Afrikai zs�rfark� gekk� (Hemitechonyx caudicinctus):
 

�l�hely: Nyugat-Afrika, Nig�ria, Szeneg�l, �szak-Kamerun erd�s�gei.

Hossz: 20-25 cm �s kb 100 gramm s�ly�. Az �jsz�l�ttek 3 gramm k�r�liek.

Sz�n: s�t�ts�rga alapon barna foltos. A gerinc ment�n n�ha feh�r cs�k fut v�gig.  A h�ton r�csk�s a b�r. A has vil�gos sz�n�. Jellemz� az �llatra a "b�rsonyszer�" csillog�s, ami k�l�n�sen a farkon �s a nyakon l�that� megfelel� f�nyviszonyok mellett. Teste robusztus �s t�mzsi. T�bb sz�nv�ltozata l�tezik, n�lunk ezek nagyon ritk�k �s borsos �r�ak. K�lf�ld�n n�pszer� az alb�n�, a caramel, a whiteout �s a oreo v�ltozat.

T�pl�l�k: rovarok. Nagyon moh�, fal�nk �llat, k�pes addig enni, amennyi rovart besz�runk neki. M�rt�kkel etess�k! Kedveli a h�sos herny�kat r�zsabogarakat �s viaszmoly l�rv�kat. A leop�rdgekk�val ellent�tben nem minden zs�rfark� gekk� hajland� elfogadni a lisztkukacot �s a gy�szbog�r l�rv�t. Legal�bb hetente 1x vitaminporozzuk az eles�g�llatokat. A teny�szt�s megkezd�se el�tt a n�st�nyekkel n�ha etess�k naposegerekkel. A feln�tteket heti 2x etess�k 6-8 t�cs�kkel vagy cs�t�nnyal, a fiatalokat minden m�snap. 

Terr�rium: szavanna-terr�rium, 60x50x40 cm. Sajnos szinte teljesen elt�nt a hazai piacr�l, nehezen beszerezhet� faj. P�rban vagy 1 h�m, 2-3 n�st�ny ar�nyban kell tartani, mert a h�mek meg�lhetik egym�st. Tapasztalatom szerint sokkal kezesebb, mint mondjuk a nagyfej� gekk�. Az import zs�rfark� gekk�k nagyot tudnak harapni, �m hamar az emberhez szoktathat�k. Tart�sa szinte teljesen megegyezik a leop�rdgekk�val, azt lesz�m�tva hogy ez el�bbi fajt homokon, az ut�bbit viszont t�zegen vagy feny�k�rgen c�lszer� tartani. A zs�rfark� gekk� gyomra �rz�kenyebb, ez�rt �gyelni kell, hogy ne nyelje le a talajt, mert b�lelz�r�d�st kaphat. �jszaka akt�v faj, UV l�mp�t nem ig�nyel. Nem kedveli az er�s f�nyt, ink�bb a f�lhom�lyt szereti. A n�lunk kaphat� egyedek 95%-a vadbefogott �s regener�lt fark�. A h�mek nagyobbak, k�nnyen felismerhet�k sz�les fej�kr�l, valamint a farokt�n�l elhelyezked�, j�l l�that� hemip�niszt tart� tasakokr�l. 12-18 �vig is el�lhet. Kedvelik a magas, 70-80%-os p�ratartalmat, sokszor isznak permetb�l. K�lf�ld�n igen n�pszer�, t�bb mint 10 sz�nv�ltozata l�tezik, Magyarorsz�gon viszont kev�sb� ismert, ami val�sz�n�leg annak k�sz�nhet�, hogy a norm�l sz�n� v�ltozata nem olyan sz�p sz�nes, mint a feh�rt�l a feket�ig minden sz�nben pomp�z� leop�rdgekk�. Az USA-ban �s az Egyes�lt Kir�lys�gban a m�sodik leggyakrabban tartott szemh�jas gekk� a leop�rdgekk� ut�n, �s t�bbnyire fogs�gban teny�sztett p�ld�nyokat �rus�tanak. Az import �llom�ny jelent�s r�sze sajnos elpusztul k�l�nf�le betegs�gekben, kisz�rad�s, vagy rossz tart�si k�r�lm�nyek miatt, miel�tt rendeltet�si hely�re �rkezne. Fontos, hogy a t�l fiatal illetve a vadonb�l import�lt �llatokat tartsuk egyes�vel, am�g stabilan el nem kezdenek t�pl�lkozni. A nagyobb egyedek hajlamosak elnyomni a kisebbeket. Kb. 4 hetente vedlenek. Ilyenkor biztos�tsunk magasabb p�ratartalmat, mert a l�bujjakon �s farkon olykor nem v�lik le teljesen a b�r �s ez gondokat okozhat. A leop�rdgekk�hoz hasonl�an �ltal�ban elfogyasztja a levedlett b�r�t, amely a vadonban egy v�dekez�si strat�gia: ezzel t�nteti el a saj�t szag�t, nehogy felkeltse a r�juk vad�sz� �llatok figyelm�t. Mint minden gekk�, a zs�rfark� gekk� is ledobja a fark�t ijeds�g vagy stressz hat�s�ra. A farok ugyan �jran�, de nem lesz olyan sz�p �s �ramvonalas, mint az eredeti. 
B�r nagyon eml�keztet r�n�z�sre a leop�rdgekk�ra, �szrevehet�k a k�l�nbs�gek: a zs�rfark� gekk�k l�bujjai �s �llkapcsuk r�videbb a leop�rdgekk��n�l, a fej�k viszont sz�lesebb.    

H�m�rs�klet: 25-30 fok.

Szaporod�s: toj�srak�, nem ivad�kgondoz�. Sokmindenben megegyezik a leop�rdgekk�val, �m a k�t faj nem k�zeli rokon egym�snak �s keresztez�dni sem tudnak. A zs�rfark� gekk� gyomra �rz�kenyebb a leop�rdgekk��n�l, ez�rt �gyelni kell, hogy ne nyelje le a talajt, mert b�lelz�r�d�st kaphat. A legjobb, ha �js�gpap�ron vagy t�rl�kend�n tartjuk. Teny�szt�se is valamivel nehezebb a leop�rdgekk�k�n�l, �m teleltet�ssel szinte biztos az eredm�ny. A vadonban decembert�l j�niusig szaporodik, fogs�gban eg�sz �vben. 2 h�napon �t tartsuk s�t�tben, �res gyomorral 20-22 fokon, a nemeket egym�st�l elv�lasztva, majd a hibern�l�s v�gezt�vel fokozatos n�velj�k a h�fokot, majd 3-4 h�t m�lva tegy�k �ssze az ivarokat. Kb 1 �vesen v�lik ivar�rett�, ebben a tekintetben lassabban fejl�dik, mint a leop�rdgekk�. A n�st�nyeket ne �ll�tsuk teny�szt�sbe 18 h�napos kor vagy 18-22 cm-es m�ret alatt.  

Kel�s: 28-30 fokon 50-70 nap. 2 db toj�st rak egyszerre. A teny�szid�szakban 8-10 toj�st is rakhat. A zs�rfark� gekk� ivar�t befoly�solja a keltet�si h�m�rs�klet. 26 fok �s ann�l h�v�sebb h�fokon n�st�nyek, 30 fok felett h�mek kelnek, m�g 28-30 fokon mindk�t ivar k�pvisel�i keltethet�ek.  

Ut�dok sz�ma: 2 db. 

CITES: nem sz�ks�ges. 

Angol neve: fat-tailed gecko.

Saj�t k�p