Gangeszi gavi�l (Gavialis gangeticus):

A gavi�l Pakiszt�nban, Indi�ban, Bangladesben �s Mianmarban, honos. A h�m ak�r 6,5 m�ter hossz� is lehet, m�g a n�st�ny k�r�lbel�l 4 m�ter. Testt�mege legfeljebb 1000 kilogramm. B�re nagyon kem�ny, p�nc�lozott, a b�ripar sz�m�ra val�s�gos kincs. A t�bbi krokodillal ellent�tben nem tudja felemelni a f�ldr�l hatalmas test�t �s fark�t, ez�rt csak lassan cammog.

�sz�h�rty�s l�ba kiv�l�an megfelel az �sz�shoz �s a f�szek�s�shoz. Pof�ja, p�nc�los h�ll� l�t�re nagyon keskeny, t�bb mint 100 fogat rejt, amelyek egym�sba kapcsol�dnak, mint egy vill�mz�r, ha az �llat becsukja az �llkapcs�t. A h�mekn�l az orr hegy�n, ki�ll� sz�vetdomborulat alakul ki.

A gangeszi gavi�l �ltal�ban mag�nyos vagy kisebb csapatokban �l. Ha csapatokban �l, akkor egy h�m k�r�l t�bb n�st�ny tal�lhat�. T�pl�l�ka halakb�l, v�zimadarakb�l, r�kokb�l �s kiseml�s�kb�l �ll. Az ivar�retts�get 10 �ves korban �ri el.

A p�rz�si id�szak t�l v�ge-tavasz k�z�tt van. Ekkor a n�st�ny �s egy f�szket, melybe �tlagosan 40 toj�st rak. A kifejl�d�si id� 60 - 90 napig tart. Ennek v�g�n a kis gavi�lok elkezdenek csipogni, hogy az anyjuk seg�ts�g�kre j�jj�n, a f�szekb�l val� kim�sz�shoz.

A gavi�l az egyik legnagyobb krokodil faj, 4 �s 6 m k�z�tti hosszal illetve k�zel 450kg s�llyal b�szk�lkedhetnek a feln�tt p�ld�nyok. V�rhat� �lettartamuk a vadonban 40-60 �vre tehet�. A gavi�l teste karcs�, de nagym�ret�, jellegzetes a keskeny orra �s sz�ja. Az orr m�rete �s form�ja az �letkor el�re haladt�val v�ltozik. Az h�mek orr�n tal�lhat� egy speci�lis kin�v�s, amelynek az udvarl�sban van szerepe. Sz�rke vagy ol�va sz�n� a b�r�k, amely a kor el�re haladt�val s�t�tebb� v�lik.

A farok oldalir�nyban lap�tott, a l�bujjai k�z�tt �sz�h�rtya fesz�l ez teszi lehet�v�, hogy ennyire agilis �s gyors a v�zben az �llat. A l�bai nem el�g er�sek hogy elemelj�k a testet a talajr�l, mikor a sz�razf�ld�n tart�zkodik, �gy a hasukon cs�sznak. 100-110 �les fog �l az �llkapcsukban. A gavi�lok az idej�k nagy r�sz�t a v�zben t�ltik, n�ha kim�sznak a partra s�tk�rezni, illetve a toj�srak�s id�szak�ban. A p�rz�s id�szak november �s janu�r k�z�tti id�szakra esik. A p�rz�s a v�zben t�rt�nik. M�rcius �s m�jus k�z�tt a n�st�ny kim�szik a partra �s f�szket �s a part k�zel�ben, a f�szekbe 50-60db toj�st tojik, egy toj�s s�lya megk�zel�t�leg 150g nyom. A toj�sokat a n�st�ny f�lddel takarja be, majd �rzi. A toj�sok 90 napra kelnek ki. A kikel�s ut�n a n�st�ny nem viszi a v�zhez a kicsinyeket, ezt az �llkapcsuk form�j�val �s m�ret�vel magyar�zz�k a kutat�k.A gavi�lok t�pl�l�k�t kiz�r�lag halak teszik ki, esetlegesen egy-k�t v�zimadarat is zs�km�nyolnak, illetve d�g�t is ehetnek. A fiatal gavi�lok rovarokkal, l�rv�kkal �s b�k�kkal t�pl�lkoznak.

Ma is szenteknek tartj�k a gavi�lokat, mert a bennsz�l�ttek szerint a sokfog� krokodil isten sz�rny� puszt�t�st tesz a halak k�z�tt. Day hangs�lyozza, hogy „igazi halev� krokodil, mely �szva fogja el zs�km�ny�t.” Boulenger is eml�ti, hogy a gavi�l kiz�r�lag halakkal �l. Forsyth szerint a gavi�l k�l�n�sebb m�rt�kben nem vesz�lyezteti az embert.Minthogy egyetlen biztos esetr�l sem tudunk, hogy a gavi�l nagyobb eml�s�ket �s az embert t�madott volna meg, a kev�sb� �rtalmas krokodilok k�z� kell sorolni. A gavi�l, csak azzal okoz n�mi k�rt, hogy a halban gazdag foly�k mellett �l� lakoss�g t�pl�l�k�nak egy r�sz�t elpuszt�tja.

Az eur�pai muze�lis gy�jtem�nyekben a gavi�l ritk�bb, mint m�s krokodilfajok, �lve pedig a legnagyobb ritkas�gnak sz�m�t. Minthogy a szabad term�szetben m�ly foly�vizekben �l �s a szaporod�si id�n k�v�l alig mer�szkedik ki a partra. Fogs�gban tart�sa is nagyobb neh�zs�geket okoz, mint rokonai�.

Fokozottan vesz�lyetetett faj! A gangeszi gavi�l az 1960-as �vekben m�g valamennyire elterjedt volt a nep�li Koshi, Narayani, Karnali, Babai �s Mahakali foly�kban, melyek az orsz�g d�li r�sz�n, a Himal�ja l�bain�l elter�l� fenns�kon tal�lhat�k �s �tny�lnak Indi�ba is. A lakoss�g t�bb mint fele mintegy 11,5 milli� f� is itt �l �s f�leg mez�gazdas�ggal foglalkozik, de a h�res Chitwanban a gavi�lokat �s a szint�n itt �l� mocs�ri krokodilokat (Crocodylus palustris) nem vad�ssz�k, mert a legnagyobb foly�, a Rapti egyben fokozottan �rz�tt hat�rfoly� is. Az illeg�lis vad�szat a nem v�dett ter�leteken folyik, hiszen a gavi�l toj�sa �s "cs�re" �ll�t�lag gy�gyhat�s�.