A F�l�p szigeteki krokodil, az �desviz� foly�kban, patakokban �s tavakban �s mocsarakban �l. Emellett egy k�l�nleges �l�helyet is elfoglalt a Cordillera-hegys�g  �s a Sierra Madre(tenger szint felett 850 m) foly�iban is megtal�lhat� - m�ly medenc�k �s zuhatagok v�ltakoznak -  sz�mos m�szk� barlang is tal�lhat� itt, ezeket el�szeretettel haszn�lj�k b�v�helyk�nt . Ez teljesen szokatlan a t�bbi krokodilfaj viselked�s�hez k�pest.  Megfigyelt�k m�r s�s vizek partjain�l is, ahol a patak vize be�mlik a tengerbe. Sz�mos ter�leten egy�tt tal�lhat� az itt �shonos 3 faj, az �j-Guineai krokodil, a bord�s krokodil �s a Mindoro-krokodil. A Mindoro-krokodil �sszess�g�ben a kisebb vizes �l�helyeket r�szes�ti el�nyben (sek�ly term�szetes tavak �s mocsarak, mesters�ges v�zt�roz�k, sek�ly patak partok, mangrove ter�letek) �s egy-egy ilyen �l�helyen igen kis sz�mban lelhet�ek fel. Mind a h�mek, mind a n�st�nyek, k�r�lbel�l a 1,5 m hossz�s�g el�r�se ut�n v�lnak ivar�rett�. A s�lyuk ilyenkor mind�ssze 15 kg.

A fiatal krokodilok el�szeretettel vad�sznak garn�l�ra, kisebb halakra, csig�kra �s egy�b kisebb h�ll�kre. A feln�tt p�ld�nyok �tlapj�n sokkal t�bb eml�s tal�lhat�, elfogyasztj�k a kisebb h�zi �llatokat (sert�st, kuty�t) cibetmacsk�t, k�gy�kat �s v�zimadarakat, de �k is fogyasztanak nagyobb halakat.  

A p�rz�si id�szak janu�rt�l indul, a toj�srak�s j�val k�s�bb �prilis-m�jus id�szak�ra dat�lhat�. A n�st�nyek f�szek�p�t� viselked�st mutatnak, a f�szek anyaga �ltal�ban bambuszlevelekb�l, gallyakb�l �s talajb�l �ll, tov�bbi kutat�sok sor�n kider�lt, hogy 70% szerves �s 30% szervetlen anyagot tartalmaz, a nedvess�gtartalma megk�zel�t�leg 25-30% k�z�tt v�ltozik. A f�szek 2 m hossz�, 1,7 m sz�les �s 55 cm magas. A f�szkek elhelyezked�se jellemz�en a foly� azon oldal�n figyelhet� meg, melyn�l jelent�s bambusz liget �s „k�nnyen” m�szhat� partlejt� van. A f�szekalj �tlagosan 16-27 toj�sb�l �ll, fogs�gban jellemz� a kisebb sz�m� toj�s (7-25). Meglep� m�don, mind a h�m, mind a n�st�ny �rzi �s figyeli a f�szket, lehet�s�g szerint felv�ltva. A n�st�ny �ltal�ban a f�szek k�zel�ben alszik. A k�lt�si id� 65-78 nap k�z�tt mozog. A toj�sok 27 cm hossz�ak �s k�zel 54 g-osak. A ivart itt is a h�m�rs�klet befoly�solja, 30-31⁰C –on f�leg n�st�nyek, enn�l magasabb h�m�rs�kleten f�leg h�mek kelnek ki. Az �tlagos f�szekh�m�rs�klet 29,5-30,8⁰C. A kel�si ar�ny k�zel 75%-os, ez azt jelenti, hogy 12-21 ut�d sz�letik egy f�szekben.  A vesz�lyt az jelenti, hogy jelent�s az toj�svesztes�g, a toj�svesztes�get a toj�sfogyaszt� �llatok �s az emberi k�rt�tel okozza. 3 f�szekb�l 2-t az emberek fosztogatj�k, ez f�szkenk�nt 13%-os vesztes�get jelent.

A Mindoro-krokodil nagyon agressz�v krokodilfaj, fogs�gban egym�ssal is kifejezetten agressz�ven viselkednek. A fiatalok kev�sb� territori�lisak (2 �ves korukig), ellenben a feln�tt p�ld�nyok er�lyesen v�delmezik pihen�ter�leteiket. A krokodilp�rok viszont egy�tt �sznak �s napoznak, az el�z�ekben le�rtam, hogy a f�szekv�delmez�se is k�z�s feladat.

A lakoss�g bevon�sa �s t�j�koztat�sa – A k�z�ss�g �rdeke a krokodilok v�delme, mivel az ebb�l sz�rmaz� j�vedelem, a k�z�ss�get gyarap�tja. Doll�r milli�kban m�rhet� az �koturizmus �s krokodil v�delmi programokb�l sz�rmaz� j�vedelmek. 

krokodil v�delem fontos l�p�se a folyamatos monitoring rendszer. Ennek ki�p�t�se �s �zemel�se m�r megoldott Cagayan v�lgyben, �szak Sierra Madre hegys�gben �s a Dalupiri szigeten. Az alacsony popul�ci� szint miatt, a jelenlegi n�veked�st fenn kell tartani, a folyamatban l�v� programokat.  A popul�ci� pontos eloszl�s�r�l �s m�ret�r�l, adatok nem �llnak rendelkez�sre.