A v�zi �sh�ll�ket is dinoszaurusznak gondolja a nagyk�z�ns�g, t�vesen. Az igaz, hogy ezek a k�l�nleges l�nyek nagyj�b�l a dinoszauruszok kort�rsai voltak, de j�val kor�bban lev�ltak a dinoszauruszok fejl�d�si vonal�r�l �s �n�ll� csoportokat alkottak, mint p�ld�ul a Sauropterygia �regrend, vagy az Ichthyosauria aloszt�ly (valamint sz�mos kisebb csoport). Az im�nt eml�tett �regrendbe olyan �llatok tartoztak, mint p�ld�ul a Plesiosaurus, Kronosaurus �s az Elasmosaurus. A „halgy�kok” aloszt�ly�ba pedig p�ld�ul az Ichthyosaurus, vagy a Platypterygius.

A Sauropterygia �regrendben rendk�v�l v�ltozatos ragadoz�k fejl�dtek ki, de mindegyik�kben k�z�s, hogy k�t p�r evez�szer� uszonyuk �s r�vid, vaskos farkuk volt. Sok fajukr�l felt�telezik, hogy elevensz�l�ek voltak. S�t: lehet, hogy az �sszes Sauropterygia eleven ut�dokat produk�lt. Ak�r a mai c�p�kn�l, a megterm�keny�tett toj�sok (c�p�k eset�ben ikr�k) az anya�llat test�ben fejl�dtek ki egy kezdetleges, de m�hszer� szervben.

Ebbe az �regrendbe tartoztak t�bbek k�zt a hossz� nyak� Plezioszauruszok �s a cetszer� Plioszauruszok is. Hat�kony hal�szok voltak: ak�r halakra, fejl�b�akra, r�kokra, ak�r m�s �sh�ll�kre (p�ld�ul Ichthyosaurusokra) vad�sztak, mindig f�lelmetes ellenfeleknek bizonyultak.

 

Sauropterygia

Plesiosaurus dolichodeirus: A legels� Plesioszaurusz lelet. Mary Anning tal�lt r� 1823-ban Nagy-Britannia ter�let�n (Dorset, Lime Regis) egy olyan r�tegben, ami a jura kor elej�n k�pz�d�tt. Az �llat teljes hossza 3-5 m�ter volt. Mozg�kony, gyors tengeri ragadoz� lehetett, amely els�sorban kisebb halakkal �s fejl�b�akkal t�pl�lkozott. N�pszer� elm�letek szerint a Loch Ness-i sz�rny egy olyan Plesiosaurus fajhoz tartozik, amely �tv�szelte az �vmilli�k viharait �s alkalmazkodott az �desv�zi �lethez.

Elasmosaurus: Ez a fejlett tengeri h�ll� a k�s� kr�ta korban, 85-65 milli� �vvel ezel�tt �lt. 14-15 m�teresre n�tt meg. Rendk�v�l hossz� nyaka �s kicsi feje volt, amivel nagyon �gyesen man�verezett a v�zben. Halakkal, fejl�b�akkal t�pl�lkozott. Az �llat �gyes vad�sz volt, hossz� nyak�t arra haszn�lta, hogy hozz�f�rjen a zs�km�ny�hoz an�lk�l, hogy az �szrevegye. Fej�t oldalir�nyba mozgatva k�nnyen elkapta �ldozat�t. Fej�nek kis m�rete szabta meg a zs�km�ny nagys�g�t. T�pl�l�ka halakb�l �s fejl�b�akb�l �llhatott.

Az Elasmosaurus eg�sz �let�t a v�zben t�lt�tte, gyakran a partok ment�n, halrajok ut�n kutatva. Id�nk�nt lemer�lt a tengerfen�kre, hogy kerek k�veket nyeljen le. A k�vek seg�tett�k az em�szt�st �s nehez�ket is biztos�tottak. Az Elasmosaurus nagy t�vols�gokat tett meg p�rkeres�sekor �s a p�rz�si hely el�r�s�hez. Bizony�t�kok vannak r�, hogy az �llat elevenen sz�lte kicsinyeit. A kicsinyek addig maradtak a sz�l�vel, am�g m�r �n�ll�an tudtak gondoskodni magukr�l.

Kronosaurus: A korai kr�ta kor sz�rnyetege az eddig ismert egyik legnagyobb Pliosaurus-f�le. A g�r�g tit�nr�l, Kronoszr�l kapta a nev�t. Testhosszukat kor�bbi becsl�sek alapj�n mintegy 12,8 m-nek gondolt�k, de a leg�jabb vizsg�latok szerint „csak” 9–10 m hossz� �l�l�nyek lehettek. Megny�lt fej, r�vid nyak jellemezte �ket, massz�v test�ket n�gy uszony �s egy viszonylag r�vid farok seg�ts�g�vel mozgatt�k. A h�tuls� uszonyaik nagyobbak voltak, mint az el�ls�k. Ragadoz� �letm�dot folytattak, amit j�l mutatnak hossz�, �les, k�p alak� fogaik, tov�bb� �szak-queenslandi maradv�nyuk fosszilis gyomortartalm�t vizsg�lva a kutat�k meg�llap�tott�k, hogy tekn�s�ket �s Plesiosaurusokatzs�km�nyoltak. EgyEromangasaurus-maradv�ny kopony�j�n tal�lt harap�snyomok v�lhet�en egy Kronosaurust�l sz�rmaznak.

Liopleurodon: Egy r�vid nyak� Plesioszaurusz-f�le krokodilszer� kopony�val, amely 165-150 milli� �vvel ezel�tt �lt a k�s� jura korban, a mai Eur�pa ter�let�n. M�rete vit�ra ad okot a tud�sok k�zt: egyesek ak�r 25 m�terre is becs�lik, m�sok csak 7-10 m�teres hosszt tartanak val�sz�n�nek. A valaha �lt egyik legvesz�lyesebb ragadoz� volt. Rendk�v�l fejlett �rz�kszerveivel messzir�l �szrevette zs�km�ny�t �s er�s uszonyai miatt �l�helye egyik leggyorsabb �llata lehetett.

Pliosaurus: A Liopleurodonhoz hasonl� uszonyos �sh�ll�, amely kora cs�csragadoz�ja volt �s hatalmas m�retet �rt el, ak�r 15 m�terre is megn�hetett. (Egy Angli�ban tal�lt koponya 2,5 m�ter hossz� volt.) Pontos besorol�sa probl�m�s a kev�s leletanyag miatt. A Pliosaurus (magyarul nagyj�b�l „gy�khoz k�zeli”) nevet Richard Owen adta ennek a h�ll�nek 1841-ben, mert �gy gondolta, hogy ez a faj a kapcsolat a Plesiosaurusok �s a krokodilok k�z�tt. Val�sz�n�leg a fosszilis koponya form�ja �s a val�ban krokodilszer� fogak miatt jutott erre a (t�ves) k�vetkeztet�sre.

Mosasaurus: A Mosasaurus mai ismereteink szerint a k�gy�k legk�zelebbi rokona koponya alapj�n v�gzett kladisztikai vizsg�latok alapj�n, amely a kr�ta kor k�zep�n �lt. Ennek a tengeri h�ll�nek a test�t egym�st fed� pikkelyek bor�tott�k. Legkisebb faja, a Carinodens belgicus „mind�ssze” 3 m�terre n�tt meg �s a sek�ly tengerpartok homokj�ban kutatott kagyl�k, csig�k, l�basfej�ek ut�n. Az eddig ismert legnagyobb Mosasaurus faj pedig a 17 m�ter hossz� Hainosaurus volt.Nev�ket onnan kapt�k, hogy els� maradv�nyaikat a Maas k�zel�ben fekv� Maastrichtn�l tal�lt�k meg 1780-ban. Nev�k a Mosa, azaz a Maas (Meuse) foly� latin nev�b�l �s a „gy�k” jelent�s� g�r�g „szaurosz” sz�b�l sz�rmazik.

 

Tylosaurus: A Tylosaurus proriger volt a legnagyobb mosasaurus a Hainosaurussal �s a Mosasaurus hoffmanniival egy�tt; m�ret�k el�rte a 15 m�tert, de egyesek enn�l hosszabbra is n�ttek. A Tylosaurus f� ismertet�je, a megny�lt, henger alak� pof�ja, amellyel lehet, hogy bel�d�f�dt �ldozat�ba vagy a fajon bel�li harcok sor�n haszn�lta. A T. proriger gyomr�banv�ltozatos �llat maradv�nyokat tal�ltak, ami arra utal, hogy az �llat nem volt v�logat�s. T�pl�l�ka halakb�l, c�p�kb�l, kisebb mosasauruszokb�l, plesiosauruszokb�l, �s r�pk�ptelen, mer�l� madarakb�l, mint amilyen a Hesperornis, �llt. A Tylosaurusok egyes helyeken a sek�lyebb vizeket kedvelt�k.

 

Ichthyosauria

Az Ichthyosaurusok a legkor�bbi h�ll�k k�z� tartoztak: kezdetleges fajaik az als� tri�sz id�szakban jelentek meg. K�ls�re nagyon hasonl�tottak a mai delfinekre, de ez csak a konvergens evol�ci� miatt alakult �gy. (Azonos k�rnyezeti t�nyez�kre �s evol�ci�s ig�nyekre azonos v�laszokat fejlesztettek ki a k�l�nb�z�, egym�ssal rokons�gban nem �ll� fajok.) Halakkal t�pl�lkoz� ragadoz�k voltak ugyan, de t�volr�l sem cs�csragadoz�k: Pliosaurusok, Mosasaurusok �s Liopleurodonok tizedelt�k �llom�nyukat. Az Ichthyosaurusok t�bbs�ge 2-4 m�ter k�z�tti m�retet �rt el, b�r a sok faj k�z�tt volt n�h�ny enn�l kisebb �s nagyobb is. A gerinc, a nyaki r�szn�l dombor� volt, a faroki r�szn�l megt�rt. A mells� v�gtag uszonyszer�v� alakult, �sz�sra �s ir�ny�t�sra szolg�lt. A h�ts� v�gtagok elcs�kev�nyesedtek, de m�g meg voltak. A h�tuszony a c�p�k�hoz hasonl�an h�romsz�g alak� volt, s �gy biztos�totta az �llat egyens�ly�t a v�zben. Az �llatok, a farok�sz� er�s csap�saival hajtott�k magukat el�re. A farok�sz� als� r�sz�t a gerinc meghosszabbodott, megt�rt v�ge er�s�tette. Az �llkapocscs�rszer�en megny�lt, �gy vad�szatkor cs�kkentette a v�zellen�ll�st. T�bb sor kism�ret� fog helyezkedett el benne, hogy az �llat a cs�sz�s halakat is meg tudja ragadni.

N�h�ny lelet arr�l �rulkodik, hogy az Ichthyosaurusok (legal�bbis n�h�ny fajuk) elevensz�l�k voltak �s gondozt�k-nevelt�k ivad�kaikat. Az Ichthyosaurusok sorst�rsaikhoz hasonl�an t�d�vel l�legeztek, ez�rt id�nk�nt fel kellett j�nni�k a felsz�nre, hogy nagy leveg�t vegyenek. Ez kiv�l� alkalom volt arra, hogy megl�gjanak el�l�k. De amikor �jra lebuktak, 40 km/h sebess�gel �ld�zt�k kiszemelt zs�km�nyukat. Voltak az�rt h�tr�nyai is a halform�nak. Az Ichthyosaurusok a Plesauri�kkal �s a Pliosauri�kkal ellent�tben k�ptelenek voltak kim�szni a sz�razf�ldre. �gy jobb h�j�n a tengerben �lt�k le eg�sz �let�ket. Ez�rt �k eleven kicsinyeket hoztak a vil�gra, m�g a t�bbiek toj�sokat raktak a tengerparton. Ez akkor der�lt ki, amikor a kutat�k egy sz�l�s k�zben elpusztult Ichthyosaurus-maradv�nyban megtal�lt�k a b�bi csontv�z�t is.

Ophtalmosaurus: a k�s� jura korban �lt, 165-150 milli� �vvel ezel�tt. Az Ophthalmosaurus magyarul „szem gy�k”-ot jelent.

Az Ophthalmosaurus egyike azoknak a v�zih�ll�knek, melyeknek az Ichthyosaurus nevet adtuk. Az �llat testalkata a mai delfinek�hez hasonl�tott. Hossza 6 m�ter volt, melyb�l 1 m�tert csak az �llkapocs foglalt el. Testt�mege 3 tonna volt. Majdnem fogatlan �llkapcsa alkalmas volt a hal- �s tintahalfog�sra. Az �sszes gerinces k�z�l neki volt a legnagyobb szeme. A maradv�nyok azt mutatj�k, hogy a szemgoly�t csontos gy�r� vett k�r�l, amely v�dte a v�znyom�s ellen. Ez arra hagy k�vetkeztetni, hogy az �llat a m�lyben kereste t�pl�l�k�t.

Amikor el�sz�r az 1820-as �vekben Ichthyosaurus maradv�nyokra bukkantak, a paleontol�gusok elcsod�lkoztak azon, hogy a farokcsontok lefel� hajoltak. Az Ichthyosauruszok h�ll�k, teh�t a farkuk egyenes k�ne legyen, mint a gy�koknak. A rejt�ly megold�dott, amikor olyan Ichthyosaurus maradv�nyokat tal�ltak, melyeken megk�v�lt b�r �s hal�sz�nak l�tsz� k�rrajzok voltak. A hajlott farokcsont az�rt volt lefel� ir�ny�tva, mert � alkotta a f�gg�leges farok als� r�sz�t, a fels� r�sze porcokb�l �llt. M�s, feln�tt �llatok maradv�nyai kis csontv�zakat tartalmaznak, melyek kis ichthyoszauruszok lehettek. S�t olyanokat is tal�ltak, melyeknek a farkuk m�r kint volt, de a test�k m�g az anyjuk has�ba maradt. Ez arra k�vetkeztet, hogy e rend fajai elevensz�l�k voltak �s az�rt kellett farokkal el�re j�jjenek a vil�gra, hogy mindj�rt sz�let�s�k ut�n fel tudjanak �szni az els� l�legzetv�telhez. T�bb mint 50 ilyen fossz�li�t tal�ltak, amelyben fejletlen kicsik voltak. A kicsik sz�ma 2-11 k�z�tt volt, de �ltal�ban csak 2-3 j�tt egy alkalommal a vil�gra.

 

 

Forr�sok: 

http://8primeval8.blogspot.hu/2015/02/anning-halgyikja-az-uj-ichthyosaurus-faj.html

http://mikron.blog.hu/2010/06/15/melegveru_tengeri_sarkanyok

Vissza a bloghoz