Rombuszkrokodil (Crocodylus rhombifer):

Endemikus faj Kub�ban, a krokodilok k�z�l ennek a fajnak a legkisebb az elterjed�si ter�lete. Kuba �szaknyugati r�sz�n fordul el�, valamint az Isla de la Juventud szigeten. Az �desv�zi mocsarakat, l�pokat kedveli, ritk�n mer�szkedik s�s vizekbe. Gy�m�nt krokodilnak is nevezik a mint�zata miatt. K�zepes m�ret� krokodilfaj. A kifejlett egyedek 3.5 m�ter hossz�s�g�ra n�nek meg, a h�mek �ltal�ban nagyobbak a n�st�nyekn�l. A h�mek k�z�tt tal�ltak m�r 5 m�tereseket is, de csak elv�tve fordult el�. Jellegzetes tulajdons�ga a szemei m�g�tt h�z�d� csontos tar�j. H�ti oldala s�t�tebb, fekete- s�rga foltok v�ltakoznak rajta, hasi r�sze halv�nyabb, egysz�n�. 66-68 nagy, er�teljes foggal rendelkezik, tompa h�ts� fogai r�v�n a tekn�s�k p�nc�lj�nak felt�r�s�hez alkalmazkodott. A kev�sb� kifejlett �sz�h�rty�i a sz�razf�ld�n gyorsabb mozg�st tesznek lehet�v�, az er�s farok pedig az �sz�sban is seg�ti.

Szaporod�s�r�l el�g keveset tudni. Toj�sainak vagy lyukat �s, vagy f�szket �p�t. P�rz�si id�szaka m�jusra tehet�. �ltal�ban 30-40 toj�st rak, de olykor ez a sz�m el�rheti a 60-at is. A toj�sok m�rete k�r�lbel�l 5 centim�ter, 60-70 nap eltelt�vel kelnek ki. A fi�k�k nem�t a h�m�rs�klet hat�rozza meg, 30-32 �C fok eset�ben h�mek lesznek, alacsonyabb vagy magasabb h�m�rs�kletn�l viszont n�st�nyek kelnek ki. A fiatalok t�bbs�ge nem �ri el a feln�tt kort. Ez els�sorban a ragadoz�knak k�sz�nhet�, akik mind a toj�sokat, mind a kikelt ut�dokat elfogyasztj�k. Olykor id�sebb t�rsaik fogyasztj�k el �ket, kannibalizmus �ldozat�v� v�lnak. Rendk�v�l j� �sz�k �s a sz�razf�ld�n is �gyesen mozognak. Gyakran vad�sznak egy�tt, azonban a hierarchia megvan az egyedek k�z�tt, a nagyobb a domin�nsabb. A fiatal egyedek kisebb halakkal, �zeltl�b�akkal t�pl�lkoznak. S�lyosan vesz�lyeztetett faj. Legink�bb az ember okozta �l�hely cs�kken�s, valamint a vad�szat sodorta vesz�lybe. A krokodilb�r �rt�kes �rucikknek sz�m�t, sz�mos divatt�rgyat k�sz�tenek bel�le, mint a p�nzt�rca, b�rcsizma vagy ak�r a t�ska. Ezenk�v�l h�s�t is hasznos�tj�k, �rdekes csemeg�nek sz�m�t.  Az �l�hely cs�kken�s�vel ki�lesedik a verseny m�s fajokkal, p�ld�ul a p�paszemes kajm�nnal a t�pl�l�k�rt. Ma �sszesen 3000-6000 kubai krokodil �l a vadonban. Fogs�gban k�nnyen keresztez�dhetnek m�s krokodilfajokkal (hegyesorr� �s szi�mi krokodil).