R�gen azt hitt�k, a madarak �gy rep�lnek, hogy amikor lefel� csapnak a sz�rnyukkal, a tollaik �ssze vannak csukva, m�g f�lemel�sn�l tollaik �tengedik a levegõt. Ez egy�ltal�n nincs �gy.

A madarak eredete sok �ven �t az evol�ci�biol�gia vitat�m�ja volt, de a jelenlegi tudom�nyos �ll�spont szerint a madarak a theropoda dinoszauruszokb�l fejl�dtek ki a mezozoikum idej�n.

 

Az Ohio-i Egyetemen Patrick O'Connor �ltal vezetett kutat�s bebizony�totta, hogy a nagy h�sev� dinoszauruszoknak olyan l�gzs�k rendszer�k volt, mint amilyen mai madaraknak is van. A theropoda dinoszauruszok (k�t, mad�rszer� l�bon j�r� h�sev�k) t�deje ugyan�gy pump�l leveg�t a csontv�z �regeibe, mint ahogyan az a madarakn�l is t�rt�nik. „A madarak egyedi jellegzetess�geinek �seikn�l is l�tezni�k kellett valamilyen form�ban”. - jelentette ki O'Connor.

 

A Public Library of Science ONE c�m� online foly�irat 2008. szeptember 29-ei sz�m�ban lev� Aerosteon riocoloradensis le�r�s szolg�ltatja a legszil�rdabb bizony�t�kot arra, hogy a dinoszauruszok mad�rszer� l�gz�rendszerrel rendelkeztek. A komputertomogr�fi�s (CT) vizsg�lat felt�rta, hogy az Aerosteon test�reg�ben l�gzs�kok helyezkedtek el.

 

Egy 2004-ben felfedezett troodontida fossz�li�j�n a madarakra jellemz� alv� testhelyzet l�that�, amelyben az �llat h�tra ford�tott fej�t az egyik karja al� dugja. Ez a p�z a mai madarakn�l a fej melegen tart�s�ra szolg�l. Egy 2003-ban felfedezett Tyrannosaurus rex csontv�z arra szolg�lt bizony�t�kul, hogy a dinoszauruszok �s a madarak k�z�s �ssel rendelkeznek, tov�bb� els� �zben tette lehet�v� egy dinoszaurusz nem�nek meg�llap�t�s�t. A toj�sh�jk�pz�shez sz�ks�ges kalciumot a n�nem� madarak az �gynevezett medull�ris csontban rakt�rozz�k, amely a mad�r l�bcsontjainak belsej�ben, a bels� csonth�rtya �s a csont�reg k�z�tt tal�lhat� speci�lis csontsz�vet. A Tyrannosaurus rex h�ts� l�bcsontjainak hasonl� csontsz�vet-maradv�nyai azt sejtetik, hogy a zsarnokgy�k is ilyen szaporod�si strat�gi�t k�vetett, �s egyben a megtal�lt egyed n�nem� volt. A tov�bbi kutat�sok a theropod�k k�z� tartoz� Allosaurus �s az ornithopod�k k�z� tartoz� Tenontosaurus maradv�nyai k�z�tt is megtal�lt�k a medull�ris csontot. A t�ny, hogy az Allosaurus, a Tyrannosaurus �s a Tenontosaurus egyazon fejl�d�si vonalon tal�lhat�, arra utal, hogy a dinoszauruszokn�l nagyon kor�n kifejl�d�tt ez a jellegzetess�g. A medull�ris csont a kifejletlen p�ld�nyokn�l is megtal�lhat�, ami azt jelzi, hogy a dinoszauruszok nagy m�ret�kh�z k�pest el�g gyorsan el�rt�k az ivar�retts�get.

 

A madarakkal k�zeli rokons�got mutat� nem mad�r therapod�k felfedez�s�vel a r�gebben tiszt�zottnak tekintett kapcsolat a madarak �s nem madarak k�z�tt m�ra ism�t bizonytalann� v�lt. Ehhez hozz�j�rultak t�bbek k�z�tt a K�na �szakkeleti r�sz�n (Liaoning tartom�nyban) nemr�g tal�lt leletek, melyek bizony�tott�k, hogy sz�mos kis termet� theropoda dinoszaurusz is rendelkezett tollakkal.

 

A 19. sz�zad v�g�n felfedezett jura kori Archaeopteryx-leletek a madarak �s a h�ll�k k�zti hi�nyz� l�ncszemk�nt ismertek, �s mint ilyet az evol�ci�s-elm�let al�t�maszt�s�ra haszn�lt�k, hab�r ma m�r nem �ket tekintik a madarak k�zvetlen �s�nek. A Confuciosornis szint�n az els� madarak k�z� tartozik, a korai kr�ta korban �lt. Mindkett�j�kre vad�szhatott a Protoavis texensis, de ez ut�bbir�l a leletek t�red�kess�ge miatt nem d�nthet� el, hogy tekinthet�-e a �smad�rnak. M�s mezoziokumban �lt madarak mint a Confuciusornis, Enantiornithes, Yanornis, Ichthyornis, Gansus, �s a Hesperornithiformes (a r�pk�ptelen b�v�rmadarak egy csoportja) a v�cs�k- �s b�v�ralak�akra hasonl�tottak.

 

A 2002-ben felfedezett, Dromaeosaurid�k k�z� tartoz� Cryptovolans (egy Microraptor) k�pes volt rep�lni; tarajos szegycsonttal, �s modern madarak�hoz hasonl� horogny�lv�nyokkal rendelkezett. Val�j�ban a Cryptovolans sokkal ink�bb hasonl�t a mai madarakhoz, mint az Archaeopteryx, ugyanis ez ut�bbi nem rendelkezett ezekkel a mad�rjegyekkel. N�h�ny paleontol�gus ez�rt azt felt�telezi, hogy a Dromaeosaurid�k (amik k�z�l a nagyobb test�ek m�sodlagosan r�pk�ptelenek voltak) alakultak ki a madarakb�l, �s nem ford�tva. Erre az elm�letre meggy�z� bizony�t�k egyel�re m�g nincs, de tov�bbi �sat�sok folynak (f�leg K�n�ban) a tollas dromaeosaurid�k fossz�li�i ut�n. Az mindenesetre biztos, hogy a k�z�ps� jur�ban �lt theropod�k k�z�tt volt olyan, amelyik tollas sz�rny�t haszn�lta rep�l�shez, �s a kr�takor k�zep�ig ennek sz�mos form�ja kialakult (ilyen volt p�ld�ul a Confuciusornis). Ez ut�bbi fajnak volt n�h�ny saj�tos ismertet�jegye. Ilyen p�ld�ul az elcs�kev�nyesedett a farok, mely �gy nem volt alkalmas a korm�nyz�sra, valamint sz�rny�nak alakja is el�gg� specializ�l�dott (hab�r a kar csontv�za m�g mindig ink�bb dinoszaurusszer� volt).

 

Hab�r a mad�rmedenc�j� dinoszauruszok (Ornitischia) medenc�je strukt�r�j�t tekintve megegyezik a madarak�val, a madarak a h�ll�medenc�j�ek (Saurischia) lesz�rmazottai. A k�t csoport hasonl� fel�p�t�s� medenc�je egym�st�l f�ggetlen�l alakult ki, s�t a theropod�k egy harmadik csoportj�n�l, a Therizinosauridae-n�l is kialakult iyen szerkezet.

 

 

 

A toll

 

A madarakaat tollas k�ltakar� k�l�nb�zteti meg m�s �llatcsoportokt�l. T�bbf�le tollazatot �rdemes megk�l�nb�ztetni, melyek az �llat kor�val v�ltj�k egym�st. Legelsõ a f�szektollazat (neosoptil), mely csak n�h�ny sz�l sz�rn�lk�li tollb�l �ll, legt�bbsz�r a fejtetõn �s a h�ton. Ezeket a pihetollakat l�thatjuk p�ld�ul az �nekesmadarak fi�k�in�l, melyet n�h�ny napon bel�l kihullatnak. T�m�tt form�ban l�thatjuk a f�szekhagy� fajok fi�k�in is ("pih�s kiscsibe").

A marad� tollazat m�r z�rt, egy�rtelmûen utal az �llat mad�r volt�ra. K�pzõd�se m�r a fejlõd�s korai szakasz�ban megindul. Elõsz�r egy gyeng�bb, sz�ntelenebb tollazat k�pzõdik, melyet fiatalkori tollazatnak h�vunk. Ezt �ltal�ban az ivar�retts�g el�r�s�vel egyidõben a maradand� tollak v�ltj�k fel. Ez a tollazat m�r erõsebb �s sz�nesebb, ekkor mondjuk, hogy a madaraink kisz�nesedtek.

N�ha e k�t tollazat k�z� idõben egy harmadik �n. v�lt�tollazat is fejlõdik.

 

Egyes fajokn�l megk�l�nb�ztet�nk n�sztollazatot �s nyugalmi tollazatot. �ltal�ban rejtõzk�dõ sz�n� madarak h�mjei viselnek sz�nes n�szruh�t, ha nem vesznek r�szt a k�lt�sben. Ilyenek a Ploceidae sz�võmadarak h�mjei is. A n�sztollazatukat 4-5 h�napig viselik. Tollv�lt�s vagy vedl�s �vente egyszer t�rt�nik, ilyenkor n�h�ny h�t alatt a mad�r a teljes tollazat�t lecser�li. Bizonyos fajok, a vedl�si idõszakon k�v�l is folyamatosan vedlenek, de ilyenkor csak egy-egy tollat cser�lnek. A tollak cser�je, fõleg az evezõ �s korm�nytollakn�l megadott sorrendben megy v�gbe. Kiv�tel pl. a Phoenicopteridae, amely egyszerre sz�rja el az �sszes evezõtoll�t, ilyenkor r�pk�ptelen. 

 

A sz�rnycsap�skor �bredõ hajt�erõ t�lnyom� r�sz�t az elsõrendû evezõtollak szolg�ltatj�k. A sz�rnyak felfel� csap�d�sakor ezek a tollak sz�tny�lnak �s �tengedik maguk k�z�tt a levegõt, amikor azonban a sz�rny lecsap, egym�sra z�rulnak, �s a levegõre t�maszkodva felfel� emelik a madarat. A sz�rny bel�põ �l�n�l elhelyezkedõ fi�k sz�rny elõseg�ti a sz�rny feletti levegõ �raml�s�t, �s m�rs�kli �rv�nyl�s�t (a turbulenci�t).

 

A tollak nemcsak a rep�l�s eszk�zei; fontos szerepet j�tszanak a test hõszigetel�s�ben is. A mad�r test�nek hõm�rs�klete legt�bbsz�r j�val magasabb az emlõs�k�n�l; �ltal�ban 41-43,5 C. A kis testû madarak hõvesztes�ge k�l�n�sen nagy, õk m�g hat�konyabb v�delmet, hõszigetel�st ig�nyelnek. A tollazat k�r�lbel�l a teljes tests�ly 6%-�t teszi ki, a legkisebb mad�rk�k eset�ben azonban ak�r 12%-�t is: ennyi toll m�r elegendõ v�delmet ny�jt az elemekkel szemben.

 

A legt�bb tollal rendelkez� madarak a hatty�k (Cygnus). S�r� pehelytollaikat v�zhatlan fed�tollak bor�tj�k. A kifejlett hatty�knak – fajt�l f�gg�en – 22-25 ezer tolluk van. Csak �sszehasonl�t�sk�ppen: egy kolibrinek p�ld�ul mind�ssze 940 darab. A  legnagyobb sz�rnyfeszt�vols�g� mad�r a v�ndoralbatrosz (Diomedea exulans). Az Antarktisz, Ausztr�lia, Amerika �s Afrika partjai k�z�tt, a ny�lt �ce�nt �tszel� faj sz�rnyv�gei k�z�tti t�vols�g rep�l�s k�zben meghaladj�k a 3,6 m�tert. Az albatroszok k�pesek meg�ll�s n�lk�l, egyv�gt�ben ak�r 10-15 ezer kilom�tert rep�lni. A sikl�rep�l�s nagymesterek�nt is emlegetett madarak menet k�zben – mint egy rep�l�g�p – sz�rnycsap�s n�lk�l �r�kig vitorl�znak.

Bolyg�nk legkisebb madara a mind�ssze m�sf�l grammos, k�z�p- �s d�l-amerikai tr�pusokon �l� remetekolibri (Phaetornis ruber). Hat centim�teres testhossz�nak fel�t a cs�re �s a farka teszi ki, �gy a teste alig 3 centim�ter. A t�zestork� kolibri (Archilochus colubris) percenk�nt 200 csap�ssal, a vil�g leggyorsabb sz�rny� madara.

 

 

 

A rep�l�s

 

A Pteroszauruszok �s egy�b rep�l� �sh�ll�k nem voltak madarak. Az �ri�s rep�l� dinoszauruszok a k�zv�leked�ssel ellent�tben nem sz�tnyitott sz�rnyakkal emelkedtek a magasba. A Portsmouth Egyetem tud�sainak modellje �j megvil�g�t�sba helyezi a sz�rnyas dinoszauruszok rep�l�s�t. Az �ri�s rep�l� dinoszauruszok a k�zv�leked�ssel ellent�tben nem sz�tnyitott sz�rnyakkal emelkedtek a magasba. A Portsmouth Egyetem tud�sainak modellje �j megvil�g�t�sba helyezi a sz�rnyas dinoszauruszok rep�l�s�t.

A Pteroszauruszok 65 milli� �vvel ezel�tt haltak ki, a legnagyobb fossz�li�ik hi�nyosak, �gy neh�z rekonstru�lni mozg�sukat. Sokak szerint a sz�rnyak t�bb mint f�l tonn�t nyomhattak, melyekkel aligha tudtak volna ezek a hatalmas �llatok felsz�llni �s landolni.

Az �j modell szerint, a f�ldr�l val� elemelked�s�k csak �gy volt lehets�ges, ha a madarak a sz�rnyukon �llva izmos l�baikra t�maszkodva ugrottak fel a leveg�be.

A paleontol�gusok szerint az �llat hasonl�an ind�totta mag�t, mint egy r�dugr�, ami pedig a tol�er� el�r�s�hez seg�ts�get ny�jtott nem a sz�rnyai voltak, hanem a l�bai.

Manaps�g a v�rsz�v� denev�rek rugaszkodnak el ily m�dona talajt�l, �gy nem sz�m�t egyed�l�ll�nak, ha kor�bban a dinoszauruszok is �gy csin�lhatt�k.

 

 

A rep�l�halak, amelyeket ny�lt tengeri utaz�sokon figyelhet�nk meg, csaknem valamennyien egy nemzets�gbe tartoznak, amely a tudom�nyban az Exocoetidae nevet viseli. Ennek a nemzets�gnek a rendk�v�l fejlett �sz�k, k�l�n�sen a hegyes mell�sz�k adj�k meg a f� jellemvon�s�t. A mell�sz�k a testhossz k�tharmad�val egyenl�k, sz�less�g�k pedig akkora, mint a test hossz�nak harmada.

A mell�sz�k f�ggeszt�k�sz�l�ke vastag izomzat alatt fekszik �s szabadabban mozog, mint m�s halakban. A sz�les h�t�sz� �s als� �sz�val �ll szemk�zt, m�g a has�sz�k a mell�sz�k alatt �zes�lnek; a farok�sz� vill�s �s az als� lebenye hosszabb a fels�n�l. �llkapcs�t igen apr� fogak bor�tj�k.

Az �sz�kt�l eltekintve, a rep�l�halak testalakja nagyon eml�keztet a hering�re, de hengeresebb, a h�tuk �s a mellt�j�kuk er�sebben lekerek�tett, arcorruk vastagabb �s tomp�bb. Szem�k nagy, kopolty�fed�ik tekint�lyesebb m�ret�ek, pikkelyeik v�konyak �s k�nnyen lev�lnak. Oldalukon az egyik pikkelysor tagjain er�s �l vonul v�gig.Bels� szervezet�kre, mint m�r Humboldt is kiemelte, a rendk�v�li nagys�g� �sz�h�lyag a legjellemz�bb. Egy 16 cm nagys�g� rep�l�hal �sz�h�lyagja 9 cm hossz�, 2.5 cm sz�les �s kb. 44 k�bcm-nyi g�zt tartalmaz. Az �sz�h�lyag kiterjeszked�s�t t�bb farokcsigolya har�ntnyujtv�ny�nak gy�r�s ki�bl�z�d�se teszi lehet�v�. Ez a berendez�s egyed�l �ll a halak oszt�ly�ban. A rep�l�hal a felsz�n f�l� csak 1–2 m-rel emelkedik. A leveg�ben megtett �t hossza a sz�l ir�nya �s er�ss�ge, tov�bb� az �llat nagys�ga szerint igen k�l�nb�z�; t�bbnyire 20–30 m, legkedvez�bb esetben 150–200 m. Gondos megfigyel�sekb�l kit�nt, hogy a mell�sz�k k�zvetlen�l a v�zb�l val� kisz�kken�s ut�n er�sen rezegnek, s ugyanez k�vetkezik be, ha az �llat a hull�mtarajokon kereszt�l emelkedik.

 

 

 

Rep�l� m�kus

 

A rep�l� m�kusoknak vil�gszerte 15 neme �s ezen bel�l 44 faja van, amelyek els�sorban a melegebb t�jakon fordulnak el�, Amerik�ban csak�gy, mint Eur�zsi�ban, de D�lkelet-�zsi�ban is, t�bbek k�z�tt a Mal�j-f�lszigeten. Itt sz�m�tanak a leggyakoribbnak. N�h�ny vid�ken igen nagy sz�mban �lnek. B�r Eur�p�ban ma m�r alig tal�lhat� vadon �l� rep�l�m�kus, az �llatkertek k�l�nlegesen berendezett „�jszakai h�zaiban” nem ritka. Itt a vil�g�t�s seg�ts�g�vel felcser�lik az �jszak�kat �s a nappalokat, �gy, hogy a f�lhom�lyban az �jjeli �llatok tev�kenys�ge is tanulm�nyozhat�. Ezekben a h�zakban j�l megfigyelhet�k, hogyan rep�lnek: lesz�ll�skor farkukat �s karjukat megemelik, test�knek hosszanti tengely�t pedig f�gg�leges ir�nyba d�ntik, hogy �gy tomp�ts�k az �tk�z�st. Karmukkal ezut�n er�sen megkapaszkodnak. Kedvez� k�r�lm�nyek k�z�tt fogs�gban is k�nnyen szapor�that�k.

 

 

 

Mulu-rep�l�b�ka

 

Borne� sziget�nek Malajzi�hoz tartoz� r�sz�n honos, a Gunung Mulu Nemzeti Park ter�let�n �l. H�mje 35 millim�teres, sz�ne pedig a nap folyam�n �l�nkz�ldr�l barn�ra v�ltozik. Szem�nek sz�n�t is k�pes v�ltoztatni.A f�k tetej�n �l, ezek k�z�tt �sz�h�rty�inak seg�ts�g�vel r�vid sikl�rep�l�sre is k�pes.

 

 

 

Rep�l� k�gy�

 

A d�l-�zsiai es�erd�kben �l� k�gy�k tekerg�z� mozdulatokkal siklanak az �gak k�z�tt. Jap�n kutat�k szerint - akik megpr�b�lt�k modellezni mozg�sukat - a h�ll�k rep�l�se a lehull� pap�rszalag aerodinamik�j�t k�veti. A k�gy�k a f�r�l l�gva, f�gg� helyzetb�l rugaszkodnak el, leny�g�z� fordulatokat hajtva v�gre a leveg�ben. A kiv�lasztott c�lpontot rendk�v�li pontoss�ggal �rik el, mik�zben j�tszi k�nnyeds�ggel ker�lik el az �tjukba ker�l� akad�lyokat. R�pp�ly�juk fel�n�l a h�ll�k teste ellaposodik, �s siklani kezdenek a leveg�ben. M�g egyes rep�l� eml�s�k (pl. rep�l� m�kus) �s m�s h�ll�k sz�rnyszer� h�rty�ik seg�ts�g�vek vitorl�znak a leveg�ben, addig a rep�l� k�gy�k hull�mz� mozg�ssal man�vereznek.

 

 

 

Rep�l� gy�k

 

Az ag�maf�l�k, (Agamidae) csal�dj�ba tartoz� nemzets�g. Fajai test�nek k�t oldal�n, 5-6 �lborda k�zt f�lk�r alak�an kifesz�thet�, de pihen�s k�zben �sszer�ncolhat� ejt�erny� fejl�d�tt ki. 35 faja k�z�l a legismertebb a rep�l� s�rk�nygy�k, (Draco volans); mint a t�bbi R., ez is f�kon �l� �llat, sz�ll�erny�je seg�ts�g�vel 20 m-n�l hosszabb utat is meg tud tenni a leveg�ben a k�zben akad�lyokat is tud ker�lni. A sz�npomp�s �rtalmatlan �llat a Szonda szigeteken �s a Mal�j-f�lsziget d�li r�sz�n fordul el�.

 

 

 

Forr�sok: 

www.wikipedia.hu

http://magyarvadaszportal.hu/termeszet/rekordok-az-allatvilagban/

http://www.termeszetvilaga.hu/tv2001/tv0109/antal.html