz�les v�laszt�k �ll a rendelkez�s�nkre. Aki kedveli az elevensz�l� halakat, az v�laszthat Endler-guppit (Poecilia wingei), eleg�ns t�rpefogaspontyocsk�t (Neoheterandria elegans), f�mes fogaspontyocsk�t (Girardinus metallicus), vagy t�rpe fogaspontyot (Heterandria formosa), �m ez ut�bbi mostan�ban teljesen elt�nt a hazai kereskedelemb�l �s csak teny�szt�kt�l, vagy k�lf�ldr�l szerezhet� be. A t�rpe fogasponty az egyik legkisebb akv�riumi hal a vil�gon, kb. 2-3 cm hossz�, a n�st�ny valamivel nagyobb a h�mn�l.

 

N�pszer� nano-halak k�l�nf�le d�ni�k �s razb�r�k is. A t�rperazb�ra (Boraras brigittae), a moszk�t� razb�ra (Boraras maculatus), a t�rkizcs�kos t�rperazb�ra (Boraras urophthalmoides), a smaragd t�rperazb�ra (Danio eryhtromicron), a h�roms�vos razb�ra (Rasbora borapetensis), a v�r�scs�kos razb�ra (Rasbora pauciperforata), az aranygy�r�s d�ni� (Danio tinwini), a Hegeli-razb�ra (Trigonostigma hengeli), a Ruby-tetra (Axelrodia riesei), az Amanda-lazac (Hyphessobrycon amandae), az ostoros sziv�rv�nyhal (Iriatherina werneri), a vill�sfark� kal�szhal (Popondetta furcata), a t�rpe f�nyl�szem�  hal (Foerschichthys flavipinnis), a t�rpe p�nc�losharcsa (Corydoras pygmaues) mind t�k�letesen alkalmasak 20-30 literes medenc�kbe. Egy 30 literes akv�riumba �tlagosan kb. 40-48 db 3-4 cm hal f�r el k�nyelmesen. T�rpe g�mbahalat, t�rpes�g�reket, �s dar�zsg�bet semmik�pp ne tartsunk a fentebb eml�tett fajokkal, mert b�r kicsik, de agressz�v, ter�letv�d� ragadoz�k, melyek k�rt tehetnek t�r�keny kishalainkban.

 

A halakon k�v�l a nano-akv�riumok legismertebb lak�i a t�rpegarn�l�k �s a csig�k. Kezd�k sz�m�ra a legide�lisabb garn�la a Red Cherry garn�la (Neocaridina heteropoda), amelyet magyarul cseresznyegarn�l�nak szoktak nevezni �l�nkpiros sz�ne miatt. S�t�t talajon, s�r� n�v�nyek k�z�tt nagyon j�l mutat. A D�lkelet-�zsi�b�l sz�rmaz� apr� garn�la a vadonban sz�rk�sbarna sz�n�, fogs�gban szelekt�ven teny�sztett�k ki sz�mos sz�nv�ltozat�t. A piroson k�v�l l�tezik m�g s�rga (yellow-fire), k�k (blue jelly), feh�r (snowball, vagy white pearl), �tl�tsz�-piros (rili) sz�n�ek, melyek mind a Red Cherry rokonai, s�t �ssze is �vnak, ez�rt nem tan�csos �ket k�z�s medenc�ben tartani. A k�l�nf�le sz�n� garn�l�k hibrid ut�dai �ltal�ban vadas sz�n�ek, jellegtelen�l sz�rk�sbarn�k lesznek, ez�rt ha sz�p, �l�nk sz�n� �llatokat szeretn�nk nevelni, minden sz�nv�ltozat k�l�n akv�riumot ig�nyel! Rendk�v�l mutat�s, �m borsos �ru �s k�nyesebb fajok a bee-fajok, p�ld�ul a crystal red (Caridina cantonensis sp.), a black crystal (Caridina cf. Cantonensis), az arany bee (Caridina cantonensis sp), a tigrisgarn�la (Caridina cantonensis sp. Tiger), vagy a zebragarn�la (Caridina sp. Chinese Zebra). Ezeknek k�l�nb�z� sz�n �s mintav�ltozatai l�teznek, att�l f�gg�en, hogy hol helyezkednek el a p�tty�k �s a s�vok az �llat test�n. Red Cherryt tarthatunk egy�tt p�ld�ul tigrisgarn�l�val, vagy bee-fajokkal, mert ezek nem keresztez�dnek egym�ssal. A Neocaridina-fajok nagyon szapor�k, egy p�r f�s csapatb�l is r�vid id�n bel�l 100 f�s kol�nia alakul ki. Ha nem szeretn�nk �llatainkat szapor�tani, illetve meg szeretn�nk akad�lyozni a t�lszaporod�sukat, akkor tartsuk egy�tt �ket halakkal (term�szetesen kism�ret�ekkel). Halak t�rsas�g�ban ugyanis lelassul a szaporod�suk, s�t egyes fajok egy�ltal�n nem is pet�znek. N�h�ny razb�rafaj �s p�ld�ul a nagyobb Endler-guppi n�st�nyek is sz�vesen levad�ssz�k a p�r napos �s �jsz�l�tt r�kokat, �gy valamennyire kord�ban tarthat� az �llom�ny. K�l�n akv�riumban viszont f�kezhetetlen�l t�lszaporodhatnak. T�rpegarn�l�kat ne tartsunk �veggarn�l�kkal, mivel azok is el-elkapnak egy-egy p�ld�nyt. A garn�l�k ivar�nak meg�llap�t�sa kifejlett egyedek eset�ben viszonylag egyszer�. A n�st�nyek szinte minden fajn�l nagyobbak, h�tuk k�zep�n vastag „nyereg” l�that�, farkukat gyakran beg�rb�tve tartj�k, f�leg mikor pet�ket hordoznak. A Red Cherry n�st�nyeken j�l l�that�k a s�rg�s sz�n� pet�k az �llat potroh�nak als� r�sz�n.  �gyelj�nk arra, hogy a garn�l�k nem kedvelik a magas v�zh�m�rs�kletet, sz�mukra a legide�lisabb tartom�ny a 23-26 fok. 30 fok f�l�tt szenvednek �s elpusztulnak. Rendszeresen vedlenek, ez�rt ne ijedj�nk meg, ha a talajon rendszeresen tal�lunk �tl�tsz�, garn�la alak� foszl�nyokat. Ezeket bent is hagyhatjuk a medenc�ben, mert a r�kok elfogyasztj�k.

 

A nano-akv�rium lak�i (mind a halak �s a garn�l�k) speci�lis eles�geket ig�nyelnek kis m�ret�kb�l ad�d�an. A halak t�rt lemezes t�pot, vagy v�gott tubifexet, illetve ivad�kt�pot (4cm-n�l kisebb halaknak val� poreles�get) ig�nyelnek. A garn�l�k a vadonban t�rmel�k �s d�gev�k, ez�rt �ket ak�r el�g 2 naponta etetni, hiszen a v�zb�l folyamatosan sz�rnek ki maguknak plankton eles�get, s�t megeszik egym�s levedlett b�r�t is, illetve a term�szetben sem tal�lnak minden nap t�pl�l�kot. Ezen k�v�l azonban ig�nyelnek valamilyen teljes �rt�k� eles�get. Erre a c�lra t�k�letesen alkalmasak a kifejezetten garn�l�k sz�m�ra kifejlesztett sz�nserkent� granul�lt t�pok (pl. Sera Shrimp Natural, JBL Nova Prawn).

 

 

Hozz�val�k egy garn�l�s nano-akv�riumhoz:

 

20-25 l akv�rium (fekv� vagy �ll�)

Bazaltk� talaj

L�gpump�s bels�sz�r�

Gy�k�r (vasfa vagy sz�l�t�ke)

1 g�mbmoha

Nagy adag j�vai moha

N�h�ny sz�l �tokh�n�r

Akv�rium tet�

Vil�g�t�s

1 tucat Red Cherry garn�la (halas medence eset�n apr� halak)

K�vek, kagyl�, m�szikla vagy egy�b dekor�ci�

H�l�

Garn�la t�p (vagy halt�p)

V�zleenged� cs� vagy talajporsz�v�

Algakapar�

 

 

 

 

 

Vissza a bloghoz