Egy m�sik, az Illustrated London Newsban 1845-ben megjelent eset arr�l sz�l, hogy a kutya t�bbsz�r bevetette mag�t a v�zbe, �s nem mozdult, am�g majdnem meg nem fulladt. T�bbsz�r megmentett�k, az�ta is arr�l sz�l ez a p�lda, hogy a kuty�k m�r olyan szint� elvont gondolkod�sra k�pesek, hogy saj�t �let�kr�l is d�ntenek. Az okokr�l itt nem tudunk semmit, de a t�rt�net val�sz�n�leg nagyban hozz�j�rult ahhoz, hogy a k�ztudatban �ngyilkoss�gra k�pesk�nt gondoljunk a kuty�kra. Igaz�b�l akkor sem tudjuk, hogy a kutya �ngyilkos lesz-e, amikor nem hajland� enni, vagy egyszer�en csak nem b�r, mert olyan betegs�ge van.

A kutat�k k�z�tt nagyj�b�l annyi a megegyez�s, hogy akkor �ngyilkoss�g valami, ha az alanya tiszt�ban azzal, hogy amit tesz, v�get vet az �let�nek. Ezt az �llatokn�l viszont nem lehet megmondani. Van p�ld�ul t�bb hangyafaj, amelynek egyedei k�pesek felrobbantani magukat, amikor vesz�lyben vannak. Azonban, m�g ha a hangy�k tiszt�ban is vannak azzal, mi fog t�rt�nni, ez ink�bb katonai cselekedet, nem �ngyilkoss�g. Egy m�sik hangyafaj (Forelius pusillus) kik�ld katon�kat, akik elterelj�k a figyelmet a f�szekr�l, �ltal�ban nem t�rnek vissza. A kutat�k labork�r�lm�nyek k�z�tt azt tal�lt�k, hogy az id�sebb hangy�kat k�ldik ki ilyen feladatokra.

 

 

A k�rd�sben sajnos nem lehet igazs�got tenni, t�bb esetben �llatok t�nyleg v�get vetnek az �let�knek, de tett�ket nem igaz�n lehet �ngyilkoss�gnak nevezni, ink�bb csak k�ls� k�r�lm�nyekre reag�lnak �gy.

 

Egy k�nai asszony lefot�zta, majd az AFP-nek be is sz�molt arr�l, hogy egy hatty�, �desanyja pusztul�sa ut�n, v�zbe �lte mag�t.

Az asszony szerint eleinte ketten �szk�ltak a vizen, majd az id�sebb �llat, felt�telezhet�en az anya, v�ratlanul elpusztult. A fiatalabb hatty� egy ideig k�ts�gbesetten sz�longatta �desanyj�t, majd amikor "meg�rtette", mi t�rt�nt, verdesni kezdett a sz�rny�val, egyre t�bbsz�r dugta le a fej�t a v�z al�, majd egy id� ut�n � maga is elpusztult.

De val�ban k�pes egy ennyire tudatos d�nt�s meghozatal�ra egy �llat? K�pes azonnal felm�rni a vesztes�get �s eldobni mag�t�l az �letet, vagy csak egy egy�bk�nt val�ban szomor� h�r m�g tragikusabb verzi�ja j�rta be a vil�got? 

R�g�ta hozz�k p�ldak�nt az �llati �ngyilkoss�gra annak az �jfundlandi kuty�nak az eset�t, amely t�bbsz�r is megpr�b�lta v�zbe �lni mag�t. B�r �jra meg �jra megmentett�k, addig pr�b�lkozott, m�g el nem dobta mag�t�l az �let�t. Az esetr�l el�sz�r az Illustrated London Newsban sz�moltak be 1845-ben. �m az�ta sem der�lt f�ny az �llat k�l�n�s viselked�s�re. N�h�nyan azt felt�telezt�k, hogy valamilyen vesztes�g �rte a kuty�t, p�ld�ul azon a partszakaszon vesz�tette el p�rj�t vagy k�lyk�t �s a gy�szt nem tudta feldolgozni, esetleg hal�l�ig kereste azt, amit elvesz�tett. Ez azonban csup�n fant�zia, �s semmi sem bizony�tja a motiv�ci�t, ahogy a tudatos �ngyilkoss�gra sincs semmi bizony�t�k.

Akik ragaszkodnak ahhoz, hogy az �llatok igenis k�pesek �gy d�nteni, v�get vetnek az �let�knek, sokszor p�ld�l�znak a rovarvil�ggal. Ott ugyanis megt�rt�nik, hogy a t�bbiek t�l�l�se �rdek�ben egyedek "fel�ldozz�k" a saj�t �let�ket. A lev�ltetvek egy fajt�j�nak egyedei p�ld�ul �ngyilkos mer�nyletet hajtanak v�gre, ha katicabog�r fenyegeti a kol�ni�t: felrobbantj�k magukat - ezzel figyelmeztetik a t�bbieket -, de sokszor a robban�s a katicabogarat is elpuszt�tja. Van t�bb hangyafaj, amelynek egyedei k�pesek felrobbantani magukat, amikor vesz�lyben vannak. Azonban, m�g ha a hangy�k tiszt�ban is vannak azzal, mi fog t�rt�nni, ez ink�bb katonai cselekedet, nem �ngyilkoss�g. Egy m�sik hangyafaj (Forelius pusillus) kik�ld katon�kat, akik elterelj�k a figyelmet a f�szekr�l, �ltal�ban nem t�rnek vissza. A kutat�k labork�r�lm�nyek k�z�tt azt tal�lt�k, hogy az id�sebb hangy�kat k�ldik ki ilyen feladatokra.

Azt azonban kevesen vitatj�k, hogy val�j�ban nagyon keveset tudunk az �llatok lelki folyamatair�l, �s id�nk�nt megd�bbent� m�don hozza az �let a tudom�sunkra, hogy a k�r�l�tt�nk l�v� �llatok sokkal t�bbet �reznek, �rtelmeznek a vil�gb�l, mint azt felt�telezz�k r�luk. K�l�n�s esetek vil�g�tanak r�, hogy m�ltatlanul al�becs�lj�k �ket.

El�g csup�n azoknak a kuty�knak az eseteire gondolnunk, akik k�ptelenek elszakadni halott gazd�ikt�l, h�tral�v� �let�kben h�s�gesen v�rj�k �ket, �s nyugtalann� v�lnak abban az id�ben, amikor a gazdi "haza szokott �rkezni". M�s t�rt�netek arr�l mes�lnek, hogy a kutyah�s�g k�pes �nmaga elpuszt�t�s�ra: a halott gazdi s�rj�ra fekszenek, t�bb� nem esznek, nem isznak, nem mozdulnak, vagyis passz�v "�ngyilkoss�got" v�lasztanak. De lehet ezt tudatos d�nt�snek tekinteni? Vagy egyszer�en k�ptelen m�k�dni szeretett gazd�ja n�lk�l, �s t�l nagy a b�nat ahhoz, hogy tov�bb �ljen?

A kuty�k k�l�n�s viselked�s�re mutatnak r� azok a vide�k, melyekben az egyik eb a saj�t �lete kock�ztat�sa r�v�n menti ki a s�r� forgalomb�l, az �ttestr�l el�t�tt, s�r�lt t�rs�t. �ldozatot hoz. De tudatos �ldozatv�llal�sr�l vagy �szt�n�s cselekedetr�l van-e ilyenkor sz�? Az etol�gia e k�rd�sben azt �ll�tja, nincs �llati �ngyilkoss�g. Amit az emberek "annak l�tnak", azok balesetek. Az emberek azonban az�rt "l�tj�k" �ngyilkoss�gnak, mert az �llati magatart�st az emberek jellemz�en emberi viselked�smit�val azonos�tj�k, az emberi viselked�st l�tj�k bele a helyzetekbe. Amikor p�ld�ul egy szarvasmarha feje beszorul a kar�m k�t f�ja k�z�, �s ott verg�dik az �llat, az nem �ngyilkos viselked�s, b�r ahogy szabadulni szeretne, tagadhatatlanul megsebzi mag�t. Sz�val t�nhet �gy, hogy eldobja mag�t�l az �letet, holott csak olyan er�s a szabadul�s v�gya, annyira p�nikban van, hogy fel se m�ri a saj�t mag�nak okozott k�rokat. Gyakran eml�tik a magytest� tengeri �llatokat, ceteket, delfineket p�ldak�nt az �llati �ngyilkoss�gra. Ezekben az esetekben azonban nem t�rt�nik m�s - a jelenlegi �ll�spont szerint - mint az �llatok t�j�koz�d� k�pess�g�t zavarja meg valami, rossz ir�nyba �sznak, egy ideig a tenger �raml�sa seg�ti ezt, azt�n ahogy a dag�ly visszah�z�dik, az �llatok fennakadnak a tengerparton. Nincs menekv�s sz�mukra. Mi zavarhatja meg �ket? Tudni kell, hogy nem csak hullad�kkal, olajjal szennyezz�k a vizeket, de l�tezik hangszennyez�s is. Nagy val�sz�n�s�ggel hangszennyez�s miatt t�vednek el a cetek, a delfinek. A rovarok �ldozatv�llal�sos "�ngyilkoss�ga" sem tudatos cselekedet. B�r val�ban igaz, hogy azokn�l az �llatokn�l, amelyek �llamokat hoznak l�tre �s kasztokra tagoz�dnak, a "katon�k" k�pesek a t�bbiek �rdek�ben fel�ldozni egy�ni �let�ket. �m ez sem az egyed d�nt�se, hanem genetikai parancs, hiszen ezekben az �llati k�z�ss�gekben nem az egyed, hanem az �llam t�l�l�se a legf�bb t�rv�ny. A vide�, amelyen a kutya �nmag�val nem t�r�dve hozza le az �ttestr�l sebes�lt t�rs�t, val�ban meghat� l�tv�ny. N�zhetj�k "�nfel�ldoz�snak" is, ak�r � is ott maradhat, de ebben az esetben az egy�ttm�k�d�s tal�l�bb kifejez�s. A falk�ban �l� �llatok egy�ni t�l�l�s�t seg�ti, ha nem marad egyed�l, ha "�sszedolgoznak", ha k�lcs�n�sen seg�tik a m�sik �letben marad�s�t. Ett�l f�ggetlen�l t�nhet �gy - k�l�n�sen a kuty�kn�l - hogy p�ld�ul b�nat�ban �ngyilkos lesz - passz�v �ngyilkoss�gba menek�l, mert elpusztult a p�rja, vagy a gazd�ja. A vesztes�g okozhat olyan lelki s�r�l�st, amely azt�n pszichoszomatikus t�neteket produk�l �s egy id� ut�n �sszeomlik a szervezet, de ez sem tudatos d�nt�s eredm�nye. Vagyis az �llat nem d�nt �gy, hogy nincs �rtelme a tov�bbi �letnek, csak �ppen egy id� ut�n megbetegszik �s elpusztul. 

A m�sik ismert eset a partra sodr�dott tengeri eml�s�k�. H�res "�ngyilkoss�g" volt Kathy, a n�st�ny delfin hal�la, aki Flipper f� megtestes�t�je volt az ismert Tv-sorozatban. Richard O'Barry, az idom�rja m�ig nem felejtette el, hogy 1970-ben a delfin oda�szott a karj�ba, majd abbahagyta a l�gz�st. A delfinek ugyanis nem automatikusan l�legeznek, mint p�ld�ul az ember, hanem minden l�legzetv�tel tudatos. Ebben az esetben Kathy a l�legz�st tudatosan hagyta abba. A b�ln�k t�meges partra vet�d�s�t tanulm�nyoz� ausztr�l tud�sok felvetett�k, hogy a kl�ma meleged�se miatt gyakoribb� v�lnak majd az ilyen esetek. Ennek az a felt�telezett oka, hogy a felmeleged�s k�zelebb hozza majd a partokhoz a b�ln�k t�pl�l�k�t.

A b�lnapusztul�st 1920 �ta figyel� kutat�k szerint a partra sodr�d�sokban 12 �ves periodikus v�ltoz�s tapasztalhat�. Ez �ppen egybe esik azokkal az �vekkel, amikor t�panyagban gazdag h�v�s tenger�ramlatok �rkeznek d�lr�l, ilyenkor megn� a hal�llom�ny.

Az Adelaide-i Egyetem kutat�i szerint a b�ln�k �s delfinek a part k�zel�be �sz� halrajokat k�vetve sodr�dnak a sz�razf�ldre.

A legut�bbi partra vet�d�si cs�cs 2004-2005 fordul�j�n volt, amikor a d�li f�lg�mb�n ny�r volt. Azon a ny�ron annyi partra sodr�d�s t�rt�nt, mint az el�z� teljes �vben �sszesen.

A kutat�k szerint a kl�ma felmeleged�se k�vetkezt�ben az eddigi 12 �ves periodicit�s felbomlik, �s gyakoribbak lesznek a sz�ls�s�ges id�j�r�si jelens�gek. S�t, ez m�r most is tapasztalhat�. A b�ln�k �s delfinek t�meges partra sodr�d�s�nak okair�l nem sokat tudni, ink�bb csak feltev�sek vannak. Egyes kutat�k a cetf�l�k fejlett t�rsadalmi jelleg�vel magyar�zz�k a t�meges �ngyilkoss�got, eszerint ha a csapat egyik egyede bajba ker�l, akkor a t�bbi �nfel�ldoz�an a seg�ts�g�re siet.

M�s elk�pzel�sek szerint geom�gneses interferencia zavarhatja meg a cetf�l�k hanglok�toros �rz�kszerv�t, ez�rt t�vednek a bonyolult tasm�n partvid�ken a sz�mukra vesz�lyes sek�ly vizekre. Megint m�s te�ria szerint a viharok felkavarj�k az �led�ket, �s a zavaros v�zben nem m�k�dik j�l az �llatok hanglok�tora.

 

Forr�sok:

http://www.life.hu/drlife/20150129-az-allatok-is-kepesek-az-ongyilkossagra.html

http://www.haziallat.hu/ace-ventura/allat-es-ember/ongyilkossag-az-allatvilagban/4611/

http://index.hu/tudomany/til/2014/10/26/csak_az_ember_lesz_ongyilkos/