A gekk�kr�l �ltal�ban

A gekk�f�l�k a h�ll�k (Reptilia) oszt�ly�nak pikkelyes h�ll�k (Squamata) rendj�be �s gy�kok (Sauria) alrendj�be tartoz� �llatcsoport. A k�l�nbs�g gy�k �s gekk� k�z�tt a 2 �llatcsoport fizikai tulajdons�gai alapj�n szembet�n�. A gekk�k a gy�kok csoportj�ban foglalnak helyet, de elt�r� k�ls�vel rendelkeznek. A gekk�k feje �s szeme nagy, pupill�juk sz�les, test�ket sokszor �rdes pikkelyek bor�tj�k, l�bujjaik kisz�lesed�k, sok faj tapad�korongot visel a l�b�n, melynek seg�ts�g�vel k�pes falon vagy �vegen is felkapaszkodni. A gekk�k sok faja �jszaka akt�v �s a gy�kokkal ellent�tben a legt�bb faj, f�leg p�rz�skor k�pes h�v�hangokat hallatni. A gekk�k legt�bb faja a meleg, tr�pusi �ghajlaton fordul el�. A gy�kok eset�ben a nemek legt�bbsz�r sz�nek alapj�n is k�nnyen megk�l�nb�ztethet�k, mivel a h�mek sokkal sz�nesebbek. A gekk�kn�l azonban ez nem egy�rtelm�, n�luk sokszor nincs sz�nb�li elt�r�s az ivarok k�z�tt. A h�m gekk�k rendszerint nagyobbak, �s a h�ts� l�buk k�z�tt tal�lhat� nagyobb m�ret� combp�rusok �s a hemip�niszt rejt� "her�k" alapj�n megk�l�nb�ztethet�k.  

A leggyakoribb terr�riumi gekk� a leop�rdgekk�

5 alcsal�d tartozik a gekk�k csoportj�ba:

val�di gekk�k (Gekkoninae)

kett�sujj� gekk�k (Diplodactylinae)

macskagekk�k (Aeloroscalabotinae)

szemh�jas gekk�k (Eublepharinae)

csodagekk�k (Teratoscincinae)

A sarkvid�keket kiv�ve az �sszes kontinensen megtal�lhat�k. Rendk�v�l alkalmazkod� �llatok, sok faj az ember t�szomsz�ds�g�ban vert tany�t �s hasznot h�z a v�rosi �letb�l. Egyes fajok az elrejt�z�s �rdek�ben vagy udvarl�skor v�ltoztatni tudj�k a sz�n�ket. A legt�bb gekk� v�gtagjain sz�les, b�rlebenyes ujjak vannak, amelyek als� fel�let�t nagyon finom s�rt�kb�l �ll� tapad�lemezk�k bor�tj�k. A talaj legapr�bb egyenetlens�geibe is beleakaszkodnak, �gy a gekk� ak�r f�gg�leges ablak�vegen is tud szaladni. A legt�bb le tudja dobni a fark�t, ha vesz�lyben van vagy ha elkapj�k; hely�n �j, r�videbb farok n�. Az �jjel akt�v gekk�k pupill�i nagyok,  napk�zben keskeny r�ss� sz�k�lnek. A szemh�jas gekk�kon k�v�l a t�bbi gekk�nak nincs szemh�ja, hanem szem�ket nyelv�kkel tiszt�tj�k.

Vitorl�sgekk� a nyelv�vel t�rli a szem�t

A gekk�f�l�k mag�nyosan �lnek �s f�gg�leges fel�leteken is k�pes m�szni. A gekk�k t�pl�l�ka fajt�l �s m�rett�l f�gg�en rovarok, mad�rtoj�sok, gy�kok, gy�m�lcs�k �s n�v�nyek nedvei, magvak lehetnek.

A p�rz�si id�szak ter�letenk�nt nagyon v�ltoz�. A gekk�f�l�k rendszerint 2 toj�st raknak. A toj�sokb�l val� kifejl�d�s 6-10 h�tig tart, egyes fajokn�l ak�r f�l �v is lehet. Egyes fajok elevensz�l�k. A teny�sz szezonban a n�st�nyek 5-8 alkalommal, havi rendszeress�ggel raknak 2-2 toj�st, melyeket vagy odvas f�k k�rg�nek rejtek�be, vagy a f�ld al� rejtenek. A kikel� ut�dok azonnal �n�ll�an vad�sznak. Az ivar�r�st k�vet�en a n�st�nyek nagy kalcium rakt�rat k�peznek nyakukon az esetleges toj�srak�shoz sz�ks�ges kalcium biztos�t�s �rdek�ben.

Malajziai macskagekk� (Aeluroscalabotes felinus)

Ha otthon, terr�riuban szeretn�nk gekk�t tartani, figyelembe kell venni, hogy csak p�rban vagy 1 h�mb�l �s t�bb n�st�nyb�l �ll� kol�ni�ban szabad �ket tartani, mert a domin�ns h�m addig �ld�zi a gyeng�bb h�meket, m�g azok el nem pusztulnak. K�t h�met akkor se tartsunk egy�tt, ha n�st�ny nincs a k�zelben.

A kis termet� fajok tart�s�hoz 40x40x50 cm-es, nagyobb test�ek eset�ben 50x50x60 cm-es terr�rium sz�ks�ges. Az �vegen m�sz� fajok magas, m�g a talajlak� gekk�k hossz� terr�riumot ig�nyelnek. �llatunk beszerz�se el�tt mindig t�j�koz�djunk, tudjuk meg, mik az adott faj szok�sai �s ig�nyei, mert ezek fajonk�nt elt�r�ek lehetnek. Sok �l� n�v�nyt telep�ts�nk a terr�riumba, sok �ggal - erre a bambusz a legmegfelel�bb. Aljzatnak megfelel a k�kuszrost. A terr�rium el�l ny�l� legyen! N�h�nyan �gy oldj�k meg a gekk�k kellemetlen sz�klet �r�t�s�nek probl�m�j�t, hogy nem f�gg�leges, hanem kiss� d�nt�tt terr�riumot rendeznek be sz�mukra, �gy nem tudnak az �vegre �r�teni. A terr�rium p�ratartalm�t napi t�bbsz�ri bespriccel�ssel rendszeresen p�tolnunk kell. Az UV f�nyforr�s a tapad�korongos fajok sz�m�ra nagyon l�nyeges, hi�ny�ban csontfejl�d�si zavarok is fell�phetnek. Az �jszaka akt�v fajokat nem sz�ks�ges UV f�nnyel megvil�g�tani. Els� gekk�nak v�lasszunk valamilyen szemh�jas gekk�t vagy sivatagi fajt, mert az es�erdei, tapad�korongos fajok ell�t�sa valamivel nagyobb szak�rtelmet k�v�n. A tapad�korongos fajok nagyon vadak, nem szeretik, ha m egfogj�k �ket, rendk�v�l gyorsan tudnak kereket oldani. Ha kiskorukt�l hozz�szoktatjuk �ket az emberi jelenl�thze, akkor megszel�d�thet�k, de a legt�bb gekk� er�sen harap, ha vesz�lyben �rzi mag�t. Vannak fajok, (pl. toke gekk�), melyek ha egyszer r�harapnak valamire, nehezen engedik azt el, ez�rt megfog�suk csak keszty�ben aj�nlatos. 

Frissen kikelt gekk� k�ly�k

Sok gekk� h�res arr�l, hogy mindenre fel tud m�szni �s ak�r az �vegere is r� tud ragadni. A gekk�k talp�n apr� red�k tal�lhat�k, amelyek nagyon sok apr� sz�rsz�lb�l �llnak. Ezek a sz�rsz�lak a v�g�k�n t�bbsz�r�sen el�gaznak, �gy v�g�l nagyon v�konyak. K�r�lbel�l 1 milli�rd sz�rsz�l v�gz�d�s tal�lhat� meg az �sszes l�bon. Az egyes sz�rsz�lv�gz�d�sek rendk�v�l kicsi m�ret�k miatt k�t�st alak�tana ki a fel�let molekul�ival. A molekul�k atomokb�l �llnak. Az atomok a k�r�l�tt�k �ll� elektronokb�l �s az atommagb�l �llnak. Az elektronok eloszl�sa nem mindig egyenletes az atommag k�r�l, ez�rt el�fordulhat, hogy a g�mb alak� atom egyik oldala kiss� pozit�vabb, a m�sik oldala kiss� negat�vabb t�lt�s�. Ezt �gy lehet elk�pzelni, mint apr� m�gneseket, amelyek vonzz�k egym�st. Ha egym�s mellett egy sorban sok atom alak�t ki k�t�st, �sszekapcsol�dik, akkor az egy zips�z�rhoz hasonl�that�. Ha nagyon sok atom alak�t ki k�t�st, akkor er�s k�t�s alakul ki. Ez a gekk� "ragaszt�ja". A gekk�k m�sz�s k�zben hozz��rintik a l�bukat a felsz�nhez, majd picit h�trah�zz�k, ekkor megtapadnak. Ha el akarnak indulni, akkor el�re tolj�k kiss� a l�bukat, ekkor megsz�nik a tapad�s, azt�n felemelik l�bukat a felsz�nr�l �s elindulnak. 

Az egyik gekk�faj 5 dkg-os egyede az els� k�t l�b�val megtapadva, ak�r 2 kg-t is elb�r. A gekk� a leggyorsabb falm�sz� �llat. Kb. 130 km/h sebess�ggel k�pes felm�szni egy f�gg�leges fel�leten. Talpuk nem marad poros, n�h�ny l�p�s ut�n talpuk letisztul. Ez annak k�sz�nhet�, hogy a porszemek jobban tapadnak a talajhoz, mint a gekk� l�b�hoz, mert a porszemek annyira kicsik. Zs�r hat�s�ra azonban a gekk�k elvesztik tapad� k�pess�g�ket, ez�rt tapad�korngos gekk�t ne fogdossunk s�r�n, mert a kez�nk�n tal�lhat� zs�r lerak�dik az �llat l�b�n. Bekr�mezett k�zzel soha nem fogjunk meg gekk�t.

Gekk� l�b