Most az afrikai sokcsecs� eg�r tart�s�r�l szeretn�k egy cikket k�z�lni. 

A sokcsecs� eg�r tudom�nyos neve praomys natalensis. M�r t�bb rendszertani csoportba besorolt�k, p�ld�ul mastomys natalensis, rattus natalensis, �s mus natalensis is. Vita folyik arr�l, hogy val�j�ban patk�ny-e vagy eg�rf�le. K�l�nb�z� nyelveken n�ha eg�rnek, n�ha pedig patk�nynak nevezik. Angolul African Soft-furred Rat, azaz afrikai puhasz�r� patk�nynak h�vj�k. Ritk�bban haszn�lj�k a Multimmamate Rat elnevez�st is, ami sokcsecs� patk�nyt jelent. A h�zi eg�rn�l j�val nagyobb, a patk�nyn�l viszont kisebb �llat. A h�mek 15 cm hossz�ak, 11 cm-s farokkal, s�lyuk 100-130 gramm. A n�st�nyek kisebbek, �tlagosan 90-115 gramm s�ly�ak. A fajt 1834-ben fedezt�k fel. �l�helye D�l-Afrika. Nagyon k�rt�kony r�gcs�l�, a leggyakoribb r�gcs�l� Afrik�ban. Vil�gszerte elterjedt h�zikedvenc �s eles�g�llat. Az Egyes�lt �llomok n�h�ny �llam�ban, f�leg d�li �s nyugati �llamokban tilos a tart�sa rendk�v�li k�rt�konys�ga miatt.

M�ret�t tekintve kb. k�tszerese a sima eg�rnek. Legnagyobb el�nye, hogy a feh�reg�rrel �sszehasonl�tva minim�lis szaga van. Az eg�sz �llat olyan, mintha eg�r-patk�ny hibrid lenne, a fiatal �s feln�tt �llatok feje �s teste patk�nyszer�, m�g l�buk �s farkuk eg�rszer�. T�rsas �llat, ez�rt ne tartsuk egyed�l. A mag�nyosan tartott sokcsecs� eg�r mogorva, harap�s �s depresszi�s lesz. A legjobb, ha 1 h�met 1-3 n�st�nnyel tartunk. 2 h�met soha ne tartsunk k�z�s ketrecben, mert meg�lik egym�st. A vadonban sz�rk�s sz�n�ek, fogs�gban t�bb sz�nv�ltozata ismert. Legismertebb sz�ne tal�n a pied sz�nvari�ci�, ami feh�r alapon sz�rke foltos egeret jelent. A sz�rke foltok �ltal�ban a test h�ts� r�sz�re ir�nyulnak. L�tezik feh�r-barna v�ltozata is. Nagyon tetszet�s a platinum sz�n�, ami teljesen feh�r, de a szem �s a f�lek feket�k. Kiteny�szettek m�r aguti, v�r�ses, fah�j, alb�n�, fekete �s sok egy�b foltos, kevert sz�n� v�ltozat�t is. 

A farkukn�l fogva ne emelj�k fel, mert ijedt�ben ledobhatj�k azt. Ez sok r�gcs�l�ra jellemz� v�dekez�si mechanizmus. Sajnos a sokcsecs� eg�r hajlamos bizonyos betegs�gekre, p�ld�ul osteoarthritis-re �s id�sebb korban a daganatos megbeteged�sekre. �ppen ez�rt haszn�lj�k �ket orvosi c�lokra, p�ld�ul a degenerat�v �z�leti betegs�geket �s a gyomorr�kot is vizsg�lj�k rajtuk.

T�pl�l�k�t tekintve ig�nytelen �llat, nagyon sok f�le eles�get elfogad. Eszik magokat, gy�m�lcs�ket, z�lds�geket, rovarokat, kutya-, vagy macskat�pot. Fontos a friss iv�v�z biztos�t�sa �s n�ha biztos�thatunk f�rd�homokot is. Sz�ks�ge van sz�raz eles�gre (zab, b�za, �rpa, sz�na, napraforg�) �s z�lds�gekre. A term�szetben fogyasztanak rovarokat is, ez�rt id�nk�nt k�n�ljuk meg �ket �l� lisztkukaccal, vagy sz�r�tott rovarokkal. Im�dja a s�rgar�p�t, a t�k�t �s az ubork�t. Ker�lj�k a t�l zs�ros magvakat, mert att�l sz�r�k zs�ross� v�lhat. �trendj�k 1/3-a legyen friss z�lds�g �s gy�m�lcs. A ketrec �s a benne tal�lhat� t�rgyak is legyenek r�g�sbiztosak, mert a m�anyagt�l kezdve mindent sz�tr�gnak. �jszaka akt�vak �s hangosak lehetnek, ha bent hagyunk nekik t�lat, vagy h�zik�t, akkor azt fogj�k tologatni �s felbor�tani, illetve r�gni. H�l�szob�ban teh�t ne tartsuk �ket, mert garant�ltan �bren lesz�nk eg�sz �jszaka �s hallgathatjuk egereink hanc�roz�s�t. A kisegerek, miut�n �n�ll�an elkezdenek t�pl�lkozni, szint�n adnak hangot, csipognak, veszekednek egym�ssal. A feln�ttek viszonylag ritk�n adnak hangot, ha megijednek, akkor cincoghatnak, illetve n�ha p�rz�skor is hangoskodhantnak. Napk�zben is akt�vak, de p�r �r�s �brenl�tet k�vetve �ltal�ban egy kupacban, egym�shoz b�jva szund�tanak. A h�m�rs�kletre nem �rz�kenyek, a szobah�m�rs�klet megfelel� a sz�mukra. �rtelmes �s tanul�kony �llatok, ak�r apr�bb tr�kk�kre is megtan�that�k. A h�mek �ltal�ban r�men�sebbek, b�trabbak, k�v�ncsibbak �s szel�debbek az �vatos �s f�l�nk n�st�nyekn�l. Az ivar�rett �llatok neme k�nnyen meg�llap�that�, a h�mek j�l fejlett her�kkel rendelkeznek. A r�gcs�l�kra jellemz� v�dekez�si mechanizmus, hogy a h�mek a has�regbe vissza tudj�k h�zni her�iket. Nyugodt k�r�lm�nyek eset�n azonban egy�rtelm�en elk�l�n�thet�k az ivarok. 

Tarthatjuk ketrecben, eg�rl�d�ban, vagy terr�riumban is. Legal�bb 60x40-es alapter�let� legyen a f�r�helye. A ketrec r�csk�zei ne legyenek nagyobbak 1,2 mm-n�l, mert kif�rnek. Mivel minden idej�ket lek�ti a r�g�s, �rdemes �gakat a betenni nekik. Nagyon j� m�sz�k �s kiv�l� az egyens�ly�rz�k�k, nincs t�riszonyuk, nagy magass�gokb�l is k�pesek leugrani. Ha kiskort�l foglalkozunk vel�k, igen szel�dd� nevelhet�k. Tartsuk �ket forg�cson vagy pellet almon.

A n�st�nyek vemhess�ge 21-24 napos. Az alomsz�m igen magas, 10-20 kiseg�r k�z�tt lehet. A faj a nev�t is a szaporas�g�r�l kapta, hiszen a n�st�nyeknek az �tlagos eg�rn�l j�val t�bb eml�j�k van, �gy k�pesek egyszerre 12-16 ut�dot is szoptatni. �tlagosan 8-12 kicsib�l �ll a szaporulat, az anya kor�nak el�rehaladt�val egyre cs�kken az alom m�ret. Az ut�dokat az anya mellett hagyhatjuk 5-6 h�tig. A h�met is bent hagyhatjuk, seg�dkezni fog a kicsik nevel�s�ben, ebben az esetben viszont sz�m�tsunk arra, hogy a sz�l�s ut�n r�gt�n ism�t p�rzik a n�st�nnyel. A kisegerek szeme 14-16 napos korukban ny�lik ki, onnant�l kezdve fejl�d�s�k rohamosan felgyorul. A vemhes any�knak biztos�tsunk sok feh�rj�t tartalmaz� eles�get, p�ld�ul macskat�pot, toj�st, sajtot, mert ha szervezet�k nincs kell�k�pp felk�sz�tve a sz�l�sre �s az ut�dgondoz�sra, akkor el�fordulhat, hogy megeszik a kicsiket. 3 h�naposan m�r ivar�rettek (54-63 napos kort�l), de 4-5 h�napos koruk el�tt ritk�n ellenek. 4-5 hetes koruk k�r�l �rdemes nemek szerint sz�tv�lasztani a kisegereket. A h�mek �lettartama 3 �v, m�g a sokat sz�l� n�st�nyek� 2 �v k�r�li. A vemhes n�st�nyeket ne fogjuk meg �s igyekezz�nk stresszmentes k�rnyezetet biztos�tani, mert elvet�lhetnek. A megsz�letett kisegerek p�r nap ut�n elkezdenek sz�r�s�dni �s gyorsan n�nek. �ltal�ban 2 alomnak adnak �letet egy teny�sz szezonban. Viszonylag nehezen indul be a teny�szt�s�k, de ha egyszer elkezdenek szaporodni, akkor nincs meg�ll�s �s rendszeresen sz�lnek. 

A cikk saj�t �r�s!