H�ll�betegs�gek

Atk�sod�s: az egyik leggyakoribb probl�ma a terrarist�k k�r�ben. Az akt�k apr� v�rsz�v� �l�sk�d�k, melyek a k�gy�k pikkelyei al� furakodnak be. Maga az atka szabad szemmel is l�that�, barn�s vagy fekete. Az atk�k a talajba is be�ss�k magukat, ez�rt ha atk�kkal �llunk szemben, miel�bb t�vol�tsul el az eg�sz aljzatot, �s alaposan, ecettel vagy alkohollal takar�tsuk ki a terr�riumot. Az atk�k a k�gy� szeme �s a kloak�ja k�rny�k�re f�szkelik be magukat leggyakrabban. A szem felduzzad, a k�gy�nak "szem�vege" lesz. Az atk�k jelenl�t�tnek els� jele, hogy az �l�sk�d�k a k�gy� iv�t�lj�ban a v�z felsz�n�n �sznak. A Frontline, az Ivermectine, vagy az Insecticid2000 nagyon hat�sos, �llatpatik�ban vagy h�ll� szakkeresked�sben v�ny n�lk�l kaphat� szerek. �vatosan haszn�ljuk �ket, az �llatot minim�lis mennyis�g� szerrel kenj�k be, �s a fejet hagyjuk ki! Atk�k �s f�rgek megjelen�se eset�n az eg�sz terr�riumot takar�tsuk ki, cser�lj�k ki a talajt, s�ss�k ki a nem olvad� t�rgyakat, fert�tlen�ts�k a terr�rium fal�t �s mag�t az �llatot is kezelj�k atka�l�vel. 2-3 kezel�s elegend� szokott lenni m�g s�lyosabb fert�z�s eset�n is. Fontos, hogy a kezel�s alatt �ll� �llatok 1 vagy 2 napig ne kapjanak inni, mert a szer a v�zbe ker�lve �rthat a h�ll�knek!

F�rgess�g: k�gy�kn�l viszonylag gyakori probl�ma. A fert�z�s t�netei �ltal�ban: t�pl�l�k visszautas�t�si �s kih�ny�sa, fogy�s, rendellenes �llag�, b�z�s sz�klet. Mikroszk�p alatt sz�kletb�l kimutathat�k a par�nyi egysejt� fonalf�rgek. F�reghajt�val, injekci�val vagy tablett�val kezelhet�. A k�gy�k el�szeretettel �r�tenek a vizest�ljukba. Amint ezt �szrevessz�k, t�vol�tsuk el az �r�l�ket �s alaposan mossuk ki a t�lat, majd mi magunk is mossunk kezet. Ha egy k�gy� az �r�l�kkel fert�z�tt v�zb�l iszik, akkor elkaphatja a f�rgess�get a m�sik k�gy�t�l. 

Egysejt� v�gl�nyek okozta csill�s parazitafert�z�s: Hasonl�t a fon�lf�reg fert�z�sre, �m ezt a betegs�get am�b�k (entaboeba invadens), csill�s egysejt�ek okozz�k. A t�netek: neh�z vagy darabos vedl�s, drasztikus fogy�s, koplal�s, rendszeres visszah�ny�s, b�z�s, k�s�bb v�res �s h�g sz�klet. Teny�szetekben, nagy sz�m� �llat tart�sa eset�n gyakori betegs�g, szinte minden teny�szt� ismeri ezt a probl�m�t. K�gy�kn�l a leggyakoribb, de a gy�kok is megfert�z�dhetnek, n�luk nagyon gyors lefoly�s� �s csak a gy�k hirtelen elhull�sa jelzi a betegs�get. A fert�z�s lefoly�sa elt�r� lehet egyes egyedekn�l, van olyan k�gy�, amely csak hordoz� �s nem lesz beteg, m�g a m�sik k�gy� egy�ltal�n nem eszik �s olyan is el�fordul, hogy a k�gy� rendesen eszik, m�gis egyre jobban lefogy. T�net lehet az is, ha az �llat gyakran �s nagy mennyis�g� vizet iszik. A fert�z�s k�vetkezt�ben a k�gy�k b�lny�lkah�rty�ja begyullad, de a t�bbi bels� szervet, p�ld�ul a m�jat �s a gyomrot is megt�madhatja �s k�ros�thatja. Az �llat teste felpuffad a kloaka �s a belek t�j�k�n. A s�lyosan fert�z�tt k�gy� elny�lva fekszik a f�jdalomt�l, sokszor kiford�tja a test�t �gy, hogy a hasa van felfel�. N�ha vonagl�sba torkollik a betegs�g, de az m�r a v�gst�dium el�jele.

Sajnos gyakori �s nagyon s�lyos betegs�g, az �llatok ak�r h�napokon �t fert�zhetnek, az �sszes megl�v� terr�riumi �llatunkat megt�madhatja a k�r, ez�rt minden �llatot le kell kezelni! Dimetridazolt tartalmaz� k�sz�tm�nyekkel k�nnyen kezelhet�, �tal�ban 1-2 kezel�s elegend� szokott lenni. Az �llatorvos egy szond�n kereszt�l k�zvetlen�l a gyomorba juttathatja a gy�gyszert. Rendk�v�l hat�sos az emberek sz�m�ra haszn�latos, v�nyk�teles Klion tabletta is. S�lyos esetben sz�ks�g van a tabletta mellett antibiotikum bead�s�ra is. Egy f�l Klion tablett�t f�l dl v�zben feloldunk, �s pipett�val megitatjuk a k�gy�val. P�r h�napos k�gy�nak el�g 2 csepp, feln�ttnek t�bb. K�zvetlen�l is beadhatjuk a k�gy� sz�j�ba, illetve a tablett�t el�bb betessz�k egy d�gl�tt kiseg�r sz�j�ba �s azt adjuk a k�gy�nak. Ha az �llat nem eszik, akkor megt�mj�k vele. Az �llatorvos gyakran vitamininjekci�t is ad. A beteg �llatokat tegy�k karant�nba, emelj�k fel a terr�rium h�m�rs�klet�t 30 fokra. �gyelj�nk a higi�ni�ra, mert a beteg p�ld�ny terr�rium�b�l megfogott t�rgyakkal k�nnyen �tvihetj�k a betegs�get az eg�szs�ges �llatainkra. Mindent alaposan tiszt�tsunk ki, �s sokszor mossunk kezet. A kezel�s sikeress�ge nagyban f�gg att�l, hogy az �llat melyik szerv�t t�madta meg a betegs�g. Ha a t�d�ben kezdtek elszaporodni az am�b�k, az �llat menthetetlen, viszont ha a gyomorban vagy a belekben telepszik meg a fert�z�s, onnan a legk�nnyebb ki�rtani.


Ezt a snow h�m sikl�t sajnos nem siker�lt megmenteni. A k�pen nem annyira l�tni, de a b�re r�ncosodott �s teljesen r�sz�radt a test�re, a k�gy� nem evett, egyre jobban fogyott, v�g�l el kellett altatni.


Egyik amel n�st�ny k�gy�m is elkapta a csill�s betegs�get, de siker�lt kigy�gy�tani. A k�pen �pp vedl�s alatt van, a b�re "r��gett" a test�re, 3 h�t elforg�sa alatt 3x vedlett �s sz� szerint pikkelyenk�nt kellett leh�mozni r�la a b�rt. � nem fogyott le, csak h�nyt �s hasmen�se volt. Az orvos csin�lt sz�klet �s v�rvizsg�latot, a k�gy� kapott vitamininejkci�t �s f�reghajt� paszt�t gyomorszond�n �t. A teljes fel�p�l�s hetekbe tartott.

  
Ezt a norm�l h�met eladtam, de p�r h�nap m�lva k�l�nf�le okokra hivatkozva visszaadta az illet� �s ilyen �llapotban ker�lt vissza hozz�m. J�l evett az elej�n, de csontsov�ny volt, a k�pen is ev�s ut�n l�that�. Ki�llt a gerince, v�g�l koplalni kezdett �s v�res lett a sz�klete. � is elpusztult.
Saj�t k�pek

Megf�z�s: szint�n gyakori probl�ma, nem megfelel� h�m�rs�klet k�vetkezm�nye. Ha hossz� id�n �t h�v�s k�rnyezetben tartjuk a k�gy�t, vagy ha hideg id�ben sz�ll�tjuk, az �llat k�nnyen megf�zhat. A beteg k�gy� s�pol�, vagy kattog� hangot ad, gyakran t�tog �s az �llat orr�b�l v�lad�k sziv�roghat. A h�m�rs�klet emel�s�vel gy�gy�thatjuk a megf�z�st, �jjelre is hagyjuk bekapcsolva a meleg�t�l�mp�t. Hal�los is lehet, ez�rt a korai kezel�s elengedhetetlen. 


A megh�lt k�gy�k gyakran t�tognak �s sz�rcs�gnek.
Saj�t k�p (k�pen egy Everglades patk�nysikl�)
 

T�pl�l�k vissza�klendez�se: ezt nem mindig betegs�gs�g okozza, de n�h�nyszor el�fordul minden terrarist�n�l. A k�gy�k t�bb okb�l is visszah�nyhatj�k az �telt. Ezek legt�bbsz�r az al�bbi okokra vezethet�k vissza: 
- t�l sok vagy t�l nagy �lelmet adtunk a k�gy�nak.
- s�r�lt a k�gy� gyomor ny�lkah�rty�ja.
- t�l alacsony a h�m�rs�klet �s a t�pl�l�k "berohadt", vagyis a nem megfelel� h�m�rs�klet miatt a t�pl�l�kban jelenl�v� enzimek elkezdt�k azt lebontani, ek�zben toxinok szabadultak fel.
- n�ha a k�gy�k �sszel �s tavasszal is h�nyhatnak, mivel meg�rzik a nappalok hossz�nak v�ltoz�sait, a l�gnyom�s cs�kken�s�t, vagy n�veked�s�t. A t�l be�llt�val a vadonban cs�kken az �llatok �tv�gya �s aktivit�sa, ez�rt el�forulhat, hogy fogs�gban is visszautas�tj�k, vagy vissza�klendezik a t�pl�l�kot.
- a vemhes k�gy�k r�viddel a sz�l�s vagy toj�srak�s el�tt is befejezik a t�pl�lkoz�st, vagy ha m�gis ettek, n�ha kih�nyj�k.
- vedl�s el�tt a legt�bb k�gy� nem hajland� enni, de egy-egy fal�nkabb egyed ilyenkor is eszik. Ilyenkor nem mindig marad meg benn�k az �tel. Amikor l�tjuk, hogy kedvenc�nk sz�ne kezd elhalv�nyulni, ne etess�nk, �s vedl�s ut�n kb. 2 nappal adjunk el�sz�r ism�t enni az �llatnak.
- okozhatja b�lfert�z�s, f�rgess�g, gyomor ny�lkah�rty�j�nak s�r�l�se. Ha egym�s ut�n 3x vagy t�bbsz�r visszah�ny a k�gy�nk, forduljunk orvoshoz, mert val�sz�n�leg betegs�g �ll a h�tt�rben!

T�lyogok, fek�lyek, �g�sek: gyakran s�r�l�s k�vetkezm�nye. Forduljunk miel�bb �llatorvoshoz. T�lyogok gyakran harap�s ut�n alakulnak ki, az eg�r megharapja a k�gy�t, majd a b�r alatt elfert�z�dik �s gennyes, puha duzzanat alakul ki. Ilyenkor orvoshoz kell vinni a k�gy�t, aki felnyitja a t�lyogot, kitiszt�tja �s ha kell, �ssze is varrja.


S�lyos, meleg�t�lap okozta �g�si s�r�l�s kir�lypitonon


T�lyog kaliforniai kir�lysikl� fej�n. Bel�l 11db ciszta volt, az orvos kitiszt�totta �s �sszevarrta a sebet, az �llat ma m�r eg�szs�ges.
Saj�t k�p

Hurutos-gennyes t�d�gyullad�s: Sajnos el�g gyakran fordul el� mindenf�le h�ll�n�l. Leggyakrabban az es�erdei fajokat �rinti �s f�leg a gy�kokat. A betegs�g lehet fert�z� vagy nem fert�z�. A nem fert�z� v�ltozat �ltal�ban hirtelen h�m�rs�klet v�ltoz�s eredm�nye. K�l�n�sen t�len jelentkezhet, amikor az �llat hideg leveg�t l�legez be p�ld�ul sz�ll�t�s k�zben. A fert�z� v�ltozat eset�ben mindenk�pp valamilyen k�rokoz� �ll a h�tt�rben. K�gy�kban gyakran t�rsul paramyxov�rus-fert�z�ssel, ami az ellen�ll� k�pess�g cs�kken�s�vel j�r, sz�razf�ldi tekn�s�kn�l gyakori a herpeszv�rusos �s iridov�rusos fert�z�s. A gennyes t�d�gyullad�s t�netei: �tv�gytalans�g, leverts�g, l�gz�si zavarok, t�tog�s, esetleg jelenkezhet habos �llag� gennyes k�pet is. Az enrofloxacin hat�anyag tartalm� k�sz�tm�nyek hat�sosak.

S�r�l�sek: Az �l� �llattal val� etet�s sajnos komoly vesz�lyt jelenthet a k�gy�kra. Az eg�r, patk�ny, h�rcs�g kem�nyen tud k�zdeni az �let��rt, �s ha a k�gy� nem megfelel�en kapja el �ldozat�t, a ragadoz� h�zhatja a r�videbbet. Ha a k�gy� r�vid id�n bel�l nem t�madja meg a r�gcs�l�t, vegy�k ki a t�pl�l�k�llatot, mert ha �jszak�ra a k�gy�val hagyjuk, el�fordulhat, hogy az eg�r vagy patk�ny megr�gcs�lja a k�gy�t. Javaslom a fagysztott eg�rrel val� etet�st, a legt�bb h�ll� elfogadja a d�gl�tt �lelmet. 
El�fordulhat szemgyullad�s, amely legt�bbsz�r bakteri�lis eredet� vagy harap�s okozta s�r�l�sb�l sz�rmazik.


Patk�ny okozta harap�sok kir�lypitonon 

Vitaminhi�ny: A k�gy�kra nem igaz�n jellemz� a vitaminhi�ny, mivel t�pl�l�kukb�l fedezik a vitamin �s �sv�nyianyag sz�ks�glet�ket. Mivel egyben, sz�r�st�l-b�r�st�l nyelik le t�pl�l�kukat, az elfogyasztott eg�r vagy patk�ny bels� szerveib�l elegend� mennyis�g� vitamint, a csontokb�l pedig k�lciumot �s egy�b sz�ks�ges anyagokat vonnak ki. A k�gy�k nem ig�nylik az UV-f�nyes napoztat�st sem, ellent�tben a gy�kokkal �s kam�leonokkal. Term�szetesen hetente n�h�ny percnyi napoz�s nem �rt, de nem l�tfontoss�g�. A legyeng�lt, beteg, toj�srak�s ut�n nem megfelel�en regener�l�d� k�gy�kat az �llatorvos vitamininjekci�kkal szokta kezelni. A k�gy�k �s h�ll�k vitaminig�nye teljesen elt�r az eml�s�k�t�l, ez�rt nagy k�r�ltekint�ssel kell vitamint adagolni �llatunknak. A nem megfelel�en adagolt vitaminmennyis�g ak�r az �llat hal�l�hoz is vezethet. A vitamin t�ladagol�s gy�kokn�l szint�n probl�ma, az �llat v�gtagjai felduzzadnak, �s ak�r hal�lt is eredm�nyezhet. A vitamint ig�nyl� h�ll�knek (pl. gy�kok) ne adjunk naponta vitamint, el�g hetente 1-3 alkalommal az eles�get behinteni vitaminporral. A vitaminhi�ny tekn�s�k eset�ben gyakori �s a p�nc�l megpuhul�s�t okozza.

Kloaka vagy p�nisz el�rees�s: ha a k�gy� kloak�ja ki van t�gulva, �s ha kil�g bel�le egy "h�sdarab", akkor ezzel a probl�m�val �llunk szemben. H�m k�gy�k eset�n n�ha el�forul, hogy p�rz�s ut�n a p�nisz visszah�z� izmok nem m�k�dnek, illetve hogy a szerv testen bel�l megdagad. Ha nem tudja visszah�zni, az �llat nemi szerve szennyez�dhet �s s�r�lhet, ez�rt aj�nlatos �llatorvoshoz fordulni. A kloaka el�rees�st betadinos vagy kamill�s ken�ccsel lehet kezelni, de felt�tlen�l mutassuk meg az orvosnak! Toj�srak�si neh�zs�ggel k�zk�d� n�st�ny eset�ben is el�fordulhat a kloaka kit�remked�se, az er�lk�d�st�l ak�r meg is repedhet. Ebben az esetben is orvost kell felkeresn�nk.


Hemip�nisz gyullad�s bikasikl�n�l

Toj�svisszatart�s (toj�sretentio): a n�st�ny k�gy�k nem megfelel� toj�srak�hely vagy betegs�g miatt n�ha nem rakj�k le terh�ket, hanem magukban tartj�k. Ez komoly eg�szs�g�gyi probl�m�kat vonhat maga ut�n. Biztos�tsunk minn�l el�bb egy t�zeggel megrakott cip�sdobozt vagy egy�b toj�srak� ed�nyt �s ezalatt semmik�pp se k�v�ncsiskodjunk, ne zaklassuk az �llatot, mert a nyugalom hi�nya �s a stressz is toj�svisszatart�st eredm�nyezhet. Ha napokon bel�l nem kezdi el lerakni a toj�sokat, vigy�k orvoshoz, aki oxitocin injekci�val �s izomlaz�t�kkal beind�tja a toj�srak�st. Tapasztalatom szerint a toj�svisszatart�s nagym�ret� �s id�sebb k�gy�kn�l gyakoribb, illetve a minden �vben p�rosodott teny�sz�llatokn�l. Els� alkalommal toj� k�gy�n�l n�lam eddig nem jelentkezett ez a probl�ma, viszont a 130-150cm nagy n�st�nyeim valamelyik�n�l minden �vben van toj�svisszatart�s. Ez val�sz�n�leg annak a k�vetkezm�nye, hogy az �llatban t�l sok toj�s fejl�dik, illetve n�h�ny toj�s rendellenes alak�, m�ret� �s n�ha sz�lt�ben helyezkednek el. A kloaka v�g�n elhelyezked� toj�sokat �vatos mozdulatokkal megpr�b�lhatjuk kimassz�rozni, de a fentebb elhelyezked�kkel ezt ne pr�b�juk meg, mert ha kilyukad a toj�s �s k�gy� belsej�be folyik ki a tartalma, �letvesz�lyes helyzetet is el�id�zhet�nk �s mindenk�pp m�t�tre lesz sz�ks�g. A toj�svisszatart�s miatt megm�t�tt k�gy�kat az orvosok �ltal�ban ivartalan�tj�k is, elt�vol�tj�k a petef�szket, �gy a k�gy� t�bb� nem szaporodhat.


Toj�svisszatart�sban szenved� gabonasikl�
Saj�t k�p

Deformit�sok: n�ha el�fordul, hogy a kis k�gy�k m�g a toj�sban vagy kikel�skor valamilyen okb�l s�r�lnek (pl. t�l meleg kel�si h�m�rs�klet, vagy a toj�s megnyom�d�sa, kis m�rt�k� elforgat�sa) �s kicsit torzan, ferde gerinccel, p�ppal a h�tukon, csonka farokkal vagy egy�b hib�kkal j�nnek a vil�gra. Az embrion�lis fejl�d�s sor�n a nem megfelel� keltet�si h�m�rs�klet eredm�nyezhet torzul�st. Ha s�r�l�s, �s nem genetikai eredet� az elv�ltoz�s, a kis�llat j� es�llyel feln�het �s teljes �rt�k� �letet �lhet, m�g szaporodhat is, b�r ez nem javasolt. Sajnos a teny�szt�k a s�r�lt egyedeket el szokt�k puszt�tani, mivel nem eladhat�k. K�gy�k eset�ben el�fordulhat a szi�mi ikress�g, vagyis az �llatnak 2 feje van, illetve k�t �llat a test valamelyik pontj�n �sszen�ttek. Az ilyen �llatok �ltal�ban �letben maradnak, eg�szs�ges �letet �lhetnek, ha k�tfej�ek, gyakran mindk�t fejjel t�pl�lkoznak.


P�pos anery gabonasikl�. Az elv�ltoz�s nem genetikai, hanem baleset eredm�nye (a teny�szt� a nevel�doboz tetej�vel becs�pte a k�gy� h�t�t)
Saj�t k�p



Ennek a gabonasikl�nak csak a f�l teste van meg, �gy kelt ki a toj�sb�l. 2 nap ut�n elpusztult.



A leucisztikus patk�nysikl� toj�saib�l ismeretlen okb�l magas ar�nyban kelnek ki d�lledt szem� p�ld�nyok. Teny�szt�k k�r�ben ez nem k�v�natos, b�r k�lf�ld�n "bug eye" n�ven n�hol �rus�tj�k. 



B�ls�rpang�s: ha a k�gy� napokig nem �r�t, ez megl�tszik rajta, a teste felf�v�dik �s megvastagszik. 1-2 �r�s melegvizes f�rdet�s seg�thet, v�zbe helyezve a k�gy�k �ltal�ban �r�tenek. A kloak�j�ba parafinolajat fecskendezhet�nk, de ha ez sem v�lik be, ir�ny az �llatorvos. 


Toj�svisszatart�sb�l ered� rodhadt gabonasikl� toj�sok

Koplal�s: ez sajnos ismeretlen okokb�l magas ar�nyban el�fordul az �jsz�l�tt gabonasikl�k eset�ben. Sokszor a f�szekaljnak csak a fele hajland� megenni els� eger�t. �rdekes m�don ez f�leg a gabonasikl�kn�l fordul el�, a t�bbi sikl�fajn�l viszonylag ritka, b�r kir�lysikl�k �s patk�nysikl�kn�l is megfigyelt jelens�g. Az �hs�gsztr�jkol� k�gy�t minn�l kisebb dobozban �jszak�ra tegy�k �ssze egy �l� naposeg�rrel. Seg�thet az is, ha megv�gjuk az egeret, a v�r szag�ra beindulhat a t�pl�lkoz�si �szt�n. �ltal�ban 1-2 napon bel�l elkezdenek enni, de vannak makacsabb koplal�k is. Ha a k�gy� 3-4 h�tig nem eszik, akkor fontol�ra kell venni a k�nyszert�pl�l�s�t. A t�m�st csak hozz��rt� ember alkalmazza, �vatosan kell v�gezni. A halak nem r�szei a legt�bb sikl� term�szetes eles�g�nek, de mivel k�nnyen letolhat�k a sikl�k tork�n, el�sz�r adhatunk guppit vagy hasonl� m�ret� halakat. A nem ev� sikl�nak els� alkalommal adhatunk csirkeh�s darabokat, vagy eg�rdarabokat. A teny�szt�k t�bbs�ge a nem ev� sikl�kkal nem foglalkozik, egyszer�en fagyaszt�ssal elpuszt�tj�k, vagy feletetik k�gy�ev� h�ll�kkel �ket. Sok hazai teny�szt� hangoztatja, hogy amelyik sikl� nem eszik 1 h�nap ut�n, az nem �letk�pes. �n ezzel nem felt�tlen�l �rtek egyet, sz�mos ellenp�l�t tudn�k mondani az ismerets�gi k�r�mben. Ha nincs k�ls� s�r�l�se, �s l�tsz�lag bels� elv�ltoz�s sem, a keltet�s is megfelel� volt, akkor az �llatnak eg�szs�gesnek kell lennie. A koplal�s oka a mai napig a tud�sok el�tt is ismeretlen. N�h�ny sikl� 3-4 t�m�s ut�n meggondolja mag�t �s t�pl�lkozni kezd, de ismerek olyan teny�szt�t is, akinek f�l �vig kellett t�mnie a sikl�j�t, de v�g�l a nagyobb sz�r�s�d� eg�rre r�szokott a sikl� �s ma m�r probl�mamentes az �llat. Sokszor csak t�relem �s kitart�s kell. A k�nyszert�pl�lt �llatok lassabban fejl�dnek, mint j�l ev� t�rsaik. 

A t�li telel�sb�l fel�bresztett h�m k�gy�k gyakran 1-3 h�napig is visszautas�thatj�k az �lelmet, mivel a p�rz�si l�z teljesen lefoglalja �ket. Ez akkor is el�fordulhat, ha a k�gy�t egyd�l tartjuk, �s egy�ltal�n nincs is n�st�ny�nk. A h�mek �ltal�ban legfeljebb 2 h�nap ut�n magukt�l elkezdenek enni.  

Vedl�s el�tt �s alatt a legt�bb k�gy� nem hajland� enni. A vemhes n�st�nyek n�h�ny h�t ut�n befejezik a t�pl�lkoz�st, mivel a fejl�d� toj�sok teljesen kit�ltik az �llat test�t, nem sok helyet hagyva a gyomornak sem. Ezut�n levedlenek, majd lerakj�k toj�saikat. Ut�na rendszerint magukt�l enni kezdenek. N�ha el�fordul j�l t�pl�lt n�st�nyekn�l, hogy a p�rz�sok ut�n, az eg�sz vemhess�g alatt besz�ntetik az ev�st. Nem kell agg�dni, toj�srak�s ut�n �jra enni kezdenek. Ha a toj�srak�s ut�n 2-3 h�tig nem esznek, akkor aj�nlatos �llatorvoshoz fordulni, mert felmer�l n�h�ny toj�s bennmarad�sa �s val�sz�n�leg emiatt nem esznek.

A feln�tt n�st�nyek toj�srak�s el�tt 1-2 h�tig koplalhatnak, a h�mek meg a p�rz�si id�szakban, illetve �sszel a telel�s el�tt. Ha 1 h�napig nem esznek �s drasztikusan fogyni kezdenek, akkor valamilyen bels� betegs�g okozza, ez�rt miel�bb vigy�k orvoshoz a k�gy�t! Az orvos v�gigtapogatja a k�gy�t, hogy nem-e �rez bels� elv�ltoz�st, de ha nincs semmi rendellenes, laborvizsg�latokra �s egy�b viszg�latokra (v�rv�tel, b�ls�rellen�rz�s, bels� szervek �llapot�nak felm�r�se, f�reghajt�s, esetleg vitaminijkeci� bead�sa �s s�lyos esetben t�m�s) van sz�ks�g. Mindenk�pp bizonyosodjunk meg r�la, hogy megb�zhat� helyr�l szrezz�k be az eles�gegereket, mert a t�pl�l�kkal is bevihet�nk egyes betegs�geket. A legjobb, ha kifejezetten k�gy�k sz�m�ra v�s�rolunk egeret eg�rteny�szt�t�l. Az �llatkeresked�sekben �sszezs�folt egerek n�ha betegs�geket terjeszthetnek.
 
A k�gy�k sajnos el�g �rz�kenyek a legkisebb v�ltoz�sra is. Ha �llatunk koplalni kezd, el�bb gondoljuk v�gig, nem-e v�ltozott meg az �trend, nem k�lt�ztett�k-e �j terr�riumba, t�bb k�gy�t tartunk egy�tt, nem cs�kkent-e a h�m�rs�klet stb. Miut�n arra jutottunk, hogy nem t�rt�nt semmiben v�ltoz�s, ezut�n forduljunk orvoshoz.

A t�m�s menete: A t�m�sre v�r� sikl�t a nyak�n�l megfogjuk, de �gy, hogy nehogy �sszenyomjuk, vagy s�r�l�st okozzunk. Azzal ne t�r�dj�nk, hogy fick�ndozik a teste, a fej�t fogjuk stabilan. Ijedt�kben a kis sikl�k gyakran pisilnek �s kakilnak, erre is �gyelj�nk. A t�m�s legnehezebb r�sze r�venni a tiltakoz� p�cienst arra, hogy kinyissa a sz�j�t. �pp ez�rt aj�nlom els�nek az apr�halat, mert azzal tapasztalatom szerint sokkal k�nnyebb kinyitni a sz�j�t, mint a sz�les fej� eg�rk�vel. Nekem nagyon j�l bev�ltak els� t�m�skor a n�st�ny guppik (nem kifejlett, hanem fiatalabb guppik), zebrad�ni�k, �s kolibrihalak. Ha nagyon nem akarja kinyitni a sz�j�t, ideges�ts�k fel a kis sikl�t, �ltal�ban elkezdi cs�rgetni a fark�t �s v�g�l harapni pr�b�l. Ilyenkor gyorsan dugjuk be a falatot a sz�j�ba. A v�zzel megnedves�tett �telt egy csipeszr�l adagolva lassan toljuk le a k�gy� tork�n. Nem kell megijdeni, f�lrenyelni, vagy rossz helyre dugni az �lelmet nem nagyon lehet. A falatot addig seg�ts�k le a tork�n, m�g el nem t�nik �s a sz�j�b�l nem l�g ki �teldarab, mert ha nem toljuk el�g m�lyre, azonnal kik�pi �s akkor m�g nehezebben b�rhatjuk r� az egy�ttm�k�d�sre. Ha beer�szakoltuk az �lelmet, �vatos nyakmassz�roz�ssal leseg�thetj�k a gyomr�ig, de ez nem sz�ks�ges, a legt�bb k�gy� mag�t�l a hely�re k�ldi az �telt. Ha eg�rrel t�m�nk, akkor a lehet� legkisebb egeret vegy�k meg a k�gy� sz�m�ra. T�mni hum�nus okokb�l csak fagyasztott, m�r nem �l� hallal, eg�rrel kell. Egyes k�gy�kat megr�m�ti az eg�r mozg�sa, ez�rt nem merik megt�madni. Ekkor is fagyasztott eg�rrel pr�b�lkozzunk. N�h�ny teny�szt� a cs�v�n �t adagolt p�pes�tett �lelmet r�szes�ti el�nyben, de ez gyakran h�ny�shoz vezethet, mivel a k�gy�k eg�szben nyelik le �ldozatukat. 


Toj�srak�s ut�n lesov�nyodott n�st�ny gabonasikl�
Saj�t k�p

Vedl�si neh�zs�gek (dysecdysis): a kis sikl�k megfelel� tart�s mellett havonta, m�g a feln�ttek �vente 6-8 alkalommal vedlenek. Az eg�szs�ges k�gy� b�re eg�szben j�n le. Ha darabokban vedlik, akkor vagy nagyon sz�raz a leveg�, vagy a k�gy� beteg. Naponta t�bbsz�ri f�rdet�s felpuh�tja a b�rt �s seg�t megv�lni az elhalt b�rr�tegt�l. A gazdi is seg�thet leh�mozni a b�rdarabokat az �llatr�l. Ha nagyon sok�ig nem "akar" vedleni, akkor tal�n t�l kev�s �lelmet kap a k�gy�. A vedl�s ugyanis lehet�v� teszi a n�veked�st, a n�veked�s viszont csak a j�l t�pl�lt �llatokn�l lehets�ges. Ebben az esetben adjunk egy eg�rrel t�bbet a k�gy�nak etet�senk�nt. A darabos vedl�s valamilyen betegs�g el�jele is lehet, �rdemel orvossal konzult�lni.


Vedl�si neh�zs�gekb�l ered� pikkely elsz�nez�d�s kir�lypitonon
Saj�t k�p

Sz�jrothad�s (stomatitis): A k�gy�k �s gy�kok k�r�ben el�g gyakori ez a probl�ma. A terr�riumban nem megfelel�en tartott �llatok nekid�rzs�lik sz�jukat a t�rgyakhoz �s a fogaikkal fels�rtik a sz�j ny�lkah�rty�j�t, �s �gy fert�z�sek alakulnak ki a sz�jban. A sz�jban kezd�dik, de �tterjed a nyelvre, az �nyre �s a sz�jpadl�sra is. Feh�r bevonat alakul ki a sz�jban, majd a k�gy� abbahagyja a t�pl�lkoz�st a f�jdalom miatt, lesov�nyodik, v�g�l elpusztul. Antibiotimumos kezel�sre van sz�ks�g.

Egy�b betegs�gek: A k�gy�kn�l ritk�k a kering�si rendszer betegs�gei, valamint a hormin�lis eredet� �s daganatos megbeteged�sek. Id�sebb, 10 �v feletti sikl�kat �rinthet a gy�gy�thatatlan veseel�gtelens�g, melynek el�s jele, hogy a k�gy� nem eszik, drasztikusan lefogy �s sokat iszik. Sajnos a t�lteny�szt�s a belteny�szt�s miatt egyre t�bbsz�r fordul el� k�gy�k eset�ben a r�k. Sokszor sajnos m�r csak a boncol�son der�l f�ny a hal�l ok�ra. N�st�ny k�gy�kn�l viszonylag gyakori a kloaka �s a farok k�rny�k�n l�that� duzzanat. Ez lehet zs�rlerak�d�s vagy j�indulat� daganat, esetleg t�lyog. H�mek eset�ben egyre gyakoribb a herer�k, ami k�ls�leg nem mindig l�that�, az �llat sokszor ok n�lk�l elpusztul. Fontos a korai felismer�s, de ha r�kkal van dolgunk, sajnos nem mindig lehet seg�teni.

FONTOS! A h�ll�k terjeszthetik az emberre is vesz�lyes szalmonell�t �s egy�b fert�z�seket, ez�rt a vel�k val� foglalkoz�s el�tt �s ut�n is alaposan mossunk kezet, rendszeresen takar�tsuk a terr�ruimot, naponta cser�lj�k az iv�vizet, t�vol�tsuk el az �telmarad�kokat �s az �r�l�ket!


H�zipatika h�ll�k r�sz�re

Tapasztalatom szerint sajnos Magyarorsz�gon minim�lis az �llatpatik�ban v�ny n�lk�l kaphat� h�ll�gy�gy�szati szerek jelenl�te, pedig egy egyszer�en alkalmazhat� gy�gyszer �leteket menthet. A patik�ban a rovar�l� szerekkel ki is van mer�tve a h�ll�k sz�m�ra aj�nlott term�kek list�ja. Vannak gyors lefoly�s� betegs�gek, melyeket azonnal kell kezelni, k�l�nben nagy az �llat elhull�s�nak es�lye. Magam is j�rtam m�r �gy, hogy elvittem a beteg h�ll�t az �llatorvoshoz, de mire megj�ttek a laboreredm�nyek (kb m�sf�l h�t volt), addigra a h�ll� elpusztult. Egy m�sik alkalommal, amikor egy m�sik �llatorvosn�l j�rtam hasonl� gondokkal, az orvos adott egy sz�les spektrum� amtibiotikumot, valamint injekci�t, pedig � sem volt biztos a diagn�zisban. A k�gy� elkezdett javulni �s a r�gt�nz�tt kezel�s hat�s�ra id�t nyert�nk, am�g megj�ttek a labor leletek eredm�nyei �s megbizonyosodott r�la, hogy pontosan mivel �llunk szemben. Szakk�pzett, h�ll�kre specializ�l�dott �llatorvos sajnos kev�s akad, sokszor f�lrekezelik a h�ll�kat, pedig �k tal�n az �sszes �llatn�l �rz�kenyebbek p�ld�ul a gy�gyszerek �s vitaminok adagol�s�ra, nem lehet �gy kezelni �ket, mint egy kuty�t vagy macsk�t. Ha tehetj�k, mindenk�pp olyan orvoshoz vagy klinik�ra vigy�k �llatunkat, ahol h�ll�kre vagy egzotikus �latokra specializ�l�dott szakember rendel!

Saj�t k�p

Nem �rt, ha az al�bbi eszk�z�kkel rendelkez�nk, ha h�ll�ket tartunk: 1. atka �s rovar�rt� szer; 2. egysejt�ek elleni paszta; 3. v�kony inf�zi�s cs�; 4. Klion tabletta fert�z�sek ellen; 5. dimetridazol porkever�k protozoa fert�z�sekre; 6. pipetta b�bi �llatok etet�s�hez �s gy�gyszer bead�shoz; 7. vitamin, gy�gyszer vagy eles�g adagol�sra alkalmas vastagabb pipetta; 8. kat�ter; 9. etet�sre vagy t�m�sre szolg�l� csipesz; 10. injekci�s t� t�nkrement toj�s lesz�v�s�hoz vagy gy�gyszer bead�shoz; 11. fenbendazol kapszula egyes betegs�gek megel�z�s�re �s kezel�s�re. A legt�bb eszk�z �llatorvost�l, vagy ritk�n �llatpatik�b�l szerezhet� be!

N�h�ny hasznos gy�gyszer
Az al�bbi k�sz�tm�nyeket a SELBRUHA �llatgy�gy�szati Kft. gy�rtja h�zi�llatok (g�r�ny, tengerimalac, h�rcs�g, eg�r, ny�l, patk�ny, s�n, galamb, d�szmadarak �s papag�jok, h�ll�k, k�t�lt�ek �s halak) r�sz�re. 

Forgalmaz�: SELBRUHA �llatgy�gy�szati Kft.
1117 Budapest, Prielle Korn�lia u. 19/A (bej�rat a N�dorliget utca fel�l) 
Tel: 36-1-4137-312
Nyitvatart�s: H-P: 9-17h, Sz: 9-12h.
E-mail: selbruha@selbruha.hu
www.selbruha.hu

SH-Rodemectin spot on ad us. vet.
Milyen jelleg� gy�gyszer: endektocid antiparazitikum
Mire val�: bels� �l�sk�d�k okozta fert�z�sekre
Adagol�s k�gy�k, gy�kok r�sz�re: az �llat b�r�re, vagy sz�j�ba kell csepegtetni. 2 csepp/ttkg (az �llat s�ly�t�l f�gg�en).

SH-Dimepet por
Milyen jelleg� gy�gyszer: dimetridazol tartalm� k�sz�tm�ny
Mire val�: Anaerobok �s protozo�k okozta fert�z�sekre (Trichomonas, Histomonas, Am�ba �s Hexamita fajok valamint giardi�k ellen
Adagol�s k�gy�knak: 20-40mg/ttkg naponta 1x 7 napig, 14 nap m�lva ism�tl�s. Az idegrendszeri t�netek, remeg�s �s g�rcs�k eset�n azonnal abba kell hagyni a kezel�st. Gy�koknak: 40mg/ttkg naponta 1x 5-6 napon �t. Tekn�s�knek: 2000mg (4 zacsk�)/5l f�r�szt� v�z 14 napig. Az �llatot alacsony v�zben kell tartani. M�s v�zben �l� �llatokra k�ros lehet. K�t�lt�eknek: 2000mg (4 zacsk�)/5l v�zbe 5 naon �t.   

SH-Levapet csepp
Milyen jelleg� gy�gyszer: antiparazitikum, levamisolt tartalmaz
Mire val�: Sz�les hat�sspektrum� szer, alkalmas k�l�nb�z� fejl�d�si form�ban l�v� Nematoda fajok okozta fert�z�sekre.
Adagol�s h�ll�knek: 10-30mg/ttkg.

SH-Fenbendazol kapszula ad us. vet.
Milyen jelleg� gy�gyszer: anthelminticum, fenbendazole tartalm� szer.
Mire val�: Bels� �l�sk�d�k, Nematod�k (Ascaridia columbae, Caspillaria columbae, Heterakis gallinae, Trichostrongylus tenuis stb.), Taenia �s Giardia fajok ellen.
Adagol�s k�gy�knak: 10-20mg/ttkg �t egym�st k�vet� napon, nagyobb gy�koknak (legu�n ,kam�leon): 10-20mg/ttkg h�rom egym�st k�vet� napon. K�t�lt�ek �s kistest� gy�kok: 10-30mg/ttkg h�rom egym�st k�vet� napra elosztva.  



Felhaszn�lt irodalom:
http://www.exoticpetvet.com/breeds/fish11.htm
//snakebite.gportal.hu/gindex.php?pg=33039454
http://kigyeszek.ewk.hu/betegsegek
http://www.animalhospitals-usa.com/reptiles/snakes/snake-diseases.html
Frank Mutschmann: Snake Diseases c. k�nyve
Bill Love and Kathy Love: The Cornsnake Manual c. k�nyve
Ferencz Bal�zs Roland: �ri�sk�gy�k terr�riumi tart�sa �s szapor�t�sa c.k�nyve
Dr. G�l J�nos: H�ll�k tart�sa, takarm�nyoz�sa �s eg�szs�gv�delme
Terr�rium Magazin egyes sz�mai
illetve �llatorvosom tan�csai, valamint saj�t �s terrarista bar�tok tapasztalatai