Reptile Land
Reptile Land
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Men
 
Agmk
 
Gekkk
 
Kamleonok
 
Legunok
 
Gykok, szkinkek
 
Varnuszok
 
Szrazfldi teknsk
 
Vzi teknsk
 
riskgyk
 
Siklk
 
Mrgeskgyk
 
Krokodilok
 
Ktltek
 
zeltlbak s puhatestek
 
Sznvltozatok
 
llatok

Az llatvilg vadszai

Az llatok 4 alapvet csoportra oszthatk: nvnyevk, ragadozk, mindenevk s dgevk. A nvnyevk, mint  pldul a szarvas, a nyl, az elefnt, az egr vegetrinusok. A ragadozk, pldul a farkas, a leoprd, a rka vagy a nyest hsevk. A ragadozk csoportjba tartozik szlesebb minden olyan faj, amely ms llatokkal tpllkozik, teht a krillt fogyaszt kkblna, a szitakt vagy a darzs is ragadoz. A mindenevk egyarnt fogyasztanak nvnyi s llati tpllkot. Ilyen a medve, a majmok egy rsze, a vaddiszn s sok ms faj is. A dgevk azok a fajok, amelyeknek tpllka ms llati fajok elhullott pldnyai. A keselyk, saklok, hink tartoznak ide, de szmos rovar, hangya s bogr szintn az. 

Minden llatnak szksge van tpllkra. Abbl fedezi a test felptshez szksges anyagokt s energit, valamint  a mindennapi tevkenysgek elvgzshez is nlklzhetetlen. A nvnyek az lvilg elsdleges energia termeli, a tbbi llny szmra csak annyi anyag s energia ll rendelkezsre, amennyit azok megtermelnek. A vegetrinus llatok a tpllklncban az elsdleges, a ragadozk a msodlagos fogyasztk. Termszetesen beszlhetnk harmad- s negyedrend fogyasztkrl is a tplllklncban elfoglalt sorrend alapjn. Azok a ragadozk, amelyek felnttkorukban mr nem esnek msok ldozatul, pl. sas, farkas, medve, tigris, harcsa, azok a cscsragadozk. Az enegriafolyamatok termszetesen ezeknl sem llnak meg, ivadkaik ldozatul eshetnek ms, esetleg alattuk ll ragadozknak s a felntt llatok pusztulsa utn a dgevk s a lebontk tpllkul szolglnak, a bennk felhalmozdott anyag s energia ezeken keresztl jut vissza a bioszfra krforgsba.

Ahol zskmnyllatok vannak, mindig megtalljuk a rjuk vadsz ragadozkat is. A ragadozk s zskmnyllataik evolcija sztvlaszthatatlanul sszekapcsoldik. Az egyik faj testfelptssnek vltozsa hatssal van a msikra. Mirt fejldtek ki egyltaln ms llatok hst fogyaszt llatok? A vlasz a nvnyi tpllk hasznosthatsgban rejlik. A nvnyzet nagy tmegben rendelkezre ll knnyen megszerezhet tpllk. Azonban a nvnyevknek hatalmas mennyisget kell fogyasztani bellk, hogy megszerezzk a ltfenntartsukhoz szksges energiamennyisget. Radsul a nvnyek sejtfalt felpt cellulz emsztshez sszetett tpcsatornra van szksg. A zebra tulajdonkppen egy olyan gyr, amely fbl hst llt el. A hs ezzel szemben egszen ms tpllk. Megszerzse rendkvl nehz. Azonban magas tprtk, energiagazdag, radsul knnyen emszthet tel. A hsevknek nem kell olyan gyakran tpllkozni s a hsbl kisebb mennyisg is elegend. Azaz ragadoznak lenni nagy kockzattal jr, de nyeresggel kecsegtet letforma. Ha egy ilyen llat elg gyors, gyes, vagy rtelmes ahhoz, hogy biztosan elejtse ldozatt, akkor ez egy rendkvl nyer mdszer. 

A ragadoz llatoknak, mint az oroszln, a kutya, a farkas, a macska, stb. nagyon egyszer s rvid emszt rendszerk van - csupn testk hossznak hromszorosa. Ez azrt van, mert a hs nagyon gyorsan bomlik, s ha ez az anyag tl sokig marad a szervezetben, a vrramba kerlve gyorsanhat mregknt hat. Rvid emsztcsatornjuk az elboml hsbl szrmaz rohaszt baktriumok gyors kivlasztsra alapul. A szvetek s a csontok megemsztse cljbl gyomrukban tzszer tbb ssav termeldik, mint nvnyev trsaikban. A hsev llatok legtbbszr a hvs jszaka leple alatt vadsznak - napkzben, a meleg idszakban alszanak. gy testk htsnl, nincs szksgk verejtkmirigyekre: brk helyett nyelvkn keresztl izzadnak. Ezzel szemben a nvnyev llatok, mint pl. a tehn, a l, a zebra, az z, stb. sok idt tltenek a napon tpllkaik sszegyjtsvel, s szabadon izzadnak brkn keresztl. 

A ragadozk s a nvnyevk kztti legjelentsebb klnbsg a fogazat. Az sszes hsev les karommal rendelkezik, de fknt fogaikkal lnek. Erteljes lluk s hegyes, meghosszabbodott szemfoguk van a hs szttpsre, sztszaggatsra. A nvnyevknek nincs szemfoguk, lapos rlfogukkal aprra rlik tpllkukat. A magvaktl eltren a hst nem szksges a szjban rgni, - hogy "elemsszk" azt -, hanem a gyomorban s a blben emsztdik meg. Egy macska pldul alig rg s habzsolva eszik. 

A mai ragadozk 65 milli ves fejlds sorn minden ltez mdszert kifejlesztettek a hs hatkony megszerzsre. 236 emls ragadoz l a Fldn. Az Egyenlttl a sarkvidkekig mindenhol elfordulnak. Sikerk rendkvli alkalmazkodkpessgknek ksznhet. Kpesek voltak klnfle zskmnyllatokhoz, ghajlatokhoz s kls krlmnyekhez alkalmazkodni. St, szmos ragadoz egyltaln nem is fogyaszt hst (pl. panda). Testmretk is vltozatos A trpemenyt koponyja olyan kicsi, hogy tcssztathat egy jeggyrn. Ezzel szemben egy kodiakmedve testmrete vetekszik egy autval. A medve tmege tzezerszerese a menytnek, ennek ellenre mindketten a Carnivora, a ragadozk rendjbe tartoznak. Radsul a ragadozk brsonyos karmokkal s tpfogakkal rendelkeznek. Ez arra utal, hogy br ers fogaikkal knnyszerrel vgeznek ldozataikkal, mgis nagyon vatosan bnnak klykeikkel. Vadsg s szeldsg egy testben. 

Mindegyik llatfaj, amelyik tpllkt ms llatfajok elfogyasztsval szerzi, rendelkezik valamilyen technikval, vadsz viselkedsformval, amely a prda elfogst lehetv teszi. Ez a mdszer lehet egyszer, vagy nagyon bonyolult, csapdkat, radart, elektromossgot s nagyfok intelligencit ignyl foglalatossg is.

A vadszokat durvn 3 csoportba sorolhatjuk: rejtzkdk, csapdalltk s vadszok. A rejtzkdk mozdulatlanul vrjk a prda kzeledst s sikerk fknt azon mlik, milyen gyesen tudjk lczni magukat. A rejtzkdk rkltt viselkedsi programjai a ragadozt eleve olyan helyekre irnytjk, ahol arnylag nagy a valsznsge a prdallatok elfordulsnak. 

A nokturnalits (vagyis az olyan llatok, melyek jszaka aktvak s nappal alszanak) a rejtzkds egy tipikus formja. Tbb llatfaj azrt lett nokturnlis, hogy jobban tudjon vdekezni a ragadozk ellen. Msok meg azrt vadsznak jjel (pldul az oroszlnok), mert zskmnyaik (zebra, antilop stb.) rosszul ltnak jjel. Tbb rgcsl jjel aktv, hogy elkerlje a nappali ragadozkat. Van tbb diurnlis llatfaj, amely bizonyos idben nokturnlis viselkedst mutat. Ilyenek pldul egyes tengeri madarak vagy a tengeri teknsk, amelyek przsi s tojsleraksi tevkenysgket jjel vgzik, a ragadozk elkerlse miatt, amgy viszont nappak tevkenykednek.

A csapdaksztk arnylag kevesen vannak. A legismertebb ezek kzl a pk, illetve nhny tengeri llat. 

A ragadozk tbbsge vadszik, szaglsa, hallsa, ltsa vagy egyb rzkszerve segtsgvel felderti a prdt, majd ldzi, megragadja, megli s bekebelezi. Ez a vadszati md fknt a szrazfldi llatoknl fordul el s legszebb pldit a macskaflknl tallhatjuk. Halaknl elfordul, hogy kiugranak a vzbl valamilyen zskmnyrt, egyes madarak a vz al buknak prdt szerezni, de azrt nagy ltalnossgban elmondhat, hogy a madarak a levegben, a vzillatok a vzben, a szrazfldiek a szrazfldn ldzik ldozatukat.  

A vadsz szmra a legfontosabb a megbzhat rzkszerv, melynek segtsgvel rtall a tpllkra. A tipikus ragadozk, mint a sas, oroszln, cpa olyan rzkszervekkel rendelkeznek, amelyeknek a segtsgvel nagy tvolsgokbl is kpesek rzkelni az ldozatot annak mozgsa, szaga, hangja alapjn. Vannak olyan ragadozk is, amelyeknek sz szerint bele kell tkznik az elfogyasztsra alkalmas zskmnyba. Tipikusan ilyen a katicabogr, fel-al mszkl a nvnyeken s ha beletkzik egy levltetbe, akkor ragadja meg s fogyasztja el, mivel mg kisebb tvolsgbl sem kpes zskmnyt szlelni.

Ha a prdt a ragadoz szrevette s valamilyen mdon sikerlt a kzvetlen kzelbe jutni, akkor az ldozatot nagyobb testi ervel le kell gyzni s lehetleg gyorsan meglni. A fldi ragadozknl a karmoknak s fogaknak, a madaraknl a csrnek s karmoknak, halaknl pedig a fogakkal megfelelen felszerszmozott llkapocsnak van fontos szerepe. Ha egy ragadoz jval nagyobb zskmnynl, nem kell hogy klnleges gyilkol mdszereket alkalmazzon, egy bka vagy gyk elevenen bekapja a rovarokat. Ha a prda viszonylag nagy, ahhoz elszr mindenkpp meg kell lni, hogy ksbb zavartalanul el lehessen fogyasztani. A nagy kgyk pusztn izomerejket hasznljk, rtekerednek az ldozatra s addig szortjk, mg a vrkerings s lgvtel megsznik. A mrgeskgyk viszont specilis nylmirigyeik ltal termelt nagyon hatsos mrget fecskendeznek az ldozatukon ejtett sebbe, ami a zskmnyt rvid id alatt megbntja s megli. A nagyobb test emlsragadozk karmaik, tpfogaik segtsgvel lik meg s marcangoljk szt a zskmnyt. 

A vadsz tevkenysgt a legkitnbb "szmtgp", az idegrendszer irnytja. Az egyszerbb gerinctelen llatok idegrendszere kevsb "programozhat", vagyis az ide tartoz vadszok letk sorn keveset tanulnak, vadszati technikjuk genetikai rksg. A pkok hlszvse "genetikai memriban" van trolva. A termszetes szelekci gondoskodik arrl, hogy ezek a technikk fenn maradjanak s a lehet legtkletesebbek legyenek. Ha pldul valamilyen genetikai vagy egyedfejldsi zavar miatt olyan pk szletik, amelyik nem kpes hlt szni, nem lesz kpes tpllkot szerezni, nem lesznek utdai, teht a hibs program kihal.

A termszetes szelekci rvn nem csak az egyes vadszok technikja csiszoldik az evolci sorn, hanem egszen finoman sszehangoldnak az lvilgban foly energiaramok. Ha valahol kihasznlatlan erforrs, pl. ehet tpllk jelenik meg, mindig akad valamilyen vadsz, amelyik igyekszik ezt kiaknzni. A legfeltnbb eredmnye az erforrsok felosztsnak a ragadozk kllemben figyelhet meg. A madarak csre pldul kitnen alkalmazkodott a klnfle tpllkokhoz, ez persze azzal jr, hogy aki egyfajta vadszatban mester, az legtbbszr ms feladatra kevsb alkalmas, pp ezrt sokkal srlkenyebb s rzkenyebb a vltozsokra s megvltozott krlmnyekre. 

A specialistk mellett jelen vannak a "generalistk", amelyek knnyen vltanak egyik erforrsrl a msikra. Sok ragadoz, pl. a krokodil, a hina, a tigris, a sirly hajland a vadszat helyett az elpusztult prda tetemt is elfogyasztani. Ezrt meglehetsen nehz elvlasztani a dgevket az aktv vadszoktl, hiszen nha az oroszln is rfanyalodik a dgevsre, a hina pedig gyakran maga ejt zskmnyt.  

 

 

Forrsok: 

Csnyi Vilmos: Hogyan vadsznak az llatok?

 

 

Mg nincs hozzszls.
 
BlogPlusz
Friss bejegyzsek
Friss hozzszlsok
Dr. Temesi Gza: A denevrek nem replnek?
 
Chat
Kedves krdezk! A hossz eszmecserket inkbb emailen vagy Skypon vitassuk meg, ne itt! Persze nyugodtan krdezhettek itt is, fleg ha csak 1-2 srgs krdsetek van.
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Terrriumi llat linkek
 
Ms llat linkek
 
A nap vicce

A nap vicce

 

 
Statisztika
Induls: 2012-06-09
 
Idjrs
 
G-mail belps
Felhasznlnv:
Jelsz:
  SgSg

j postafik regisztrcija
 
Naptr
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
ra
 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!