Arab efa (Echis carinatus):

�l�helye Afrika, K�z�p-Kelet, K�z�p-�zsia �s az indiai szubkontinens egyes r�szei. A F�ld legelterjedtebb m�rgesk�gy�i k�z� tartoznak, ben�pes�tik Pakiszt�nt, Indi�t, Sr� Lank�t �s szinte eg�sz Afrik�t is. Kedvelik a sivatagos �s sz�raz f�ves ter�leteket. A vil�g legt�bb ember�t meg�l� 4 k�gy�faj (p�paszemes kobra, k�z�ns�ges krait, Russell-vipera �s efa) k�z�l az ez a legkisebb. M�rge nagyon er�s, azonnal t�mad, ha r�l�pnek, vagy megzavarj�k. Elterjed�si ter�let�n a legt�bb hal�llal v�gz�d� k�gy�mar�s�rt az efa a felel�s, mivel gyakori, �s az a szok�sa, hogy f�lig a homokba temetkezve, l�thatatlanul v�r. A test oldal�t fed�, ferd�n �ll� orm� pikkelyek f�r�szes �l�ek, ezeket egym�shoz d�rzs�lve surl�d� hangot hallat v�dekez�s, vagy t�mad�s k�zben.

Az ef�k feje jellegzetesen k�rte alak�, a fejtet�n jellegzetes X alak� rajzolat van. A nagy szem magasan a fejtet�n helyezkedik el. �ltal�ban barna �rnyalat�ak, de az �l�helyt�l f�gg�en lehetnek kr�msz�n�ek, v�r�sesbarn�k, vagy sz�rk�k is. H�tukon fekete, feh�r �s homoksz�n� foltok �s hull�mok fordulnak el�. Elevensz�l�, 20-25 ivad�ka is lehet. T�pl�l�ka v�ltozatos: gerinctelenek, k�t�lt�ek, h�ll�k, madarak, eml�s�k.

Csek�ly m�ret�k (55-80 cm) senkit ne t�vesszen meg, mivel t�bb emebr hal�l�t okozz�k �vente, mint az �sszes t�bbi m�rgesk�gy�faj egy�ttv�ve. M�rg�k emberre hal�los ar�nya 5 mg, teh�t h�sszor kevesebb, mint p�ld�ul a puffog� viper�k eset�ben. Toxicit�s szempontj�b�l m�g a kobr�kat is t�lsz�rnyalj�k. Harap�suk el�sz�r jelent�ktelen t�netekkel j�r, s�t �r�kig t�netmentes lehet. K�s�bb a v�gtagokon �d�ma �s szederjess�g alakul ki, majd megjelenik a legjellegzetesebb t�net, a fog�nyv�rz�s. �ltal�nos v�rz�kenys�g l�p fel, spont�n v�rz�sek t�rt�nnek a bels� szervekben �s az agyburok ereiben. Az agyfolyad�kban toxin halmoz�dik fel �s a sz�vetekben magas lesz a m�regkoncentr�ci�. A m�reg szert a szervezetbe eljut �s emiatt az ellensz�rum neheze jut el minden �rintett ter�letre. Polimer feh�rv�r�s�g is fell�phet, ami gyakran t�rsul akut veseel�gtelens�ggel. A v�rz�sek mellett a vesek�rosod�s a f� hal�lok.