Az �ri�sk�gy�kr�l �ltal�ban

 A sarkvid�kek kiv�tel�vel az �sszes kontinensen �lnek �ri�sk�gy�k, de a legt�bb faj K�z�p-�s D�l-Amerik�ban fordul el�. 

Sz�n�k �lltal�ban s�rg�s- vagy v�r�sesbarna, h�tukon k�t, az oldalukn�l �sszefoly� rombusz alak� mint�zattal, melykben s�rg�sfeh�r cs�kok fedezhet�k fel. Fej�k tetej�n v�kony, l�ndzsa alak� minta van. A szemek el�tt �s m�g�tt a l�t�szerveken is kereszt�lhalad� feket�sbarna foltok tal�lhat�k. Hasi r�sz�k�n s�rg�sfeh�r, fekete foltokkal d�sz�tik az �ri�sk�gy�k b�r�t. �tlagos m�ret�k 2-4 m. A hat legnagyobb k�gy�faj a bo�k �s a pitonok soraib�l ker�l ki. A k�t legnagyobb a z�ld anakonda �s a kock�s piton. Ez ut�bbi �ltal�ban hosszabbra n�, el�rheti a 10 m hossz�s�got, de a nagy anakonda sokkal s�lyosabb. Nem meglep�, hogy mink�t faj m�ret�r�l elk�peszt� h�resztel�sek kaptak sz�rnyra. Egy angol felfedez�, Sir Percy Fawcett 1907-ben azt �ll�totta, hogy egy 18,2 m hossz� anakond�t ejtett el Braz�li�ban.

Valamivel kisebb az Indi�ban �s Burm�ban elterjedt tigrispiton �s az Afrika Szahar�t�l d�lre es� ter�letein honos sziklapiton. Mindk�t faj 5-7 m hossz�ra n�het, b�r a nagy p�ld�nyok az �l�helyek besz�k�l�se miatt egyre ritk�bbak. Ausztr�lia �s a k�rnyez� szigetek legnagyobb k�gy�ja az ametiszt piton, melynek �tlagos hossza 3-4 m, de tal�ltak m�r 8 m�teres egyedeket is. A hat legnagyobb �ri�sk�gy� k�z�l a legkisebb a k�z�ns�ges �ri�sk�gy�, m�sn�ven b�lv�nyk�gy� vagy boa constrictor. Legnagyobb p�ld�nyai csup�n 4 m�teresre n�nek.

Az �jvil�gi piton sz�v�rv�ny sz�nben pomp�zik

Annak, hogy mi�rt van ilyen kev�s nagytest� k�gy�, k�t magyar�zata lehet. Az egyik az, hogy egy ekkora �llatnak sok t�pl�l�kra van sz�ks�ge, de m�retei korl�tozz�k a vad�szatban �s a lehets�ges zs�km�ny�llatok v�laszt�ka is behat�rolt. A m�sik, hogy hatalmas test�k felmeleg�t�se sok id�t �s energi�t vesz ig�nybe. Mindenf�le tev�kenys�g�k - a vad�szat, a szaporod�s, vagy az �nv�delem - korl�tozott, amikor napf�rd�zhetnek. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy min�l melegebb egy ter�let �tlagh�m�rs�klete, ann�l nagyobb �llatok eltart�s�ra k�pes. Az �ri�sk�gy�k ez�rt kiv�tel n�lk�l meleg, tr�pusi ter�leteken tal�lhat�k. A dinoszauruszok kor�ban m�g nagyobbak voltak a k�gy�k �s �ltal�noss�gban minden �llatcsoport is, mivel a kl�ma sokkal melegebb volt a main�l, a l�gk�rben magasabb volt az oxig�nszint, ami kedvez az �llatok n�veked�s�nek.
 

A kutyafej� boa fej�n j�l l�that�k a h��rz�kel� g�dr�k

Az �ri�sk�gy�k nem t�masztanak speci�lis k�vetelm�nyeket a szaporod�si el�k�sz�letekkel kapcsolatban. Eg�sz �vben p�rzanak, de a cs�csid�szak augusztus-szeptember �s febru�rt�l m�jusig tart. A bo�k h�rom �ves korukra v�lnak ivar�rett�. A p�rz�st k�vet�en a n�st�nyek 119-295 napra hozz�k vil�gra kicsinyeiket. Irodalmi adat szerint egy n�st�ny – h�m jelenl�te n�lk�l – a sz�l�st k�vet�en 22 h�nappal ism�t eg�szs�ges ut�dokat hozott a vil�gra. Egy m�sik n�st�ny pedig 9 �v alatt �sszesen 350 darab kis k�gy�t sz�lt! Sz�let�skor a k�gy�k 32-50 cm nagys�g�ak, term�szetesen a n�st�ny nagys�g�t�l, a kicsik l�tsz�m�t�l f�gg a m�ret�k. A sz�l�st megel�z�en a n�st�ny m�r nem fogad el t�pl�l�kot, teste er�sen megtelik, �s j�l kivehet� a kicsik �sszetekeredett alakja is. A megterm�keny�tett toj�sok az ut�dok teljes kifejl�d�s�ig a n�st�ny ivar�tj�ban maradnak. A kis k�gy�k „sz�l�st” k�vet�en 10-20 perc m�lva kib�jnak a h�rty�s fal� toj�sokb�l. A kicsik sz�ma 18 �s 55 k�z�tt v�ltozhat. C�lszer� a kikelt kicsiket fert�tlen�t�szeres v�zben lemosni, majd az any�t�l k�l�n v�ve tiszta terr�riumba elhelyezni. Nagyon fontos, hogy azonos h�m�rs�klet� helyre ker�ljenek a kicsinyek. A bo�kat �s pitonokat a szaporod�suk mik�ntje szerint is megk�l�nb�ztethetj�k. Am�g a pitonok toj�st raknak, addig a bo�k �n. �l-elevensz�l�k.  Az �l-elevensz�l�s nem jelent m�st, mint azt, hogy a n�st�ny k�gy� nem rakja le a toj�sokat, hanem azok az anya test�ben fejl�dnek ki. Amikor el�rik a megfelel� kort, akkor az anya kinyomkodja a toj�sokat. Mivel a toj�s h�rtya v�kony fal�, �gy n�z ki, mintha a n�st�ny boa "megsz�lte" volna a kicsiket. 

Haiti f�ldiboa