Hegyesorr� krokodil (Crocodylus acutus):

1807-ben �rta le el�sz�r ezt a fajt Georges Cuvier francia biol�gus. M�s n�ven amerikai krokodilnak is h�vj�k, k�nnyen �sszet�veszthet� a k�z�p-amerikai p�pos krokodillal illetve az amerikai alig�torral.

A hegyesorr� krokodil  a 4 Amerik�ban fellelhet� faj egyike, nem mellesleg ez a legelterjedtebb . Popul�ci�i az Atlanti �s a Csendes-�ce�n partj�in�l, D�l-Mexik�ban �s a d�l-amerikai partokn�l is megtal�lhat�ak eg�szen Peruig. Emellett egyes foly�rendszerekben is megtal�lhat� p�ld�ul Kub�ban, Jamaic�ban, Kolumbi�ban, Ecuadorban �s a Nagy-Antill�kn�l is. Az USA-ban Florida �llam d�li r�sz�n �l egy popul�ci�juk amely k�r�lbel�l 2000 egyedet sz�ml�l.  A popul�ci� elsz�rtan �l az amerikai alig�torok mellett, els�sorban az Evergladesi Nemzeti Parkban, a floridai-�b�lben, a Biscayne-�b�lben illetve Florida Keyst�l d�lre. Az amerikai krokodil legnagyobb popul�ci�ja a Dominikai K�zt�rsas�gban tal�lhat� a Lago Enriquilloban. A hegyesorr� krokodil megtal�lhat� �des foly�vizekben, mangrove mocsarakban, foly�torkolatokban, �desvizekben �s a s�s tavakban egyar�nt, �s m�g a tengerbe is bemer�szkedik. S�t K�z�p-Amerik�ban egy�tt �l a p�paszemes kajm�nnal.

A hegyesorr� krokodilt neh�z elk�l�n�teni az amerikai alig�tort�l, ez�rt hasonl�tj�k �ssze �ket a faj le�r�sakor. Az amerikai krokodil pof�ja hosszabb �s sz�kebb, mint az amerikai alig�tornak, de sz�lesebb, mint az Orinoc�i krokodilnak. A hegyesorr� krokodilnak sz�rke sz�n� a b�re, halv�nyabb mint a t�bbi Amerik�ban honos fajnak.

Ezek a krokodilok n�hetnek a legnagyobbra, a h�mek k�z�tt m�rtek m�r 6,1 m-es p�ld�nyokat. Az �jsz�l�tt kiskrokodilok 22 cm hossz�s�ggal �s 60 g s�llyal j�nnek vil�gra. Egy �tlagos feln�tt h�m p�ld�ny k�r�lbel�l 4 m hossz� �s 382 kg; egy �tlagos n�st�ny pedig 3 m �s 173 kg-os. Florid�ban az �tlag kicsit nagyobb. Itt 4,3 m az �tlag hossz�s�ga a h�meknek. Egy �rdekess�g a hegyesorr� krokodilr�l: k�pes k�nnyezni, mivel fejlett k�nnymirigyekkel rendelkezik.

Az amerikai krokodil els�dlegesen hallal t�pl�lkozik, ezt a pofa alakja is jelzi. A part menti vizekben �l� halak mind-mind potenci�lis zs�km�nynak sz�m�tanak. Florid�ban a m�rna a legkedveltebb a krokodil sz�m�ra. A hegyesorr� krokodil f�leg a kifejlett p�ld�nyok el�szeretettel eg�sz�tik ki a �trendj�ket, k�l�nb�z� eml�s�kkel, madarakkal, tekn�s�kkel illetve r�kokkal �s esetlegesen d�g�kkel. A kisebb p�ld�nyok pontosabban a kiskrokodilok csig�kkal, b�k�kkal �s rovarokkal t�pl�lkoznak. A feln�tt krokodiloknak nincsen potenci�lis ellenfele, els�sorban az alkonyat ut�n p�r �r�val indulnak vad�szni.

Ez a faj k�s� �szi �s kora t�li id�szakban kezdi a p�rz�si id�szak�t, amely el�sz�r abb�l �ll, hogy a h�mek nagyon alacsony frekvenci�j� f�jtat� hangot hallatnak, amely hang vonzza a n�st�nyeket. A n�st�nyeknek nagyon fontos a testm�ret, ez�rt amikor a nagyobb m�ret� h�mek alacsonyabb frekvenci�j� hangot bocs�tanak ki, a n�st�nyek el�nyben r�szes�tik a m�lyebb hangokat. Febru�r-m�rcius h�napban a vemhes n�st�nyf�szket �p�t - a part sz�l�n – s�rb�l, homokb�l �s n�v�nyi anyagb�l. A n�v�nyi hullad�k mennyis�ge �s milyens�ge nagyon fontos minden krokodilfajn�l, mivel a h�m�rs�klet hat�rozza meg a toj�sokb�l kib�jt gener�ci� nem�t �s ar�ny�t. K�r�lbel�l egy h�nap m�lva – miut�n a f�szek kicsit le�lepedett – a n�st�ny a f�szekben �tl�san sz�les lyukat �s, s ebbe rakja 30-70 toj�s�t, a toj�ssz�m a n�st�ny m�rete hat�rozza meg. A toj�sokat nem takarja be, hanem �rzi �ket. A toj�sok 8 cm hossz�ak, �s 5 cm sz�lesek, feh�rek �s por�zus a h�juk. A k�lt�si id� 75-80 nap, a n�st�ny a k�zelben l�v� pihen�helyr�l figyeli �s �rzi a f�szket. De ezek az �vint�zked�sek sem elegend�ek ahhoz, hogy minden toj�s biztons�gban legyen, n�ha egy-k�t toj�s �ldozatul esik a mos�medv�knek, r�k�knak �s ragadoz� madaraknak.

A kikel�s ut�n a fiatalokat a n�st�ny tov�bb v�di, s�t a v�zig viszi �ket a sz�j�ban. A kikel�st�l sz�m�tott �t�dik h�ten az anya, mag�ra hagyja a kicsinyeit �s elkezdik az �n�ll� �letet. Term�szetesen a legt�bbj�k nem fogja meg�rni az ivar�rett kort, mivel a ragadoz� madarak �s nagyobb halak �ldozat�ul esnek.

A hegyes orr� krokodilok a vesz�lyeztetett �llatfajok k�z� tartoznak, a vad�szat, a k�rnyezetszennyez�s �s az �l� krokodil kereskedelem miatt. Venezuel�ban betiltott�k a krokodilb�r kereskedelmet 1972-ben, miut�n az 50-60-as �vekben t�lvad�szt�k az ottani hegyes orr� krokodil�llom�nyt. Amerik�ban 1996 �ta nincs statisztika a teljes �llom�nyr�l. A floridai �llamban k�sz�ltek naprak�sz statisztik�k, illetve 2007-ben a USA Hal-�s Vadv�delmi szolg�lata a vesz�lyeztetett fajok k�z� sorolta, az illeg�lis krokodilvad�szat miatt.