Nyugati gy�m�nth�t� cs�rg�k�gy� (Crotalus atrox):

�szak- Amerika egyik legnagyobb m�rges k�gy�faja 2 m�teres hossz�val. Rossz h�re ellen�re b�k�s term�szet� �llat, semmilyen vesz�lyt nem jelent az ember sz�m�ra, kiv�ve ha provok�lj�k vagy sarokba szor�tj�k. Hidegebb �vszakokban nappal mozog, amikor a napsugarak felmeleg�tik a test�t. Ahogy a ny�r k�zeledt�vel emelkedni kezd a leveg� h�m�rs�klete, a k�gy� fokozatosan �tt�r az �jszakai �letm�dra, �s csak naplemente ut�n indul vad�szni. Pihen�s c�lj�b�l f�ld alatti �regben, sziklahasad�kban, kisz�radt kaktusz vagy egy sziklat�mb alatt keres mened�ket. A t�li nagy hidegben harminc vagy m�g enn�l is t�bb �llat ver�dhet �ssze egyetlen f�ld alatti sz�ll�son, ahol k�z�sen telelnek.

A cs�rg�k�gy� sz�m�ra minden kiseml�s �s mad�r potenci�lis zs�km�nyt jelenthet. K�tf�lek�pp vad�szhat: vagy megb�jik egy bokorban �s r�t�mad a v�letlen�l arra j�r� �ldozatra, vagy maga keresi meg t�pl�l�k�t. Ilyenkor minden �reget, bokrot �s sziklahasad�kot �tkutat. Vad�szat k�zben nem csak a szem�t �s az orr�t haszn�lja, hanem g�d�rszerv�vel is keresi a melegv�r� zs�km�ny�llatot.

A p�rz�sra m�rcius-�prilisban ker�l sor. A n�st�ny egyszerre 2-24 egyenk�nt kb. 30 cm hossz� ivad�knak ad �letet.

Az ember mindig �s f�lt a cs�rg�k�gy�t�l, �s t�mad� kedv�nek tartotta, holott a k�gy� csak akkor mar ha fenyegetve �rzi mag�t. A cs�rg�k�gy� ir�nt �rzett term�szetes f�lelem nem ad magyar�zatot arra hogy az USA d�li �llamaiban minden �vben hajt�vad�szatot ind�tanak a cs�rg�k�gy� ellen: nagy t�megben �sszeterelik, le�lik, megny�zz�k �s rendszerint el is fogyasztj�k �ket. A hajt�vad�szat eredeti c�lja az volt, hogy megtiszt�ts�k a k�zter�leteket ett�l az olykor vesz�lyesnek hitt k�gy�t�l.