Madagaszk�ri tarkagekk�, vagy nagyfej� gekk�, vagy Picta gekk� (Paroedura picta):
 

�l�hely: Madagaszk�r erd�s�gei.

Hossz: 10-15 cm.

Sz�n: az alapsz�n s�t�tbarna, vil�gos foltokkal �s cs�kokkal. A has minta n�lk�li feh�res. T�bb sz�n �s mintav�ltozata l�tezik, n�lunk a legn�pszer�bb �s legismertebb a cs�kos.

T�pl�l�k: rovarok. Moh� �llat, szinte mindent megt�mad, ami bef�r a sz�j�ba.

Terr�rium: sivatag vagy szavanna-terr�rium, 60x50x50 cm. C�lszer� 2-3 n�st�nyt 1 h�mmel tartani, mert ha 1-1 ar�nyban tartjuk, a h�m �lland�an udvarolni fog, a n�st�ny meg folyamatosan vemhes lesz, amibe ak�r bele is pusztulhat! �ltal�ban el�g ijed�s �s vad faj, kiskorban kezdj�nk el bar�tkozni vele. A fark�t ne fogjuk meg, mert ledobhatja, ami azonban id�vel ujran�, de nem lesz olyan sz�p mint az eredeti. Talajlak� gekk�, de a l�bujjai v�g�n apr� tapad�korongokat visel. Az �llat l�ba olyan, mintha �tmenet lenne a karmosgekk�k �s a tapad�korongos fajok k�z�tt. Fiatal korban fel tudnak m�szni az �vegre a korongjai seg�ts�g�vel, ez�rt fedett terr�riumot ig�nyel! K�s�bb azonban, f�leg a neh�z h�mek, de a kifejlett �llatok is m�r a f�ld�n tart�zkodnak. 

H�m�rs�klet: 24-28 fok. Ig�nylik a 10-12 �r�s megvil�g�t�st, amit spot izz�val oldjunk meg, ami egyben biztos�tja sz�mukra a 28-30 fokos h�m�rs�kletet.

Szaporod�s: toj�srak�, nem ivad�kgondoz�. A toj�s kis kerek labd�ra eml�keztet. A n�st�ny gyakran olyan j�l el�ssa, hogy nem csin�l buck�t �s alig lehet felfedezni, hogy hova rakta a toj�sokat. Nem mindig haszn�lj�k a toj�srak� l�d�t, n�lam t�bbsz�r is sz�tsz�rt�k a toj�sokat a terr�rium k�l�nb�z� pontjain. Lehet�leg min�l el�bb keress�k meg a toj�sokat, mert ha sok�ig marad a terr�riumban, az �llatok r�l�phetnek, a toj�s �rz�keny h�ja megrepedhet, illetve a homokban r�vid id�n bel�l kisz�rad.
 
Kel�s: 29 fokon 56-65 nap. 

Ut�dok sz�ma: 2 db toj�st rak havonta, a teny�szid�szakban 5-7 alkalommal. El�fordulhat, hogy egyszerre csak az egyik toj�st rakja le, majd 1-2 nap m�lva a m�sikat. Nagyon szapora, m�r 5-6 h�naposan v�lik ivar�rett� �s onnant�l kedzve szaporodnak, mint a nyulak. Neh�z meg�ll�tani, ha egyszer beindult a toj�srak�s. Sokszor a n�st�nyek addig tojnak, m�g v�g�l ki nem m�lnak. A n�st�nyeket 5-6 toj�s lerak�sa ut�n vegy�k ki a h�mt�l �s pihentess�k, ezalatt alaposan etess�k. A vemhess�g alatt fokozott mennyis�g� k�lciumra van sz�ks�g�k. Ha nem kap el�g k�lciumot a toj�sok nyitottan ker�lnek lerak�sra, v�kony lesz a h�juk, �s k�nnyen elt�rnek. A toj�s apr� kerek, labda alak�. A kikelt kisgekk� kb. 4-5 cm hossz�, de hamar megn�. Az ivarok gyakorlott szemmel ak�r m�r kikel�skor meg�llap�that�k, a b�bi h�meken a kloaka m�g�tt 2 oldalt 2 pici duzzanat van, a n�st�nyeken k�z�pen csak 1 dudor tal�lhat�. 3-4 h�napos korban �s a kifejlett egyedeken nagyon szembet�n� a k�l�nbs�g, j�l  l�that�k a h�mek "her�i", illetve a h�mek j�val nagyobbak (14-16 cm), m�g a n�st�nyek 7-10 cm-sek maradnak.

CITES: nem sz�ks�ges.

Angol neve: picta gecko, panther gecko, ocelot gecko, Madagascar ground gecko.
 

 
Saj�t k�p

Sz�nv�ltozatai:

Stripe:

Xanthic/caramel alb�n�:

Axantic:

Snow:

R�szlegesen 3 cs�kos (k�z�pen):

3 cs�kos (3-striped):

Bold:

Red:

 Hypo:

 Hypo xanthic:

Wide stripe: