�j-guineai krokodil (Crocodylus novaeguineae):

Jelenleg nincs elismert alfaj. Hall (1989) �rta le a morfol�giai �s szaporod�si k�l�nbs�geket az �szaki �s d�li popul�ci�k k�z�tt, a f�ldrajzi elszigetelts�g miatt - a k�l�nb�z� popul�ci�kat elv�lasztja egy hegyl�nc Irian Jaya �s P�pua �j-Guinea k�z�tt. Az �szaki form�n�l 4 pikkely figyelhet� meg a nyakon, de a d�li form�n�l ez 4-6 k�z�tt v�ltozhat. Az �szaki forma a sz�raz �vszakban f�szkel, m�g a d�li forma az es�s �vszakban rak toj�st. A d�li forma kevesebb, de nagyobb toj�st rak, kel�skor 5cm k�l�nbs�ggel sz�letnek az �szaki form�hoz k�pest. A k�l�nbs�gek ellen�re nem egys�gesek a v�lem�nyek az alfaj-k�rd�st illet�en, mivel a viszonylag kis fajon bel�li elt�r�sek nem ritk�k a krokodilok k�z�tt.  Eg�szen a k�zelm�ltig vita volt k�t k�zel azonos faj miatt is, de a faj sz�tv�lt C. novaeguineae (�j-Guinea krokodil) �s a C. mindorensis (F�l�p-szigeteki krokodil) n�ven. A legt�bb forr�s ma m�r elismeri a F�l�p-szigeteki krokodilt k�l�n fajk�nt.

Elterjed�si ter�lete Indon�zia (Irian Jaya) �s P�pua �j-Guinea, sajn�latos m�don val�sz�n�leg nemr�g kihalt az Aru-szigetekn�l. A kiterjedt �desv�zi mocsarak, l�pok �s tavak a f� �l�helyei. Nagyon ritk�n a part menti ter�leteken is fellelhet�.  �rny�kos ter�leteket kedvelik, vagy barlangokba h�zz�k meg magukat. Csak ritk�n mer�szkednek ki s�tk�rezni ny�lt ter�letekre, mivel els�sorban �jszakai �letm�dot folytatnak. Egyszer-egyszer lehet tal�lni egy-k�t p�ld�nyt a foly�rendszerekben, f�leg a sz�raz �vszakban.

Kis - k�zepes m�ret� krokodil 3,5 m a maxim�lis hossza a h�meknek, 2,7 m a n�st�nyeknek, de �ltal�ban kisebbre n�nek. Hasonl� megjelen�s�ek, mint a Caiman siamensis, k�l�n�sen a fiatalokat k�nny� �sszet�veszteni. Az orr viszonylag sz�k. Test�k barn�s elsz�nez�d�s� sz�rke alapon, feket�s s�voz�s l�that� a test h�ti r�sz�n �s a farkon, ami m�g ink�bb jellemz� a fiatalabb p�ld�nyokon, k�s�bb elhalv�nyul. 66-68 foggal rendelkeznek.

Az �letm�djuk miatt f�leg halakkal, �jjel akt�v v�zimadarakkal �s m�s gerincesekkel t�pl�lkoznak. N�ha zs�km�nyolnak k�t�lt�eket �s egy�b h�ll�ket. A fiatalok v�zi gerinctelenekkel �s rovarokkal t�pl�lkoznak, term�szetesen �k is zs�km�nyolnak kisebb halakat.

A n�st�nyek 1,6-2 m korukra v�lnak ivar�rett�, a h�mek mintegy 2,5 m hossz�s�g el�r�se ut�n. A p�rz�si id�szakban a n�st�nyek halom f�szket �p�tenek. A p�rz�st k�vet�en 2 h�ttel raknak toj�st, kb. 22-45 toj�sb�l �ll egy f�szekalj. A k�t forma k�z�tt itt vannak a legnagyobb k�l�nbs�gek. Az �szaki a sz�raz �vszakban p�rzik �s rak toj�st, m�g a d�li ugyan�gy az es�s �vszakban. A k�t f�szek k�z�tt is vannak k�l�nbs�gek, kisebb, de nagyobb toj�sokat rak a d�li forma. A n�st�nyek a k�zelben maradnak, de nem felt�tlen�l v�dik azt. A h�mek egy�ltal�n nem vesznek r�szt a f�szek�rz�sben, de a k�zelben maradnak. A toj�sok 80 nap m�lva kelnek. A f�szket elhagy� kicsiket viszont, mind a n�st�ny, mind a h�m seg�ti a v�zhez jut�sban. 

A nagy kiterjed�s� vizes �l�helyek �s az alacsony emberi popul�ci� miatt, v�delmet �lvezett a faj. A b�r�k miatt viszont a 1950-es �vekben jelent�s m�rt�kben vad�szt�k �ket. Az 1970-es �vekben bevezetett jogszab�lyok �rtelm�ben, viszont tiltott a vad�szatuk, illetve a b�r�k csak teny�sztett �llom�nyb�l sz�rmazhatnak.  A program siker�nek kulcsa az �slak�k t�j�koztat�sa, mivel a krokodil toj�sok, el�szeretettel gy�jtik �s �rt�kes�tik a piacokon. Ennek megakad�lyoz�s�ra, tov�bbi int�zked�sek keret�n bel�l toj�s keltet�si program is indult. A programhoz csatoltak egy monitoring programot. Emellett folyamatosan figyelik az illeg�lis kereskedelemben l�v� krokodil t�rgyakat. Ez a csoport a Managment Task Force ami a CITES-szel k�z�sen alak�tott�k ki a hat�s�gok. Ezt a fajt sajnos a kihal�s vesz�lye fenyegette, szerencs�re sikeres teny�szk�zpontot l�tes�tettek �s sz�mos ellen�rz�si programot val�s�tanak meg.  �gy napjainkra nem vesz�lyeztetett kateg�ri�ba sorolt�k, illetve a CITES II. f�ggel�k�be tal�lhat�. A vadonban �l� popul�ci� m�ret�t 50-100.000 becs�lik.