Reptile Land
Reptile Land
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Men
 
Agmk
 
Gekkk
 
Kamleonok
 
Legunok
 
Gykok, szkinkek
 
Varnuszok
 
Szrazfldi teknsk
 
Vzi teknsk
 
riskgyk
 
Siklk
 
Mrgeskgyk
 
Krokodilok
 
Ktltek
 
zeltlbak s puhatestek
 
Sznvltozatok
 
Magyarorszg hlli

Magyarorszg hlli

 

A nyr folyamn minden vben elg sok olyan emailt kaptam emberektl, hogy a kertjkben kgyt talltak, s fltik a gyerekeiket, unokikat. Krtk, hogy segtsek beazonostani a ltott fajokat. Persze kiderlt minden esetben, hogy csupn egy rtalmatlan vzi- vagy haragos sikl volt az. Ezrt indtottam ezt az oldalt, hogy a hazai hllfajokkal is megismerkedhessenek az olvask, mert sajnos sokan nem ismerik ket. 


Kgyk:
 
Haragos sikl (Coluber caspius, nha Dolicophis caspius):

Legersebb s legnagyobb mret siklnk. Teljes hossza kb. 160 cm, de talltak mr 2 mteres egyedeket is. Htoldala vilgosbarna, a pikkelyek kzepn vilgos csk fut vgig, a hasoldal egyszn srga. A nemek klsleg nagyon nehezen klnbztethetk meg. Kedvelt lhelyei a napos, szraz, dolomitos, szikls domboldalak. gyesen mozog a fk gain is. Ha valakinek sikerl megfognia ezt a frge, villmgyors jszgot, ers harapssal vdekezik. Nevt is termszetbl kapta, valban haragos, gyakran visszatmad s hevesen ellenll. Thegyes fogai fjdalmas sebet tudnak ejteni, ezrt inkbb nem tancsos felbosszantani.

Mjus krl bjik el tli pihenhelyrl s rgtn trs utn nz. Nyr elejn a nstnyek 5-12 tojst raknak az avarba. A kiskgyk szeptember krl kelnek ki s mr szeptember vgn telelsre hzdhatnak egy sziklaregbe, vagy fld alatti lyukba.

A haragos sikl legfbb tpllkt rgcslk (egerek, pockok, patknyok) jelentik, de elfogyasztja a madrfikkat is a gykokat is. Magyarorszgon a Budai-hegysgben s krnykn, valamint a Villnyi-hegysgben fordul el. Aki kora nyron flkeresi a Sas-hegyi termszetvdelmi terletet, annak j eslye van, hogy egy haragos siklba botlik. Szma az esztelen irtsok miatt sajnos nagyon lecskkent, de bzunk benne, hogy szigor vdelme megmentheti a kipusztulstl.
Termszetvdelmi rtke: 500.000Ft.

 



Erdei sikl (Elaphe longissima):

Hossza ltalban 90-150 cm. Teste karcs, hengeres, vagy ors alak. Kevesen tudjk, hogy a gygyszertrak bejrata fltt ennek a siklfajnak a stilizlt msa tekeredik a kehely kr.

Az erdei sikl htoldala olajbarna, illetve szrks rnyalat. A pikkelyeken lv hosszks, fehr pttykbl V vagy X alak rajzolatok llnak ssze. A hasoldal srgsfehr vagy zldessrga. Ritkn tmad, de akkor ersen sziszeg. Harapsa veszlytelen. Haznkban viszonylag gyakori faj. Kzphegysgeinkben s dombsgi erdeinkben gyakori, lombos erdk , erdszles jellegzetes lakja. Alfldi krnyezetben a Nyrsg zrt erdeiben bizonytott az elfordulsa. Mivel kutak s vasti tltsek kzelben is megtallhat, a vndorl pldnyok gyakran lelik hallukat az ttesten. 

Sk domb- s hegyvidkeken egyarnt elfordul. Kora dleltt vagy ks dlutn napos helyeken stkriezik, esetleg fk gaira, bokrokra kapaszkodik. 

A nstnyek 5-10 hosszks tojst raknak. A fiatalok szeptemberben kelnek ki. Oktberben odvas fatrzsekbe hzdnak tli lomra. Mjusban brednek fel s rgtn megkezddik a przsi idszak. 

Az erdei sikl elssorban rgcslkkal, fleg egerekkel s pockokkal tpllkozik. Ezek puszttsval jelents hasznot hajt. Falnk llat, egyszerre akr 5-6 pockot is elfogyaszthat. Vdettsgi rtke: 10.000Ft. 





Rzsikl (Coronella austriaca):

Az elbbiekben ismertetett kgyknl rvidebb, de vaskosabb, alakja kiss a viperkhoz hasonlt. Hossza maximum 75 cm. A nstnyek s hmek sznezete eltr. A hm fnyl barns, hasoldala aclszrke, a nstny szrksdrapp, vrsessrga hassal. A tarkjukon rendszerint jl kivehet egy gesztenyebarna, patk alak rajzolat. Htukon kt sorban sttbarna foltok hzdnak. 

Kedveli a szraz, kves, bokros lejtket, de az alfldi vizenys terleteken, st mocsarakban is megl. Kedvelt tpllkai a gykok, olykor kisebb kgykat is elkap. Ha megfogjk, hevesen vdekezik s harap, de harapsa rtalmatlan. Leggyakrabban az szaki-s Dunntli kzphegysgben, de a Dunntli-dombsg s a Dl-Dunntl terletn is rendszeresen elfordul. 

Nha mr mrciusban felbukkan, de hegyvidlkeken csak prilis kzepn jelenik meg. Augusztusban vagy szeptemberben utdait elevenen hozza a vilgra. Az jszltt kiskgyk amint elhagyjk a magzatburkot, levedlenek s megkedzik nll letket. Oktber vgn trnek tli nyugovra. Vdettsgi rtke: 10.000Ft. 




Vzisikl (Natrix natrix): 

A leggyakoribb siklnk. Hossza 50-130 cm. Teste megnylt, kt oldalrl sszenyomott. Htoldala kkes vagy zldesszrke. Nha egyszn, de 3-6 kisebb foltbl ll fekete pontsor tarkzza. Knnyen felismerhet faj, mivel az egyeteln hazai kgy, melynek fejnek kt oldaln feketvel keresztezett, srgs flhold alak rajzolat van. 

Elssorban vizek kzelben tallkozhatunk vele, de bokros, kves, ingovnyos terleteken is megfigyelhetjk. Nha egszen messzire elkborol a vztl s emberi teleplsek kzelben, istllkban vagy pinckben jelenik meg. A Balaton kzelben gyakran tallkozhatunk vele. 

Kivlan szik. Ha megfogjk, nem tmad, hanem halottnak tetteti magt, testt elernyeszti, kidobja a nyelvt s a vgblnylsbl bzs vladkot ereszt. Elssorban bkkkal, gtkkel, s aprhalakkal tpllkozik. Zskmnyt teketrizs nlkl lve egszben nyeli le, egyszeren elkapja a szjva, s bekebelezi. Az ldozat gyakorlatilag a nyelcsben megfullad vagy a gyomor emsztnedvei vgeznek vele. 

Elg korn, mrciusban bred tli lmbl. 13-30 tojst rak nyirkosabb helyre, az avar al a laza fldbe. Az utdok augusztusban vagy szeptember elejn kelnek ki. Oktber vgn vonul tli nyugalomra. 

Elterjedse haznkban egyenletes, alfldi, dombsgi s hegyvidki terleteken egyarnt elkerlhet. Sajnos gyakran puszttjl el tudatlansgbl vagy rosszindulatbl, holott rtalmatlan. Termszetvdelmi rtke: 10.000Ft. 





Kocks sikl (Natrix tessellata): 

Jellegzetes kocks rajzolat htrl tanskodik a magyar neve. Testhossza ritkn haladja meg az 1 mtert, annak ellenre, hogy mozgs kzben nagyobbnak tnik. Hasalja vilgos, oldala s hta alapszne sttbarna, szrks rnyalattal. Szeme nagy, szembogara kk. A vzisikl kzeli rokona. Vzi, vzkzeli letmdot folytat, ezrt szinte kizrlag halakkal tpllkozik. Leggyakrabban kszket zskmnyol. Lesbl vadszik, egy-egy ndcsomra tekeredve. 

Haznkban legnpesebb llomnya a Balaton s a Velencei-t mellett l. Szinte mindentt megtallhat a tavak partjn. A ndasok krl lesi a felszn kzelben szkl halrajokat. Az orszg ms rszein nagyobb folyk kzl a Duna, a Drva mellett, valamint az szaki-kzphegysg nhny folyja mentn (Saj, Bdva) fordul el. 

 A przsra tavasszal kerl sor a tli felbredst kveten. Jlius-augusztusban a nstnyek 8-20 tojst snak el a fldben. A kicsinek - melyen augusztus vgn kelnek ki - csak mretkben trnek el a szlktl, a felntt llatok kicsintett msai.
Termszetvdelmi rtke: 10.000Ft.



D. Lszl felvtele

Keresztes vipera (Vipera berus):

A nstnyek teste zmkebb, vaskosabb mint a hmek. Szembogara a siklkkal ellenttben hosszks. Pupilljt vrs vagy bronzbarna szivrvnyhrtya veszi krl. Sznezete meglepen vltoz, kortl, nemtl, lhelytl fgg. A nstny alapszne barna, a hm ezstsfehr vagy hamvasszrke. Jellegzetes a tarkjukon lthat X vagy Y mintzat s a htukon vgigfut barna (nstnyek esteben) vagy fekete (hmek esetben) cikkcakkos vonal. A hasoldal fekets palaszrke. 

A viperk szjban a fels llcsontokon ell kt, kln-kln is felmereszthet 4-5mm hossz, velt csves mregfog helyezkedik el. Mrge nemcsak a rgcslkra, hanem az emberre nvze is hallos lehet. Ha egy vipera megmar minket, a haraps nyomn egy alig vrz, tszrshoz hasonl seb alakul ki. Ilyen esetben aonnal forduljunk orvoshoz!

A keresztes vipera kedvenc tartzkodsi helyei az erdk boztos rszei, hasadkok, erdirtsok, valamint fkkal bentt hegyoldalak. Fbb elfordulsi terletei a Zemplni-hegysg, a Tisza-ht, Somogy s Zala megye, valamint a Hansg nyugati fele. lhelyn tblk figyelmeztetnek jelenltre. 

Rgcslkkal tpllkozik, de nha gykokat, bkkat s madarakat is elkap. Kiszemelt ldozatt mreggel li meg. A telelst ltalban mrciusban fejezi be, majd szaporodik. A nstnyek elevenszlk, 5-15 utd jn vilgra. A kis viperk mregfoga rvid idn bell mkdni kezd s nll vadszkrtra indulnak. Terszetvdelmi rtke: 50.000Ft. 





Rkosi vagy parlagi vipera (Vipera ursinii rakosiensis):

Mrete kisebb mint a keresztes vipera. ltalban csupn 40-60 cm. A htoldal alapszne vilgosbarna, vagy szrke. A ht vgtl a farokig barna szalag fut vgig. A fejtetn s a tarkn X s H alak rajzolat dszlik. Hasoldala fehrel tarkzott palaszrke szn. 

Neki is van mregfoga, de kisebb. Kevsb veszlyes, mint a keresztes vipera, ritkn tmad emberre. Marsa nem is olyan ers, hallt mg nem okozott. Inkbb menekl mint tmad. 

Szraz cserjsek kzelben, rokpartokon, rteken szvesen tanyzik. Korn, a holvads utn elhagyja tli bvhelyt s kifekszik a napra stkrezni. Mrciusban s prilisban przik. Augusztus elejn a nstnyek 8-16 eleven utdot szlnek. 

Haznkban csak szigetszeren fordul el. Hungarikumnak szmt, mivel Eurpban sehol mshol nem fordul el. Szigoran vdett! Az intenzv mezgazdasgi tevkenysgek miatt a legtbb lhelyr kiszorult. A Kisalfld egyes rszein, a Duna-Tisza kzben, s a Kunsgi Nemzeti Park terletn mg megtallhat. Termszetvdelmi rtke: 1 milli Ft, fokozottan vdett.



 
Gykok:


Fali gyk (Podarcis muralis):

Karcs test gyk, kb. 15 cm a farkval egytt. lnk, gyors llat, nehz megfogni. A legkisebb zavarsra elmenekl. Teste vilgosbarna, sttebb s vilgosabb szrks foltokkal. Nha elfordulnak egszen stt egyedek is. Oldaln kt-kt vilgos szegly sv fut vgig. A hm hasalja vrs, a nstny halvny rzsaszn, sokszor csillog. Nagyon gyakroi haznkban, akr lakott terleteken parkokban, sziklahadalkokban, hegyoldalakon is lthat. A kves lhelyeket kedveli. Rovarokra vadszik. 

A przsi idszak mjus elejre esik, a hmek ilyenkor harcokat is vvhatnak. A nstny jlius vgefel 2-8 tojst rak kvek kz, sziklk al. Augusztus- szeptember krl kelnek ki az aprsgok. A kicsik azonnal nllak. Oktberben tli pihenre vonul. Termszetvdelmi rtke: 10.000Ft.




Homoki gyk (Podarcis taurica):

A fejtet s a ht olajzld, amit sttbarna, fogazott szl sv keresztez. Kt oldaln fahjszn svok hzdnak, fehr szegllyel. A hmek hasa narancs, mg a nstynek fehres vagy kkes. Ritkn egszen mlyzld szn egyedek is felbukkannak. Hossza 15-17 cm. Melegkedvel gyk, csak prilisban bjik el s mr szeptemberben tli nyugovra vonulhat. Rovarokkal tpllkozik. Kedveli a nvnyek nlkli nylt terleteket, sziklkat, ahol melegedhet. Fknt az alfldn lnek populcii. A Duna_Tisza kznek homoklankin gyakori, Dl-Magyarorszg (Szegeg krnyke) homokos vidkein, valamint a nyrsgi homokpusztkon. Rendkvl melegignyes faj, csak a legmelegebb napokon tallkozhatunk vele. Flnk s gyors mozgs, ha megzavarjk, nyomban meneklre fogja. Sokszor maga sta regben kuksol. A nstny 2-6 tojst rak jnius elejn. A kicsik ltalban szeptemberben kelnek ki. Termszetvdelmi rtke: 10.000Ft.
 



Frge gyk (Lacerta agilis):

Kzepes termet (18-25cm) gykunk. Lbai erteljesek. A trzsalak htn mindig egy szlesebb, stt szn sv hzdik. Az oldala ngyzet alak foltokkal tarktott. A hmek lnkebb sznek, a nszidben oldaluk s hasuk lnkzld, ezzel szemben a nstnyek teste szrksbarna, hasuk srgs. Tbb sznvltozata is ismert, viszonylag elterjedt avrsht vltozat. A frge gyk gyakran jelenik meg emberi teleplsek kzelben, kzbe vve knnyen letrik a farka. Sokfle lhelyen honos, sividki, dombsgi s kzphegysgi terleteken egyarnt elfordul. Leginkbb meleg, szraz, fvel bortott lhelyeken telepszik meg. Sokszor ltni kertsek mentn vagy kertekben is.

A przsi idszak mjusban ksznt be. Ilyenkor a hmek komoly srlsekkel vgzd harcokat vvhatnak. A nstny 8-12 puha hj tojst rak az avarba vagy kvek al, ezutn flddel takarja be a fszket. A kicsik jlius-augusztus krl kelnek ki, s rgtn nllak. Szmos ellensgk van, mivel az egerszlyv, a hzimacska, a rzsikl s akr a sndiszn is vadszik rjuk. 
Termszetvdelmi rtke: 10.000Ft.




Zld gyk (Lacerta viridis):
 
A legnagyobb termet gykfle hazkban. Testnagysga elrheti a 40cm-es hosszsgot. A hmek kifejezetten sznesek, az egsz testk lnkzld, amelyet sok apr fekete pont dszt. A toroktjk a nszidben kobaltkkre vltozik. A nstnyek torka is kkes lesz, de jval halvnyabb. Mindkt nem nyakvgben jl lthat rv fejldik ki. A zld gyk gyesen mszik bokrok, fk gain, ahol madrfikkat zskmnyolnak. Gyakori a kannibalizmus is. Termszetes a tbbi gykhoz kpest harcias. Elssorban zeltlbak kpezik az trendjt, de kisebb gykokat s madrfikkai is elfogyaszt.
prilistl oktberig aktv. A telels utn elszr a hmek bjnak el, majd mjusban megkezddik a przsi idszak. A hmek heves csatkat vvnak. A nstny jniusban rakja le a tojsait, melyekbl kb 70-80 nap mlva 6-15 kisgyk kel ki. Fejldsk temt nagyban befolysolja az idjrs.  
A zld gyk termszetvdelmi rtke: 10.000Ft. 





Elevenszl gyk (Zootoca vivipara):

Kistermet, stt tnus llat. Alapszne barna, a htszeglyen nhny vilgos, hosszanti csk. Htt egy vkony fekete csk osztja kett. A hm hasa narancsszn, a nstny szrke, fekete pettyezssel. Szaporodsa klnleges, mert a megtermkenytett nstnyekben fejldnek ki az utdok, s elevenen hozzk vilgra ket. A fszekalj nagysga 8-10 utdbl ll. Ez az rdekes szaporodsi mdszer valsznleg sszefggsben ll a kedvezlten idjrrssal. Ha tojsokat rakna, a nem megfelel hmennyisg miatt nem kelnnek ki. Negnpesebb hazai llomnya a Nyrsgben, a Tiszahton tallhat, de kisebb llomnya elfordul csa-Dabas trsgben s a Fert tjon. Elviseli a hvsebb idjrst, t mg megpillanthatjuk, amikor a tbbi gyk mr inaktvv vlt a tl kzeledtvel. 





Pannon gyk (Ablepharus kitaibelii fitzingeri):

Testfelptse tmenetet kpez a lbatlan gyk s a valdi vgtagokkal rendelkez nyakrves gykok kztt. Trkeny, ceruzavkony testhez gyenge, rvid lbak illeszkednek. Gyors mozgsra nem alkalmasak a vgtagok, ezrt meneklskor lbait teste mell hzza s kgyz mozgssal elsiklik. Mindssze 9-10 cm hossz. Kt oldaln vilgos sznnel hatrolt, stt sv fut vgig. Hta fnyl bronzbarna, a hasa vilogsabb. A szemhja lentt, ezrt nem tud pislogni, ezzel is hasonlt a kgykhoz. A fajt Kitaibel Pl botankus rta le, rla kapta tudomnyos nevt. Haznkban ritka faj, elterjedse foltszer. Leginkbb mszk, dolomit alapkzet kzphegysgeinkben fordul el. Az szaki-Kzphegysg tbb pontjn, A Dunntli-Kzphegysgben, a Budai-hegysgben s a Duna-Tisza kzn l. Az sszes hazai gyk kzl a pannon gyk a leginkbb veszlyeztetett. prilisban przik, a nstny 5-6 borsnyi tojst rak. A kicsik augusztusban s szeptemberben kelnek ki. Eszmei rtke: 100.000Ft.





Lbatlan gyk (Anguis fragilis):

Ezt az llatot knnyen nzhetjk kgynak szokatlan testfelptse miatt. Msnven trkeny gyknak nevezik, erre utal a latin neve is. Vgtagjai nincsenek. Testt sima, fmes csillogs pikkelyek fedik. Htoldala vrsrz szn, a hastjk stt, kkesfekete. Az oldaln egy-egy, gsztenyebarna szles sv fut vgig. Az idsebb egyedek htn kkes pettyek vannak. Gykokhiz hasonlan kpes pislogni, szemben a kgyk merev tekintetvel. Veszly esetn a gykokhoz hasonlan a farka letrhet. Nlunk fleg dombsgi s kzphegysgi faj, az Alfldn ritka. A ds nvnyzet, nedvesebb erdket, tisztsokat kedveli. Rejtzkd letmdot folytat, ritkn kerl szem el. Sajnos, mivel sokszor kgynak nzik, tudatlansgbl elpuszttjk. Lass llat, fknt gilisztkkal s meztelen csigkkal tpllkozik. Oktberben vonul telelni, sokszor csoportosan telelnek. prilisban jnnek el s szaporodnak. A tojsok a nstnyekben fejldnek s vkony burokbl bjnak el, ezrt a lbatlan gyk n. lelevenszl. Eszmei rtke: 10.000Ft. 
 



Teknsk:

Mocsri tekns (Emys orbicularis):

20-25 cm pnclhosszsg tekns. Stt alapszn, melyen srgs pettyek tallhatk. Az ivarrett hm haspncclja homor, farka vastagabb s hosszabb, s a szeme is gyakran vrs. A nstnyek pnclja laposabb, szle kiss felhajl, srgs foltos. Szne vltozatos lehet, talltak mr pettyek nlkli majdnem teljesen fekete pldnyokat is. Haznk egyetlen shonos teknsfajtja. Sajnos egyre gyakrabban szortja ki a termszetes lhelyrl a vrsfl kszertekns, melyet a feleltlen teknstartk egyszeren a folykba, tavakba engednek. A mocsri tekns hazai llomnya ingadoz. A termszetes vizek kiszradsa, az kszertekns erszakos terjeszkedse, a vzszennyezs s a pusztulsok miatt egyes terleteken vszesen lecskkent az egyedszma.
Oktberig-novemberig aktv marad. Telelni az iszapban s a parti fvenyben szokott. Mjusban przik, a nstny jnius-jlius krl rakja le a tojsait. A fiatalok szeptemberben kelnek ki. A mocsri tekns zeltlbakkal, frgekkel, csigkkal, ktltekkel tplkozik. Ritkn a lassabb s beteg halakat is elkapja. Termszetvdelmi rtke: 50.000Ft, mrskelten veszlyeztett faj.  


 


 

 
BlogPlusz
Friss bejegyzsek
Friss hozzszlsok
Dr. Temesi Gza: A denevrek nem replnek?
 
Chat
Kedves krdezk! A hossz eszmecserket inkbb emailen vagy Skypon vitassuk meg, ne itt! Persze nyugodtan krdezhettek itt is, fleg ha csak 1-2 srgs krdsetek van.
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Terrriumi llat linkek
 
Ms llat linkek
 
A nap vicce

A nap vicce

 

 
Statisztika
Induls: 2012-06-09
 
Idjrs
 
G-mail belps
Felhasznlnv:
Jelsz:
  SgSg

j postafik regisztrcija
 
Naptr
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
ra
 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!