Ausztr�l v�ziag�ma, vagy barna v�ziag�ma (Physignathus lesueurrii):

�l�hely: Kelet-Ausztr�lia patakjai, mocsarai k�zel�ben honos.

Hossz: 60-100 cm.

Sz�n: A nyaki gerincr�szt�l h�ta k�zepe t�sk�s, a farokt� fel� egyre kisebbek a t�sk�k. K�nnyen felismerhet� a szemt�l h�z�d� fekete cs�kr�l.  A faj k�t elk�l�n�l� popul�ci�ra oszlik, a k�l�nbs�gek olyan jelent�sek, hogy k�t alfajt hat�roztak meg ezek alapj�n. A P. l. lesueurii a keleti v�ltozat, a P. l. howitti a gippslandi. A keleti popul�ci� halv�nyabb sz�n�, torka s�rga �s v�r�s, szeme m�g�tt s�t�t s�v kezd�dik, amely a hal�nt�kon kereszt�l a nyakig tart. A gippslandi v�ltozatn�l nincs szem m�g�tti cs�k, viszont a s�vok az oldal�n figyelhet�k meg, m�g a torka s�rga, narancss�rga vagy k�k foltos.

T�pl�l�k: rovarok, f�rgek, napos eg�r.

Terr�rium: szavanna vagy es�erd�-terr�rium, 150x80x60 cm.  Tart�sa k�nny�. UV l�mp�t ig�nyel, �s ak�r akva-terr�riumban is j�l �rzi mag�t, mivel szeret �szni. Sokszor f�kon pihen, ez�rt biztos�tsunk neki vastag fa�gakat, v�zbe l�g� gy�kereket. A nemek feln�tt korban k�nnyen megk�l�nb�ztethet�k, a h�mek j�val nagyobbak, robosztusabbak, �s t�sk�i is j�l fejlettek.

H�m�rs�klet: 26-32 fok.

Szaporod�s: toj�srak�, nem ivad�kgondoz�.

Kel�s: 28 fokon 75-100 nap.

Ut�dok sz�ma: 6-20 db.

CITES: nem sz�ks�ges.

Angol neve: Australian water dragon.