Schneider-t�rpekajm�n (Paleosuchus trigonatus):

�l�helye Bol�via, Braz�lia, Columbia, Equador, Francia Guayana, Peru, Suriname, Venezuela. Nagy ter�let�n fedi a Paleosuchus palpebrosus el�fordul�si ter�let�t, de azzal ellent�tben d�lebbre m�r nem fordul el� – val�sz�n�leg mert kev�sb� viseli el a h�v�sebb kl�m�t. 

�dev�z� foly�k, legink�bb sek�lyebb erdei patakok �s foly�k. Bol�vi�ban �s Venezuel�ban a Cuvier t�rpekajm�nnal (Palesochus palpebrosus) osztozik az �l�helyeken. 1300 m�teres magass�gban is el�fordul. Az orr form�ja gyorfoly�s� foly�khoz alkalmazkodott �letm�dr�l �rulkodik. �jjel akt�vabb, ilyenkor sokat mozog a sz�razf�ld�n. Feln�tt korban el�szeretettel �lnek �regekben, ahonnan csak �jszaka b�jnak el�, hogy a v�zfoly�sok ment�n gyalogolva bej�rj�k a ter�let�ket, hogy �lelem ut�n n�zzenek.

Vadon �l� p�ld�nyok becs�lt sz�ma 1000000 felett

Sz�les ter�leten elterjedt eg�szs�ges popul�ci�, komoly emberi behat�sok n�lk�l

Megjelen�s: Mindk�t Paleosuchus alt�rzs kis termet�nek sz�m�t a t�bbi krokodilf�l�hez viszony�tva, de a Schneider t�rpekajm�n n�mileg nagyobb, mint a Cuvier t�rpekajm�n (P. palpebrosus). A h�mek az 1,7-2,3 m�tert is el�rhetik (a feljegyzett maximum 2,6 m), a n�st�nyek enn�l kisebbek. A pikkelyek csontosod�sa kiterjedtebb �s a hegyes farokpikkelyek, meg a r�vid, kev�sb� mozg�kony farok is vaskosabb, mint a P palpebrosus eset�ben. Szembet�n� oldalir�ny� dudor tal�lhat� a k�t sorban sorakoz� hegyes farokpikkelyeken. A farok ink�bb horizont�lisan, s nem oldalr�l lap�tott, mint m�s krokodilfajokn�l. A szem sziv�rv�nyh�rty�ja (�risze) barna, ritk�n enyhe z�ldes �rnyalattal. Hi�nyzik a Cayman crocodylusn�l is  l�that� szem alatti �llkapcson  k�rbefut� csontos vonal, mely a koponya meger�s�t�s�re szolg�l. J�r�sa jellegzetes, fej�t magasra emeli.

Az �trendje �letkora szerint v�ltozik, csak�gy mint m�s krokodilok�, �s legink�bb az �l�hely t�pus�t�l f�gg. A fiatal Paleosuchus trigonatus nagyobb mennyis�gben fogyaszt gerinceseket: k�gy�kat �s kiseml�s�ket (r�gcs�l�kat), �s f�leg halakat, ami a legfiatalabbaknak f� t�pl�l�ka. Hogy mit eszik att�l is f�gg, milyen lehets�ges zs�km�ny�llat �l az adott helyen. �jszakai porty�i sor�n bebarangolj�k a v�zpartot �s az erd�s r�szeket is, ha van ilyen a ter�leten, - amely �lland�, �s ak�r t�bb kilom�ter kiterjed�s� is lehet.

A p�rz�si id�szakot lesz�m�tva az �v t�bbi r�sz�t egyed�l szokta t�lteni. A n�st�nyek m�g j�val az es�s id�szak be�llta el�tt meg�p�tik f�szk�ket. Legt�bbj�k a 1,3 m�teres nagys�got el�rve m�r szaporod�k�pes, a h�mek legal�bb 1,4 m�teresnek kell, hogy legyenek (ezt a nagys�got 10 �s 20 �ves koruk k�zt �rik el). A n�st�nyek a f�szket gyakran termeszv�rak k�zel�be �p�tik. A tud�sok felt�telez�se szerint ennek az az oka, hogy a termeszv�rakb�l �rad� h� el�seg�ti a f�szek bels� h�m�rs�klet�nek egyenletes szinten tart�s�t, �gy n�velve az �letk�pes ut�dok sz�m�t. Egy f�szekaljban a toj�sok sz�ma 10 �s 20 k�z�tt mozog. A keltet�si id� hossz�, nagyj�b�l 115 nap. A kicsik akkor kelnek ki, amikor a v�zszint emelkedni kezd a nagy es�z�sek miatt. A kikel�st k�vet�en a kicsik nagy ter�leten sz�tsz�r�dnak, mik�zben sz�letik az eg�sz territ�riumukra vigy�znak. A fiatalkori haland�s�g ar�nya magas, m�g az id�sebbekn�l nagyon alacsony, - csak olyan nagytest� h�sev� vesz�lyeztetheti �ket, mint a jagu�r.