Zld mamba (Dendroaspis viridis):
Afrikban, Kenytl Dl-Afrikig honos. Erdk s boztosok lakja. Kt zld mambafaj ltezik, a keleti s a nyugati. Itt a keletirl rok, ami sokkal lnkebb szn.
Hossz, vkony test kgy, tmasztk nlkl kpes thidalni a bokrok s fk gai kztti nagyobb tvolsgokat is, mikzben farkval egyenslyoz. Mint minden mambnak, a feje ennek a fajnak is hossz s ovlis, szemk nagy, kerek pupillj.
Nagy pikkelyeik szne rnyalt, a srgstl a kkeszldig vltozik. A nagy, vltozatos formj fejpajzsok szeglye fekete, ezltal jl elklnlnek. Feje hosszks, tojsdad alak. farkt feektvel szegett srga pikkelyek fedik, amely egy ktlfonatra emlkeztet. A htt fed 13 pikkelysor kevesebb, mint amennyi ms kgykon megszmllhat. Ezek a htoldali pikkelyek klnsen nagyok, felsznk sima, de nem fnyes. Hossz farkt feketvel szegett srga pikkelyek fedik. A fiatal pldnyok kkeszld sznek. Nappal aktv, ilyenkor madarakra, kis rgcslkra, s felteheten denevrekre is vadszik a lombok kzt. Nagy, kerek pupillj szemnek ksznheten a legcseklyebb mozgst is szreveszi.
tlagos mretk 1,5–2 mter. Tojsrak, fszekalja 8-15 tojs.
Mrge rendkvl ers, fknt idegmrget tartalmaz, akr kt csepp is hallt okozhat az ember szmra.

|