Az Afrika d�lkeleti partjain�l fekv� Madagaszk�rt csup�n az alig 400 km sz�les Mozambiki-csatorna v�lasztja el a kontinenst�l. Mindez elegend� volt ahhoz, hogy a vil�g negyedik legnagyobb sziget�n elszigetelten kifejl�d�tt egyed�l�ll� �l�vil�g �vezredeken kereszt�l h�bor�tatlanul fennmaradjon.

Madagaszk�r a furcsa �llatok �shaz�ja. Itt �l a vil�g �sszes makifaja (f�lmajmok), de a kam�leonfajok k�zel fele is madagaszk�ri. Tov�bb� 150 b�kaf�le �s mintegy 30 k�l�nb�z� tanrekfaj (s�rt�s s�nf�le) sz�nes�ti az endemikus �llatpalett�t. Az afrikai sz�razf�ldr�l sz�rmaz� sok mad�rfaj mellett mintegy 40 csak Madagaszk�r sziget�n �l. A sziget fl�r�ja is rendk�v�l gazdag: az orsz�g ter�let�r�l kb. 9000 n�v�nyfajt �rtak le.

A sziget nagyon r�gen elv�lt minden m�s kontinenst�l. Indokolhat� �ll�spont szerint tulajdonk�ppen �n�ll� kontinens. A nyugati, sz�razabb oldalon tr�pusi lombhullat� erd�k honosak, a legsz�razabb vid�keken f�lsivatagi t�sk�s boz�tok tal�lhat�k. Itt a lakoss�g ritka, az erd�pusztul�s nem olyan sz�mottev�, mint keleten, de jelen van. Errefel� ma is honos az �get�ses-irt�sos f�ldm�vel�s. A lecsupasz�tott talajt az er�zi� vesz�lyezteti. Gyakran el�fordul, hogy �gy lepusztul a talaj, hogy ott m�r semmif�le n�v�nyzet nem tud megkapaszkodni. A foly�kba mos�dott hordal�k meg a foly�k ment�n �l�knek okoz sok gondot: �rv�zvesz�lyt, a kik�t�k felt�lt�d�s�t.

A szigetorsz�g az elm�lt h�sz �vben j� h�rnevet szerzett mag�nak az �serd�k �s az �llatfajok v�delm�vel, a mostani esem�nyek, a janu�r v�g�n kezd�d�tt belpolitikai csat�roz�sok azonban megt�p�zni l�tszik Madagaszk�r term�szetv�delmi nimbusz�t. Gazdas�gi nyom�sra a korm�ny nagy ter�leteket v�gatott ki illetve �getett fel a vil�gviszonylatban is kiemelked� biol�giai gazdags�g� �szakkeleti es�erd�k ter�let�n, hogy a hely�k�n k�v��ltetv�nyeket hozzon l�tre. A szigeten az instabil �llapotok miatt ism�t vir�gzik a vadorz�s, a csemp�szet �s a korrupci�. Az ut�bbi n�h�ny h�napban t�bb orsz�g ter�let�r�l is el�ker�ltek olyan v�dett �llat- �s n�v�nyfajok, amelyek kiz�r�lag Madagaszk�ron honosak.

A v�dett fajok kicsemp�sz�se mellett tov�bbi probl�ma a szigetorsz�g keleti ter�let�n h�z�d�, az Indiai-�ce�n fel�l �rkez� es�felh�k �nt�zte erd�k �rt�kes �shonos fafajainak illeg�lis kiv�g�sa. Ez legink�bb a f�k�nt a Masoala �s Marojezy nemzeti parkokban �l� nemes f�kat, els�sorban az �ben- �s r�zsaf�kat �rinti. A fakitermel�st k�lf�ldi befektet�k megb�z�s�ra a helyi maffia ir�ny�t�sa alatt v�gzik. A tiltott �rut K�n�ba sz�ll�tj�k, ahol a legnagyobb ir�nta a kereslet, �s borsos �ron eladj�k a feketepiacon.

A makif�l�k Madagaszk�r �s n�h�ny k�rnyez� szigeten �lnek. Els�sorban f�n �l�, f�k�nt nappal akt�v fajok. Megny�lt pofa, r�vid f�l �s hossz� farok jellemzi az ide tartoz� fajokat. Als� fogsoruk metsz�- �s szemfogaik �n. fogf�s�t alkotnak, melyekkel sz�rzet�ket �polj�k. Fogazatuk 36 fogb�l �ll. H�ts� v�gtagjuk m�sodik ujj�n k�r�m helyett karom tal�lhat�, melyet szint�n test�pol�sra haszn�lnak. N�gy nemzets�g t�z faja tartozik a csal�dba, melyek n�melyike gyakori lak�ja az �llatkerteknek.

Madagaszk�r legismertebb �llata a gy�r�sfark� maki, vagy katta. Testhossza 38,5–45,5 cm, farka enn�l hosszabb, 56–62,5 cm. Testt�mege 2-3,5 kg. D�s sz�rzet�nek alapsz�ne sz�rke, a h�ton barn�s, a hasoldalon pedig feh�r. Arca szint�n feh�r, de orra �s szemk�rny�ke fekete. Legfelt�n�bb rajta a hossz�, fekete-feh�ren gy�r�z�tt farok, a nev�t is err�l kapta. A k�t nem nem k�l�nb�zik felt�n�en. Als� fogsor�nak metsz�- �s szemfogai �gynevezett fogf�s�t alkotnak, �s ezt sz�rzet�k �pol�s�ra haszn�lj�k.

A katt�k csoportokban �lnek, egy csoportot �tlagosan 12-24 egyed alkot, melyben a n�st�nyek a domin�nsak. M�s lemurfajokhoz k�pest kev�sb� territori�lisak, t�bbnyire csak a szaporod�si id�ben �rzik ter�let�ket. A csoport n�st�nyei egym�ssal rokons�gban �llnak, mivel a n�st�ny ut�dok a sz�l�i csoportban maradnak. A h�mek azonban 3-5 �ves korukban elhagyj�k a csoportot, melyben a vil�gra j�ttek. A h�mek a szaporod�si id�n k�v�l gyakran fi�csapatokat alkotnak.

Az egyedek k�z�tti kommunik�ci�ban a vizu�lis, a hanggal �s a szaggal t�rt�n� kommunik�ci�nak is fontos szerepe van. 28 k�l�nb�z� hangjelz�s�k k�l�nb�ztethet� meg. A vizu�lis kommunik�ci�nak a csoporton bel�li kapcsolatokban van jelent�s szerepe. Illatmirigyeik - melyek a nemi szervek k�rny�k�n, a csukl�n, valamint a h�mek eset�ben a felkaron helyezkednek el - v�lad�k�t a csoporton bel�li kommunik�ci�n k�v�l a ter�letjelz�sre haszn�lj�k. Ut�bbi esetben illatmirigyeiket k�l�nb�z� terept�rgyakhoz, p�ld�ul fa�gakhoz d�rzs�lik, m�g el�bbi esetben mirigyeik v�lad�k�val farkukat kenik be, majd farkukat a magasba emelik. Ragadoz�ik a fossz�k, a ragadoz� madarak, de vesz�lyesek lehetnek r�juk a kuty�k is. A katt�k k�l�nf�le n�v�nyi r�szekkel, levelekkel, vir�gokkal, gy�m�lcs�kkel, fak�reggel �s n�v�nyi nedvekkel t�pl�lkoznak. Alkalmank�nt �zeltl�b�akat is fogyasztanak.

A sziget legnagyobb makija az indri. Hegyi es�erd�kben �l az 1800 m�teres tengerszint feletti magass�gig. Elterjed�si ter�lete mindig is sz�k volt. Madagaszk�r sziget�n egy kis, keleti parti s�vban �ltek az �szaki Antogil-�b�l �s a d�li Mangoro-foly� k�z�tt. A fokoz�d� erd�irt�sok miatt sok helyr�l elt�nt, ma m�r csak h�rom rezerv�tumban fordul el�. V�gtagjai csaknem egyforma hossz�ak, keze-l�ba nagy, hatalmas h�velykujja �s �regujja a t�bbit�l elterpeszthet�, h�tuls� l�bujjainak t�v�t h�rtya k�ti �ssze, farka csenev�sz vagy k�z�phossz� Majdnem teljesen fekete vagy teljesen feh�r v�ltozatokban is el�fordul. G�gezs�kja a hangos ki�lt�sok alkalm�val rezon�l�szervk�nt felf�v�dik. Nappal akt�v faj. F�kon �l, de alkalomszer�en lem�szik a talajra is. Territ�riumokat alak�t ki, amelyeket mindk�t ivar megjel�l az �ll, valamint a here �s a v�gb�l k�rny�k�n l�v� mirigyek, illetve a h�velymirigyek v�lad�k�val. Mint a leghangosabb f�lmajom, er�s hangj�t is – amelyet a g�gezs�k rezon�l�sa tov�bb er�s�t – territ�riuma elhat�rol�s�hoz haszn�lja. T�rsas �letform�j�ra a monog�mia jellemz�, de kis, 5-6 �llatb�l �ll�, csal�di k�z�ss�gek is l�trej�nnek. A csoport- �s csal�di kapcsolatok felismer�se a szagl�s �tj�n t�rt�nik.

M�sik ismert makif�le a vari. Teljes hosszuk 50–60 cm, farkuk 65 centim�ter hossz�, s�lyuk 3,2 �s 4,5 kg k�z�tti. Sz�rzet�k hossz� �s puha, fekete-feh�r vagy v�r�s-feh�r sz�n�. A lombkorona lak�i, ahol a nappalt f�k�nt pihen�ssel �s napoz�ssal t�ltik. Rendk�v�l �gyesen mozognak a f�k �gain, hatalmasakat ugorva f�r�l f�ra. Szinte kiz�r�lag gy�m�lcs�kkel t�pl�lkoznak. A varik csoportosan �lnek. Egy csoportban h�rom-�t �llat �l egy�tt, egy sz�l�p�r �s azok m�g ivar�retlen ut�dai. A csapatok f�ls�ket�t� �v�lt�ssel v�dik �s jel�lik a territ�riumukat, amely legink�bb az oroszl�n �s szam�r ord�t�s kever�k�nek hangzik. A ter�let�k hat�rait szaganyagokkal is jelzik a fajt�rsaik sz�m�ra.

Az egyik legk�l�nlegesebb makif�le a v�znaujj� maki, m�sn�ven aje-aje.  Ezt a legfejlettebb, �m legritk�bb f�lmajom-fajt sok�ig r�gcs�l�nak tekintett�k ki�ll� metsz�fogai miatt. Az ember k�nnyed�n a kihal�s sz�l�re juttatta, csak az�rt nem halt ki �vsz�zadokkal ezel�tt, mint legk�zelebbi rokona, a nagy v�znaujj� maki, mert a bennsz�l�ttek hiedelm�ben k�zponti szerepet kapott. �gy v�lt�k, ugyanis, hogy aki meg�l egy aje-aj�t, az egy �ven bel�l maga is meghal. Megjelen�se macskaszer�, de feje a hossz�k�s orr miatt h�romsz�glet� benyom�st kelt. Szemei egym�st�l t�vol �lnek. Ujjai hossz�ak �s v�konyak, a k�z�ps� ujj m�g a t�bbin�l is j�val hosszabb. F�lei �s fogai felt�n�en nagyok. Korhad� f�kban �l� rovarokkal t�pl�lkozik, mint n�lunk a hark�ly. Ugyancsak a hark�lyhoz hasonl�an a fa t�rzs�t kopogtatva hat�rozza meg, hol lapul a k�reg alatt valami ehet� – csak �ppen a v�znaujj� maki nem a sz�j�val, hanem a k�l�nleges, k�z�ps� ujj�val kogtatja a f�t. A k�rget v�s�szer� fogaival bontja meg, a zs�km�nyt hossz� ujj�val kotorja ki al�la.

Madagaszk�r legnagyobb ragadoz� �llata a fossza, testt�mege 7–12 kg. K�ls�leg hasonl�t a macsk�khoz, aff�le �tmenet a macsk�k �s cibetmacsk�k k�z�tt. K�l�n�sen szembe�tl�v� v�lik ez a macskaszer�s�g, ha a fossz�t a vele egyez� sz�nezet�, megny�lt alak�, alacsony tair�val (Eira barbara) vetj�k �ssze. A hasonl�s�g miatt a rendszertani helye is hossz� ideig vit�s volt. Eleinte �ltal�nosan a macskaf�l�khez sorolt�k, majd Carlsson A. vizsg�latai alapj�n a cibetmacsk�khoz tett�k �t. V�g�l a molekul�ris biol�gia �s a g�nt�rk�pek megjelen�se ut�n elk�l�n�tett Eupleridae csal�dban tal�lta meg a hely�t.

Arckifejez�se hat�rozottan macskaszer�, megny�lt, alacsony l�bakon nyugv� t�rzse, toj�sdad f�le �s csupasz talpa viszont ink�bb a cibetmacsk�kra hajaz. A fossza 1,5 m�teres hossz�b�l csaknem 70 centim�ter a farok. Roppant alacsony termet� �llat, l�bai alig 15 centim�teresek. Bund�ja r�vid, de t�m�tt, kiss� durva, fej�n �s l�b�n a sz�r�ket mintha leny�rta volna valaki. Sz�ne v�rhenyes, f�l�l s�t�tebb �rnyalattal, itt az egyes sz�rsz�lak barn�val �s halv�ny s�rg�val gy�r�z�ttek. F�l�n a sz�r k�v�l-bel�l vil�gosabb, bajusza r�szben fekete, r�szben feh�r, sziv�rv�nyh�rty�ja sz�rk�sz�ldes s�rg�nak l�tszik, �s a h�zimacsk��ra eml�keztet.

2 mong�zfaj is �l Madagaszk�ron: az �ri�s sz�lescs�kos mong�z �s a kisebb, �m nagyon hasonl� sz�lescs�kos mong�z. Az �ri�s mong�znak halv�nybarna sz�rk�s sz�n� sz�rzete van. H�t�n sz�les, vil�gossz�rke sz�n� cs�kok futnak kereszt�l. Hasa s�t�tbarna sz�n�, l�bai rozsdabarn�k. Bozontos farka r�videbb, mint a teste �s vil�gosbarn�s sz�n�.

Igaz�n nagy test� �llatok manaps�g m�r nem �lnek a szigeten.

Az elef�ntmad�r egykoron Madagaszk�r sziget�n �lt, a struccalak�ak (Struthioniformes) rendj�n bel�l az elef�ntmad�r-f�l�k (Aepyornithidae) csal�dj�t alkott�k. A hatalmasra n�tt r�pk�ptelen madarak robusztus testtel, hossz� nyakkal �s kis fejjel rendelkeztek, a legnagyobb fajok (Aepyornis maximus) magass�ga meghaladta a 3 m�tert, t�meg�k a 450 kilogrammot. Toj�saik legnagyobb �tm�r�je el�rte a 33 centim�tert, becs�lt �rtartalmuk pedig a 9 litert.

Mindm�ig rejt�ly, mi okozhatta az elef�ntmadarak kihal�s�t, a legelterjedtebb elm�letek szerint a vad�szok okozhatt�k a v�gzet�ket, m�sok szerint az �ghajlatv�ltoz�s okolhat� az�rt, hogy az elef�ntmad�r elt�nt a F�ld sz�n�r�l - olvashat� a The Daily Telegraph online kiad�s�ban. Ezt l�tszanak al�t�masztani a Madagaszk�r-szerte megtal�lhat� csontok �s a toj�sh�jak radiokarbonos vizsg�latai, amelyek szerint az elef�ntmad�r egy �vezrede m�g jelen volt a szigeten, amelyet 2000 �ve kezdte ben�pes�teni az ember. A Madagaszk�rra �rkez� eur�pai tenger�szek az 1600-as �vekben m�g l�tt�k az �ri�smadarakat, amelyek egyes besz�mol�k szerint az 1700-as �vekben haltak ki. A szak�rt�k azonban �gy v�lik, hogy az elef�ntmad�r-popul�ci� nagyobb r�sze ezer �ve hallhatott ki, s csup�n a sziget eldugott zugaiban maradhatott fenn n�h�ny p�ld�ny.

Madagaszk�r jelenlegi mad�rvil�ga is rendk�v�l sz�nes. A r�c�kt�l kezdve papag�jokon �t a sasokig sokf�le mad�rral tal�lkozhatunk.

Madagaszk�r a h�ll�k paradicsoma. A vil�gon tal�lhat� 150 kam�leonfajb�l 59 megtal�lhat� a szigeten, valamint tal�lkozhatunk nappaligekk�kkal, nagyfej� gekk�kkal, �lcserepestekn�s�kkel, merevmell� sisaktekn�s�kkel, falak�, valamint Dum�ril- bo�kkal, Cuvier-magaslegu�nokkal �s n�lusi krokodilokkal is.

A kiseml�s�k k�z�l a s�vos tanreket �rdemes megeml�teni. �jjeli �llat, t�bbnyire mag�nyos. T�pl�l�ka rovarok, f�rgek �s egy�b gerinctelenek �tlagosan 2 �vig �l. Az �llat testhossza �tlagosan 140 mm, testt�mege pedig 125-280 gramm. 1-11 k�ly�k sz�letik az 55-58 napig tart� vemhess�g v�g�n. A s�vos tanrek �jjeli �llat. Rovarokkal, f�rgekkel �s egy�b gerinctelenekkel t�pl�lkozik. A t�sk�s �llat �tlagosan 2 �vig �l.  A s�vos tanrek az egyetlen eml�s, mely tud ciripelni. A tud�sok n�h�ny �ve r�j�ttek, hogy t�sk�i seg�ts�g�vel k�pes ultrahangon is kommunik�lni a t�rsaival.

Forr�sok:

http://www.erdekesvilag.hu/a-madagaszkaron-honos-indri/

http://www.ng.hu/Termeszet/2009/04/Veszelyben_a_madagaszkari_elovilag

http://www.erdekesvilag.hu/a-savos-tanrek-egy-kulonos-kinezetu-ciripelo-emlos/

http://terrarisztika.hu/oktatas/madagaszkar-elovilaga/

www.wikipedia.org