Vörös gabonasikló (Pantherophis guttatus guttatus):
Rendszertani hovatartozása: a hüllők (Reptilia) csoportjába, a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, a kígyók (Serpentes) alrendjébe, a valódi siklók (Coulubridae) csoportjába, a kúszósiklók (Pantherophis-2003-ig Elaphe) nemzetségébe tartozik. Legközelebbi rokonaik a patkánysiklók.
Élőhely: Észak-Amerika déli, nyugati és középső területei. New Jerseytől Key Westig, Floridáig a tenger mentén, nyugat-Texasban és egészen Tennesseeig. Kedveli a fenyő és lombhullató erdőket, de megtalálható nyílt réteken és mezőkön is. A rágcsálókat követve gyakran beköltözik lakásokba, farakásokba, farmok pincéibe, félreeső zugaiba. Sajnos sok gabonasikló leli halálát a területét átszelő forgalmas autópályákon.
Hossz: 120-160 cm. Az eddigi legnagyobb példány 189 cm volt. Az újszülöttek 15-25 cm hosszúak, jó tartás mellett 1 éves korukra elérik a 80 cm-t. A kicsik havonta vedlenek, a felnőttek 5-8 alkalommal évente.
Golddust gabonasikló kézben
Saját kép
Szín: az eredeti változat vörösesbarna, feketével szegélyezett nyereg alakú foltokkal a hátán. A has fehér vagy barnás, fekete zongorabillentyűkre emlékeztető mintákkal. Fogságban szelektíven tenyésztik, több mint 130 szín és mintaváltozata létezik. A legismertebb és legnépszerűbb az amelanisztikus (másnéven vörös albínó), a snow (fehér albínó, tipikus albínó piros szemmel) és az aneritrisztikus (csak fekete pigment van a testében, ezért szürke vagy fekete). További színekért lásd a Gabonasikló színek oldalt.
Ghost gabonasikló egeret fojt
Saját kép
Táplálék: rágcsálók, egerek, hörcsögök, kisebb patkányok. A vadonban denevéreket, madarakat és gyíkokat is zsákmányol. Áldozatát szorítással öli meg. A kikelt fiatalok gyakran visszautasítják az első egerüket, ezért kényszertáplálást, tömést kell alkalmazni. Erről a Kígyóbetegségek oldalon a Tömés menete címen olvashatsz. A kis siklókat naposegérrel, később szőrösödő szopósegérrel, a növendékeket pattogós vagy fiatal felnőtt egérrel, a felnőtteket 1-3 nagy egérrel kell etetni. A felnőtteket másfél-kéthetente etessük, a kicsiket 6 naponta. Több internetes oldalon tévesen azt olvastam, hogy a kis gabonasiklóknak adjunk tücsköt és egyéb rovarokat. A gabonasiklók NEM esznek rovarokat! A vadonban az újszülött kiskígyók pici gyíkokat zsákmányolnak, melyek ugyanabban az időszakban kelnek ki, mint ők. Ha kiskorától hozzászoktatjuk, adhatunk kígyónknak fagyasztott egeret is, ami egyrészt humánus módszer, másrészt nem kell tartanunk az egér okozta esetleges harapásoktól, sérülésektől. Sok kifejlett gabonasikló nem fogadja el a fagyasztott táplálékot, az élő préda mozgása kelti fel a vadászösztönt. Ritkán előfordul kannibalizmus is, ezért csak közel egyforma méretű egyedeket tartsunk együtt. Etetés után 2-3 napig ne vegyük ki kígyónkat, mert az visszahányáshoz vezethet.
Aneri gabonasikló első vedlése
Saját kép
Terrárium: ún. szavanna-terrárium. Aljzatnak használhatunk kertiföldet, tőzeget, fenyőkérget, kókuszrostot. Én rágcsálóknak és macskaalomnak is használható csutkaalmot tettem a kígyóim alá, mert gazdaságos, esztétikus, az ürülék összecsomósodik, és ha a sikló lenyeli, nem lesz tőle baja. A tartáshoz szükséges valamilyen hőforrás, lámpa, melegedőkő vagy melegítőlap. UV lámpa siklófélék számára nem szükséges. Helyezzünk a terráriumba búvóhelyet és akkora vizestálat, melyben a kígyó kényelmesen elfér. Búvóhely nélkül a kígyó beássa magát a talajba és elő sem jön egész nap. Egy felnőtt párnak 80x60x50-es terrárium szükséges, 1 példánynak elég a 60x40x40-es is. Néhány egyed szeret mászni, ezért biztosítsunk mászóágakat vagy hátteres terráriumot, ahol a kialaított sziklaszirteken, párkányokon az állat megpihenhet. Egyes gabonasiklók előszeretettel ássák be magukat az aljzatba, ezért a talajban ne legyenek éles darabok és ne legyen túl kemény sem.
Gabonasikló kavalkád
Saját kép
Hőmérséklet: 25-29 fok. A hőmérséklet ne csökkenjen 20 fok alá. Ha szaporítani kívánjuk állatunkat, ajánlott a téli pihenő, teletetés beiktatása. A teleltetés lefolyása nálam a következő: augusztustól októberig a teletetni szánt kígyókat feltáplálom, heti 2-3 egérrel etetem. Októberben 3 hétig koplaltatom őket. Ez nagyon fontos, mert csak azok az állatok telelnek át problémamentesen, melyeknek a gyomra teljesen üres. A telelőhelyre szállítás előtt lekapcsolom a fűtést és a fényeket, fokozatosan hozzászoktatom a siklókat a hideghez. Október végén, november elején hűvös, 8-15 fokos sötét, jól szellőző helyiségbe szállítom őket, vizet teszek melléjük. A siklókat egyenként vagy kettesével helyezem el. Én csak a nőstényeket szoktam teleltetni. A telelés hossza 1-2 hónap az állat korától függően, a fiatalabb, elsőnek tetelőket rövidebb időre teszem "hűvösre". Január elején felkelnek, és fokozatosan hozzászoktatom őket a meleghez és a fényhez. 1-2 hétig még nem adok nekik enni, néhány állat ilyenkor vedlik is. 2-3 etetés után általában levedlenek, majd a leendő párjuk mellé rakom őket, és várom a párzás bekövetkezését. Csak egészséges, jóltáplált egyedeket hibernáljunk! A telelés minimum 40 napig tartson. A gabonasiklók teleltetés nélkül is szaporodnak, de a téli pihenő a vadonban is hozzátartozik az életükhöz, és mindenképp jó hatással van a kígyókra. A teleltetett nőstények fészekalja nagyobb és több a termékeny tojás is, elősegíti az ovulációt, hímek esetén pedig serkenti az udvarlási kedvet.
Ez az egyszerűen berendezett kis terrárium ideális élőhely 1 vagy 2 újszülött siklónak pár hónapig
Saját kép
Élettartam: fogságban 14-16 év is lehet. Az eddig feljegyzett legidősebb gabonasikló majdnem 22 évet élt.
Szaporodás: tojásrakó. Nem ivadékgondozó. A párzási időszak márciustól májusig tart. Az idősebb nőstények 1-2 hónappal az első tojások lerakása után másodfészekaljat rakhatnak. A párzást heves kergetőzés, udvarlás előzi meg, ami akár napokig is tarthat, maga az aktus viszonylag rövid, kb. fél óráig tart. A biztos megtermékenyítéshez a szakértők azt mondják, hogy legalább háromszor kell párodosdnia a nősténynek, de ennél több együttlét csak növeli az esélyt a vemhességre. Nálam még egyszer se vemhesült olyan nőstény, aki csupán egyszer párzott, ezért 2-3 naponta beteszem újra a hímet a nőstény terráriumába. Ha a hím nem érdeklődik a nőstény iránt, egy napra tegyük őket külön terráriumba, majd másnap a hímet visszahelyezve általában bekövetkezik a kopuláció. Vannak érdektelennek tűnő hímek, ezért cselhez kell folyamodni. Általában felkelthetjük a párzási kedvet, ha 2 hímet és 1 nőstényt teszünk közös terráriumba. A hímek vetélkedni kezdenek, kellő izgalomba jönnek, így rövidesen rámennek a nőstényre. Ha egy bizonyos nősténnyel szeretnénk összehozni hímünket, de nem érdeklődik iránta, akkor előbb tegyünk be a hímhez egy olyan nőstényt, akit egyszer már elfogadott. Hagyjuk, míg elkezd udvarolni annak a nősténynek, majd kis idő múlva szedjük ki és helyezzük be a tenyészteni kívánt nőstényt. Legtöbbször folytatja az udvarlást és párzik a kívánt nősténnyel. Az is segíthet, ha a nőstény előző vedlett bőrét a terráriumban hagyjuk. A párzás legtöbbször éjszaka zajlik, de ha nappal történik, semmiképp se zavarjuk, vagy szakítsuk félbe az állatokat. A párzási kedvet fokozhatjuk, ha állatainkat 1-2 hónapig teleltetjük. Először a nőstényeket érdemes felkelteni tavasszal, hogy bekövetkezhessen az első vedlés, mielőtt a pároztatásra váró hímek mellé helyeznénk őket.
Vemhes aneritrisztikus gabonasikló
A gravid (vemhes) nőstény a megfigyelt párzástól számítva 45-60 nap múlva rakja le a tojásokat. A vemhes nőstény a tojások lerakása előtt 1-2 héttel levedlik, ekkor tegyünk be egy cipősdobozt vagy egyéb elsötétített dobozt tojásrakóhelynek. A dobozt töltsük fel nedves tőzeggel. A nőstényt hagyjuk magára, csak néhányszor nézzük meg, hogy rakja-e a tojásait. Miután az összes tojás lerakásra került, vegyük el őket a nősténytől és perlitbe vagy vermikulitba helyezve keltessük. Közvetlenül tojásrakás előtt a vemhes nőstény nem eszik, utána pedig 2 héten belül ismét levedlik. A fészekalj lerakása nagyon megterhelő a nősténynek és vészesen elfogyhat, ezért mielőbb kezdjük el a felhizlalását, etessük hetente kétszer, vagy nagyobb eleséggel. Közvetlenül tojásrakás után a nőstény kapjon egy számmal kisebb eleséget, felnőtt kígyó esetében pattogós egeret, hogy könnyebb legyen az emésztése, ne terheljük meg a nőstény amúgy is legyengült szervezetét.
Párzás 1 (aneritrisztikus pár)
Párzás 2 (amelanisztikus pár)
Saját képek
Kelés: 25-29 fokon 50-70 nap. Ne keltessünk 30 fok felett, mert deformitások alakulhatnak ki az embriókon. Az átlagos fészekalj 10-20 tojásból áll, de akár 30 tojás is lerakásra kerülhet. A kicsiket ún. vízes keltetőben (leírását lásd: A terrárium oldal), egy kis akvárium segítségével keltetjük. Ügyelni kell rá, hogy a lerakott tojásokat semmiképp nem forgassuk, mert a hüllőembriókat nem védi jégzsinór, mint a madarakat, és a mozgatásra az embriók megfulladnak. Ha a tojások összeragadtak, ne szedjük szét őket. A bébi siklókat egyenként dobozokban neveljük. A kikelés után 5-10 nappal bekövetkezik az első vedlés, ezt várjuk meg, és csak ezután kínáljuk az apróságokat táplálékkal. 3-4 etetés után a kicsik eladható állapotba kerülnek és készek, hogy új gazdához kerüljenek.
Amelanisztikus gabonasikló tojásrakás közben
Saját kép
Utódok száma: 10-30 db a nőstény korától, nagyságától és egyéni termékenységétől függően. A fiatalon vemhesülő gabonasiklókat veszélysztetheti a tojásrakás, ezért próbáljuk megakadályozni, hogy másfél éves kora előtt szaporodjon. A fiatal, 1 m körüli nőstények átlagban 4-8 tojást raknak, az 5-6 éves 160-180 cm-s példányok akár 34 tojást is lerakhatnak egyszerre. A teleltetett siklók általában több tojást tojnak. Tapasztalatom szerint az elsőnek tojó nőstények komplikáció mentesek, ám az idősebbeknél viszonylag gyakran fordul elő tojásvisszatartás a nagy számú vagy deformált tojások miatt. Szinte minden évben akad egy-egy problémás nőstényem.
Hüllők számára házilag berendezett ún. vizes keltető (keltető felállítását lásd a Terrárium c. oldalon)
Saját kép
Frissen kelt aneritrisztikus gabonasikló bébi
Saját kép
A hüllők a felső ajkukon lévő tojásfogukkal törik fel a tojáshéjat kikeléskor
A nemek megkülönböztetésének módjai: ránézésre elég nehéz megmondani a gabonasiklók ivarát, bár a tapasztalt tenyésztők ránézésre is meg tudják állapítani a kifejlett kígyók nemét a farkuk hosszúsága alapján. A fiatal siklóknál alkalmazzák a "pénisz kipattintós" (angolul popping) módszert, melynek során nyomást fejtenek ki a siklók farkára a farokvégtől az ivarnyílás irányába. Hímek esetén elő kell ugrani a kétágú hemipénisznek, nőstények esetében semmi nem jön ki. Nagyobb, fél évesnél idősebb állatoknál ez a módszer sérülést okozhat, ezért ne alkalmazzuk. Mindig szakértővel nézessük meg siklónkat, még ezt a pattintós módszert se csináljuk magunk, mert siklónkat meddővé tehetjük! Budapesten a hüllős szakboltokban (pl. Trionyx, KisTeki, Leguán Díszállat) díjmentesen megszondázzák a hüllőket. A kipattintós módszer elvégzése közben főleg a nagyobb állatok védekezésként hajlamosak bőzös mirigyváladékukat az ember kezére fecskendezni, bár nem minden sikló csinál ilyet. A siklófélékre jellemző ez a védekezési mechanizmus.
A bal oldali képen látható állatok sorban: hím, nőstény, hím, nőstény gabonasikló. A jobb felső képen egy hím, alatta egy nőstény egyed szondázása látható, a legalsó képen pedig egy kipattintással szexált hím gabonasikló.
Felnőtt állatoknál alkalmazott, de kevésbé megbízható módszer az állat farokpajzsainak megszámolása, ami azt jelenti, hogy a kloakától a farka végéig található hasoldali pikkelyeket megszámoljuk. Nőstények esetében 110-130, hímeknél 130-145 pajzs jön ki eredményként, 120-130 között bármilyen nemű lehet. A hímek farka tehát hosszabb, és egyenletesen vékonyodó. A nőstényeké rövidebb és a kloaka után azonnal elkezd keskenyedni. Saját tapasztalatom és mások elmondása szerint a farokpajzs számolós módszer megbízhatatlan.
A 100%-os módszer a szondázás, melynek során egy szondázótűt helyeznek a sikló ivarnyílásába. Ha 7-12 pajzsig felcsúszik, akkor a vizsgált egyed hím, ha 3-5 pajzs után megakad, akkor nőstény. A szondázást csak hozzáértő vizsgálhatja steril tűvel! Ritka esetben a hímek kicselezhetik a szondázást, mivel összehúzzák péniszüket, és ilyenkor nősténynek tűnhetnek, a szonda nem fog olyan mélyre menni, de ez ritka eset.
Szondázókészlet négy méretben különböző méretű kígyókhoz
Saját kép
Egyéb: a gabonasikló tartása nem igényel CITES papírt! Könnyen beszerezhető kígyó. Ha sokat foglalkoznak vele, és gyakran kézbe veszik, nagyon szelíd, barátságos házikedvenc válik belőle. A pár hónapos kis siklók hajlamosak fenyegető pózt felvenni, ha megijesztik őket. Néha a feléjük nyúló kezet meg is harapják, de a pici siklók harapását nem is lehet érezni. A támadó, vagy védekező siklók S alakban behajlítják a nyakukat, fejüket felemelik a földről és tekintetükkel követik a veszélyforrást. Ha ez sem segít, elkezdik rezgetni a farkuk végét, ami hasonló hangot ad a csörgőkígyó csörgéséhez. Általában a kígyók először csörögnek, és utána támadnak, de néhány fordítva csinálja, előbb támadó pozícióba helyezkedik és utána rezeg. A felnőtt siklók már nagyobbat tudnak harapni, de az ő harapásuk sem komoly. A legkellemetlenebb része a harapásnak az, hogy a fogaik beleakadnak az ember bőrébe, enyhén vérző, tűszerű, apró sebeket ejtve. A kígyók általában harapás után maguktól elengedik a megharapott tárgyat, testrészt. A sebet elegendő lemosni és alkohollal vagy Betadine kenőccsel fertőtleníteni. Komoly sérülést nem okoz, a harapás általában fájdalommentes.
Dühös everglades patkánysikló ifjonc támadó pózban
Saját kép
Angol neve: corn snake, red rat snake.
|