V�r�s k�pk�d�kobra (Naja pallida):

Kis termet� kobra, �tlagosan 1m k�r�li. Afrika �szakkeleti r�sz�nek f�ves, f�lsivatagos �s boz�tos vid�keit lakja. A leg�szakibb, egyiptomi egyedek barn�k. A t�bbi kobr�t�l k�l�nleges sz�n�vel t�r el. Nyak�n fekete nyak�rvszer� mint�zat tal�lhat�, ami j�l l�that�v� v�lik, amikor sz�tt�rja a csukly�j�t. A kobr�k a csukly�t csak vesz�ly eset�n fesz�tik ki. A fej legsz�lesebb r�sze a szem m�g�tt van �s az orr cs�cs fel� gyorsan elkeskenyedik, ez�rt az �llat j�l l�t el�re. A m�regmirigy a szem alatt �s a fels� ajak ment�n foglal helyet. A test sima, f�nyes pikkelyekkel bor�tott. A zs�km�nyt tekintve nem v�logat�s, r�gcs�l�kat, madarakat, gy�kokat �s m�s k�gy�kat is elejt. Toj�srak�, k�r�lbel�l 10-20 toj�st rak.

Fenyegetett helyzetben �gy v�dekezik, hogy felemeli test�nek el�ls� r�sz�t, kifesz�ti csukly�j�t �s er�s sug�rban az ellens�g szem�be k�pi m�rg�t 1-2 m�ter t�vols�gb�l. Ha a m�reg a szembe ker�l, f�jdalmat �s gyullad�st okoz, kezel�s n�lk�l vaks�ggal is v�gz�dhet a kobr�val val� tal�lkoz�s. Az �llat, ha nagyon inger�lt, egym�s ut�n t�bbsz�r is "spriccelhet".  �p b�rfel�letre jutva a m�regnek nincs semmilyen hat�sa, akkor kell tartani t�le, ha egy seben �t a v�r�ramba jut. Az ember ennek a fajnak a mar�s�t �ltal�ban gyorsan kiheveri, de ez nem azt jelenti, hogy nem kell tartani a k�pk�d�kobr�kt�l.

M�rg�ben kev�s a neurotoxin, ink�bb sz�vetroncsol� �sszetev�k domin�lnak. A mar�s ut�n intenzav f�jdalom jelentkezik �d�m�val. Kobramar�s eset�n gyakori a v�rvizel�s, a nyirokcsom�k megduzzad�sa, az �z �s szag�rz�k roml�sa. A hal�lt a kering�s �sszeoml�sa okozza.