Bord�s krokodil (Crocodylus porosus):

A legvesz�lyesebb krokodilok k�z� tartozik �s a legnagyobbra is n�, �tlagos hossza 3,5-5 m�ter, de egyes h�m p�ld�nyok a 6m�tert �s az 1000 kilogrammot is meghaladhatj�k. A legnagyobb lem�rt p�ld�ny 6,32 m�ter hossz� �s 1360 kilogramm t�meg� volt. Egyes v�lem�nyek szerint a legnagyobb p�ld�nyok a 7 m�tert is el�rhetik.

Hatalmas m�retei mellett a bord�s krokodil rendelkezik t�bb olyan tulajdons�ggal is, amelyek alapj�n k�nnyed�n megk�l�nb�ztethet� az �l�hely�n el�fordul� egy�b krokodilfajokt�l. Teste igen sz�les, feje nagy. Szem�t�l az orra fel� k�t bar�zda h�z�dik. A kifejlett �llatok sz�ne sz�rke, barn�ssz�rke vagy aranybarna, de el�fordul a fajn�l a melanizmus is, �gy ak�r eg�szen s�t�t, majdnem fekete sz�n� egyedek is el�fordulhatnak. A fiatal egyedek vil�gosabbak �s jellegzetes s�t�t sz�n� cs�kokat �s foltokat viselnek. P�nc�lzata a h�t�n k�l�n�sen kem�ny �s ov�lis alak�.

Mivel kiv�l� �sz�, messzire kimer�szkedik a ny�lt tengerre is. Ezzel egyed�l�ll� a krokodilok k�z�tt. L�tt�k m�r egyedeit 1000kilom�teres t�vols�gban a sz�razf�ldt�l, kint a ny�lt tengeren is. B�r nincs term�szetes ellens�ge eredeti �l�hely�n, kint a ny�lt tengeren megt�madhatj�k �s meg is �lhetik a nagyobb c�p�k. Szervezete hat�konyan tudja kiv�lasztani a felesleges mennyis�g� s�t, ez�rt tud meg�lni a tengerekben is, b�r nem ez a legkedveltebb �l�helye.

Elterjed�si ter�lete hatalmas, India keleti r�sze, Sr� Lanka, Banglades, Mianmar, Thaif�ld, Laosz, Kambodzsa, Vietnam, Malajzia, Indon�zia teljes ter�lete, a F�l�p-szigetek, �j-Guinea szigete, Ausztr�lia �szaki partvid�ke, a Palau szigetek, Mikron�zia egyes r�szei, a K�kusz-szigetek, a Salamon-szigetek, Vanuatu. Legkeletebbre a Fidzsi-szigeteken �l.

Eredeti �l�helye a foly�torkolatok vid�ke �s a partvid�ki mangrovemocsarak. T�bbnyire a tengerpartok kevert jelleg�, �gynevezett brakkviz�ben �l, de kedveli az �desvizet is, a nagyobb foly�kban a partokt�l t�bb kilom�teres t�vols�gban is meg�l �s el�fordul az �desv�zi tavakban �s mocsarakban is.

Hatalmas elterjed�si ter�let�n t�bb krokodilfaj is �l, de ez a faj domin�nsnak sz�m�t minden�tt, ahol el�fordul.

A fiatal egyedek v�zi rovarokkal, kis halakkal vagy k�t�lt�ekkel t�pl�lkoznak. A kifejlett egyedek szinte mindenre r�t�madnak, amit meg tudnak enni. Nagyobb m�ret� eml�s�ket is elejthetnek. A bord�s krokodil az egyetlen ragadoz� Ausztr�li�ban amelyik elejti a betelep�tett �s elvadult nagyobb test� eml�s�llatokat (diszn�kat, kecsk�ket, szamarakat, lovakat, szarvasmarh�kat �s v�zibivalyokat), ez�ltal valamennyire szab�lyozni tudja azok popul�ci�j�t. Ha nem jut elegend� t�pl�l�khoz a h�ll�k t�bbs�g�hez hasonl�an sok�ig kib�rja az �hez�st. Ilyenkor a test�ben �s a fark�ban elrakt�rozott zs�rk�szleteit �li fel. A nagyobb egyedek ak�r egy eg�sz �vig kib�rj�k t�pl�lkoz�s n�lk�l. �gy tud a krokodil a hosszan tart� tengeri utaz�sai alatt is �letben maradni, mert a nagyobb p�ld�nyok nem el�g �gyesek, hogy a ny�lt tengeren elkapj�k a halakat, �gy utaz�saik sor�n nem esznek semmit sem. Az emberre is vesz�lyt jelentenek.

Szaporod�si id�szaka az es�s �vszakra esik. A n�st�ny ilyenkor boml� n�v�nyi anyagokb�l f�szket �p�t. Ezekbe rakja 60–80 toj�s�t. A f�szket a teljes kel�si id�szak alatt, mintegy h�rom h�napig �rzi. A kikel� fiatalok hangokat adnak, mire anyjuk ki�ssa �ket a f�szekb�l �s a v�zhez viszi �ket. A n�st�ny ezut�n egy ideig �vja kicsinyeit. Mivel a n�st�nynek a szaporod�shoz �lland� hely sz�ks�ges nem annyira v�ndorl� kedv�ek, mint a h�mek. Ha tal�ltak egy megfelel� f�szekrak� helyet, akkor onnan csak nagyon alapos okkal (p�ld�ul tart�s t�pl�l�khi�ny) t�voznak el. A fiatal h�mek viszont t�bbet v�ndorolnak, mert a nagyobb h�mek elfoglalt�k m�r a legkedvez�bb helyeket, �gy ha megfelel� vad�szter�lethez �s szabad n�st�nyekhez akarnak jutni, akkor olykor j� messzire is el kell v�ndorolniuk.