A legismertebb emberev� ragadoz�k list�j�nak �l�n a tsav�i emberev� oroszl�nok �llnak. A k�t h�m 1898-ban 9 h�napon �t tartotta retteg�sben a vas�t�p�t� munk�sokat �s a k�rny�ken �l� bennsz�l�tteket.

 

1896-ban a Brit Kelet-Afrikai T�rsas�g a kenyai Tsavo-foly� felett vas�ti hidat tervezett �p�teni. A munk�latok vezet�s�vel George Whitehouse-t b�zt�k meg, majd �t 2 �vvel k�s�bb, az akkor 30 �ves John Henry Patterson ezredes v�ltotta fel, aki 1898 m�rcius�ban �rkezett a helysz�nre �s a K�l�gyminiszt�rium frissen kinevezett f�m�rn�ke volt. A munka embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt zajlott, az alapanyag-�s �lelmszerell�t�sban probl�m�k mutatkoztak, a munk�sokat a mal�ria tizedelte, �lland�ak voltak a z�gol�d�sok �s l�zong�sok. 

M�rciust�l decemberig rengeteg (Patterson �s egyes forr�sok szerint 135) indiai vend�gmunk�st �rt hal�los oroszl�nt�mad�s. A k�t emberev� oroszl�n est�nk�nt t�rt r� a t�borra �s s�traikb�l ragadta el �ldozatukat. N�gy nappal �rkez�se ut�n, Patterson rosszall�an �szrev�telezte, hogy nem leng brit lobog� a munkat�bor felett. Egyik szolg�ja, Narain v�llalkozott arra, hogy a rakt�rban tal�lhat� sz�vetdarabokb�l megvarrja a z�szl�t. Munk�ja azonban sosem k�sz�lt el, mivel m�snapra nyomtalanul elt�nt egy munk�ssal egy�tt. �k ketten voltak a t�mad�sok els� hivatalos �ldozatai. M�snap egy felder�t� megtal�lta Narain v�res ruhadarabjait. M�snap a f�m�rn�k �ri�s termet� szikh szolg�j�t Ungan Singh-t egyenesen a s�tr�b�l hurcolt�k el az oroszl�nok hat r�m�lt ember szeme l�tt�ra. Ekkor v�lt biztoss�, hogy oroszl�nokkal �llnak szemben. Ahogy a nyomokat elemezt�k, d�bbenten j�ttek r�, hogy egyenesen k�t oroszl�n gar�zd�lkodik a k�rny�ken. Ungan Singh fej�t �rdekes m�don s�rtetlen�l hagyt�k. A sz�rny� trag�di�kat nem lehetett a v�gtelens�gig titkolni a t�bb ezer munk�s el�tt, k�l�n�sen amikor sokan megl�tt�k a t�borba visszat�r� Patterson kez�ben a szikh �pen maradt fej�t. P�nik ekkor m�g nem t�rt ki. Kider�lt, hogy m�r kor�bban is t�ntek el emberek, de azt hitt�k, a neh�z munka miatt sz�kd�stek el. Most el�sz�r mer�lt fel a gondolat a vezet�kben, hogy tal�n m�gsem sz�k�sekr�l van sz�, b�r ezt nem tudt�k bizony�tani. Bevezettek biztons�gi int�zked�seket. Fegyveresek figyelt�k a k�rny�ket �s vigy�ztak a munk�sokra, de sz�z munk�sra 1 �r jutott. Ezenk�v�l nehezebb volt fegyelmet tartani, ami annak a roszz h�z�snak is k�sz�nhet� volt, amit Patterson ezredes tal�lt ki: cs�kkentette a munkab�reket, �gy fokozatosan ellenszenvet v�ltott ki. Egy alkalommal p�ld�ul �gy v�lt�k, az egyik munk�s betegs�get sz�nlel a munka elker�l�se v�gett, ez�rt az �gya al� gy�jtottak , hogy felkel�sre �szt�n�zz�k. 

Tov�bbi int�zked�sekk�nt Patterson magasleseket �p�ttetett, kecsk�ket k�t�tt ki csalinak, az �ldozatok sz�ma m�gis n�tt�n-n�tt. Whitehouse elk�lt�ztette a f�hadisz�ll�st, a munk�sok jav�t elt�vol�tatta, �gy csup�n 300 munk�s maradt a k�rny�ken. Lesek, megfigyel�pontok, barik�dok k�sz�ltek, meger�s�tett�k az �rszolg�latot. Hatalmas t�bort�zeket raktak, abban a rem�nyben, hogy az majd t�vol tartja a ragadoz�kat. Ezek azonban nem bizonyultak hat�sosnak. Az oroszl�nok nem f�ltek a t�zt�l �s �jabb �ldozatokat szedtek. Ekkor t�sk�s boz�tb�l ker�t�st k�sz�tettek a t�bor k�r�l, �m ez sem seg�tettm az oroszl�nok �tm�sztak vagy �tugrottak a r�seken. Nyomaikat sokszor megtal�lt�k  t�boron bel�l. R�ad�sul nehez�tette a helyzetet, hogy �sszefog�s helyett a munk�sok k�z�tt rivaliz�l�s, ellens�gesked�s �t�tte fel a fej�t, mely gyilkoss�gokhoz is vezetett. 

A t�mad�sok heteken, h�napokon �t folytat�dtak. A tsav�i h�d �p�t�se gyakorlatilag le�llt. A t�borlak�k �jszak�nk�nt f�kra szerelt kunyh�kban vagy f�ld al� �sott mened�kekben aludtak. Az �jszakai s�ta egyenl� volt a hal�llal. Az angol k�pvisel�k �s hivatalnokok �ri�si nyom�s alatt tartott�k Whitehouse-t a hat�rid�k betart�sa miatt, ez�rt miel�bb meg kellett oldani a helyzetet. Whitehouse �gy l�tta, hogy Patterson �s a t�bor m�s vad�szai nem tudj�k k�zre ker�teni az oroszl�nokat, ez�rt �gy d�nt�tt, �ltal�nos v�rd�jat t�z ki minden Tsav� k�rny�k�n elejtett oroszl�nra. 

1898. dec. 9.-�n Pattersonnak v�gre siker�lt kil�nie az egyik ragadoz�t, majd 3 h�ttel k�s�bb a m�sik oroszl�nt is. Patterson ennek ellen�re sem volt a munk�sok kedvence, amely egy alkalommal sikertelen mer�nyletk�s�rletben cs�csosodott ki. Patterson 1907-ben k�nyvet jelentetett meg A Tsavoi emberev�k c�mmel, az elk�sz�lt h�d pedig a mai napig az � nev�t viseli. 

A k�t s�r�ny n�lk�li h�m oroszl�n tetem�t kit�mette, majd 25 �vvel k�s�bbeladta �ket 5000 doll�r�rt a Chicago-i Term�szettudom�nyi M�zeumnak, ahol a mai napig megtkinthet�k. 

K�nyv�b�l 1952-ben k�sz�lt el�sz�r film a Bwanai �rd�g c�mmel, majd 1959-ben ism�t megfilmes�tett�k A Kilimanjaro gyilkosaik�nt, illetve 1996-ban A k�s�rtet �s a s�t�ts�g c�m� t�rt�netben (magyar c�me: Ragadoz�k), Val Kilmer �s Michael Douglas f�szerepl�s�vel. 

A szak�rt�k, a Kaliforniai Egyetem illetve a Chicago Field M�zeum munkat�rsai megvizsg�lt�k a gyilkos oroszl�nokat. Els�sorban t�pl�lkoz�ukra voltak k�v�ncsiak, ez�rt sz�r�ket �s fogazatukat elemezt�k. Kimutatt�k, hogy az egyik oroszl�n 24, a m�sik 11 embert evett meg, vagyis 35-�t biztosan. B�r a szak�rt�k szerint az oroszl�nok �ltal felfalt emberek sz�ma el�rhette a 75-�t, ami nem kis sz�m, m�gis elmarad a 135-t�l, amit Patterson �ll�tott. Patterson sz�nd�koan t�lozhatta el az �ldozatok sz�m�t, hogy felnagy�tsa saj�t fontoss�g�t. Azt is meg�llap�tott�k, hogy a 2 kifejlett h�m oroszl�n elt�r� m�rt�kben fogyasztott az emberh�sb�l. Az egyik t�pl�l�k�nak k�zel egyharmad�t tette ki emberh�s, a m�sik csak fele annyit falt bel�le. Az emberev� oroszl�nok t�bbs�ge nem teljesen eg�szs�ges �llat. Akadnak k�zt�k �regek, sebes�ltek, fogprobl�m�kkal k�zd�k. M�sok nem jutnak hozz� term�szetes zs�km�ny�llataikhoz, vagy egyszer�en r�szoknak az emberh�sra. A legismertebb emberev�k list�j�n f�leg h�mek szerepelnek, holott a n�st�nyek az akt�v vad�szok �s �sszess�g�ben a n�st�nyek t�bb ember hal�l��rt felel�sek Afrik�ban, mint a h�mek. Olyan is el�fordul, amikor egy eg�sz h�mekb�l �s n�st�nyekb�l �ll� falka v�lik emberev�v�. 

Justin Yeakel, a Kaliforniai Egyetem munkat�rsa szerint az oroszl�nok nem �heztek. A csapatban �l� oroszl�nokn�l szigor� rangsor szerint folyik az ev�s: el�sz�r a h�mek esznek, azt�n a n�st�nyek, majd a k�lyk�k. Val�sz�n�leg a t�bb emberh�st fogyaszt� p�ld�ny ejtette el a legt�bb embert, a m�siknak kevesebb jutott a zs�km�nyb�l. Abban az id�ben Keny�ban k�rnyezeti v�ltoz�sok k�vetkezt�ben megfogyatkozott az oroszl�nok term�szetes �lelemforr�sa, amely kor�bban zebr�kb�l �s antilopokb�l �llt. Ezenk�v�l az emberev�k fogazat�n tal�lt s�r�l�sek arra utalnak, hogy m�r nem tudtak olyan hat�konyan vad�llatokra vad�szni. Az ember ugyanis nagyon k�nny� pr�da, nem fut gyorsan, figyelmetlen �s a testi ereje sem akkora, mint egy hevesen kap�l�z�, s�lyos s�r�l�seket okozni k�pes zebra, antilop vagy bivaly. 

 

 

Forr�sok:

http://www.origo.hu/tudomany/20120525-a-him-oroszlanok-a-leghirhedtebb-emberevok.html

http://www.karpatinfo.net/kulfold/2009/11/04/legendas-tsavoi-emberevo-oroszlanok-nem-egyforman-osztoztak-predan

 

 

 

Vissza a bloghoz