A CITES-ről

A CITES az 1973. március 3-án megkötött, az állatok és növények kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény rövidítése (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora). Ez az egyezmény teszi lehetővé, hogy a veszélyeztetett fajokat ne lehessen ellenőrzés nélkül és illegálisan adni-venni a kereskedelemben. Sajnos nem minden ország csatlakozott az egyezményhez. Mivel minél ritkább egy állat, annál drágább és keresettebb, tahát még inkább vadászni fognak rá és a száma így vészesen csökken az eredeti élőhelyén. Magyarország is csatlakozott a 175 országhoz, mely elismerte a szerződést, így hazánkban is csak pecséttel és aláírással ellátott CITES-papírral lehet a legtöbb hüllőt megvásárolni. A CITES-egyezmény kifejezetten a vadon élő állatokra vonatkozik.

A Washington Egyezmény a veszélyeztetettségük mértéke szerint négy csoportba (mellékletbe) osztotta a veszélyeztetett fajokat: 

A-melléklet: kihalás fenyegeti
B-melléklet: a kipusztulás veszélye fennáll
C-melléklet: a csatlakozott országok valamelyikében veszélyeztetett
D-melléklet: ezeknek a fajoknak az itthoni tartása nem igényel külön engedélyt, de az EU továbbra is ellenőrzi őket. Elvámolásnál szükséges az engedély.

Veszélyes fajok tartása

1999-ben született a veszélyesnek minősített fajokra vonatkozó törvény. Az óriáskígyók közül az alábbi fajok számítanak emberre veszélyes fajoknak: anakonda, ametiszt piton, tigrispiton, kockás piton, sziklapiton. Sokáig a boa constrictort is ide sorolták, ám nemrégiben levették a veszélyes kígyók listájáról. Ha veszélyesnek minősített fajt szeretnénk tartani,  olyan zárt helyiségben vagy terráriumban kell elhelyeznünk, amelyen feltüntettük, hogy "veszélyes állat". A terrárium paramétereinek a törvényben leírtaknak meg kell felelnie (egy példány számára minimális hossz-testhossz 1x, minimális mélység-testhossz 0,5x, magasság-testhossz 0,5x- maximum 2m. Minden további egyed betelepítése a férőhely 20%-val növelendő). A veszélyes állatok tartásánál feltétlenül szükséges a közvetlen szomszádok beleegyezése. A területileg illetékes természetvédelmi felügyelőséghez beadott kérelmet szakhatóságként a jegyző és a természetvédelmi felügyelőség adja ki. Az engedély konkrét egyedekre vonatkozik és az esetleges szaporulatra nem vonatkozik.

Vonatkozó jogszabályok:

az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény.

a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet.

a Washingtonban, 1973-ban elfogadott, veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény módosításának kihirdetéséről szóló 2008. évi LIII. törvény.

a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályzó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) kormányrendelet.

a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló 407/2009/EK bizottsági rendelet.

Forrás: Ferencz Balázs Roland: Óriáskígyók terráriumi tartása és szaporítása c. könyv

 Ajánlott oldalak:

http://www.cites.hu/

http://www.cites.org/

http://www.nagyhazak.hu/orokzold/74-veszelyes-allatok-tartasa