Puffog vipera (Bitis arietans):
A puffog vipera Afrikban nagyon elterjedt, s a 2000 mter fltti magassgokat kivve szinte mindentt megtallhat: nemcsak az eserd belsejben, de helyenknt a legszrazabb sivatagban is. Elterjedsi terlete az Arab-flszigetre is tnylik. 12 fajjal rokon, kztk a gaboni viperval egytt alkotjk a puffogviperk nemt (Bitis).
Kt alfaja ismert:
- puffog vipera ( Bitis arietans arietans) – Marokk dli rsztl dlre egszen a Dl-afrikai Kztrsasg dli rszig, valamint az Arab-flsziget dlnyugati rszn
- szomli puffog vipera (Bitis arietans somalica) – Szomliban s Kenya szaki rszn.
A puffog vipera hossza 70–90 centimter. Teste tmzsi, viszonylag rvid s kvr, keresztmetszete hromszg alak. Farknak vge egy kicsit lejjebb helyezkedik el. A hm kisebb, mint a nstny. Bre rdes pikkelyes, szne j lct nyjt. Mintzata az llat lhelytl fgg, ltalban azonban egsz testt V-formj sorminta fedi. A nstny sznezete ragyogbb. Feje szles, lapos s lndzsa formj. A kgy feje jl lthatan elklnl a test tbbi rsztl. Ers llkapocsizmn kvl itt helyezkednek el mregmirigyei is, valamint nagy szeme, amellyel kifrkszi zskmnyt. A mregfoga les, injekcist szer. Nyugalmi llapotban mregfogt vissza tudja hajtani a szjregben. A puffog vipera 100–350 milligramm mrget termelhet.
A puffog vipera magnyos, s tlnyomrszt jjel aktv. Fleg klnbz kisemlsket, madarakat, ktlteket s hllket eszik. Fogsgban legfeljebb 15 vig l. Az ivarrettsget krlbell ktves korban ri el. A przsi idszak oktbertl decemberig tart. A vemhessg krlbell 5 hnapos, a tojsok a nstny testben fejldnek ki. Az utdok szma ltalban 20–30, de nha 50-nl is tbb. A kis kgyk szletskkor 20 centimter hosszak.
Mrge ers vr- s szvetkrost, amelynek hallos dzisa 100 mg az emberre. A mars agresszv, izz fjdalom kveti. Rvid idn bell risi duzzanat kpzdik, vres beszrdssel s hlyagokkal. Ksbb izomelhals alakul ki, ami szksgess teszi az amputcit. Ers hallflelem tmad a megmartban, szdls, grcsk, hnys, eszmletveszts is trsulhat az ltalnos rosszullthez. A vrlemezkk szma lecskken, bels vrzsek jelennek meg, a vr kilphet a vplykrl, ami slyos sokkot okoz. Komoly veseelvltozsok is jelentkezhetnek: akut vesekreg elhals, vesetestecskk hajszlrgomolyagnak gyulladsa. Sok esetben a tbbszri vrtmleszts segt. A hall oka a vesekrosods s a keringsi zavarok.

|