Borzaszt� cs�rg�k�gy� (Crotalus durissus):

Hatalmas elterjed�si ter�lettel rendelkez� m�rgesk�gy�. Mexik�t�l dlre, K�z�p-Amerik�n kereszt�l eg�szen Kolumbi�ig, Venezuel�ig megtal�lhat�k, s�t D�l-Amerik�ban Argent�n�ig leh�z�dnak. Meglehet�se�n gyakori emberi telep�l�sek k�zel�ben.

Teste alapsz�ne s�rg�sbarna, a h�ton csokol�d�barna rombusz alak� foltokkal, amelyeknek a k�zepe vil�gosabb. H�tmint�j�t vajsz�n�, vagy homoks�rga pikkelyek veszik k�rbe. A h�ts� r�szen a rombuszok fak�bb� v�lnak. Oldalain kisebb-nagyobb s�t�tebb p�tty�k, foltok �s sz�tsz�rtan vil�gosabb pikkelyek l�that�k. Rendk�v�l tetszet�s k�lsej�t �l�nk sz�neiknek �s orm�s pikkelyeinek k�sz�nhetik. Kedveli a f�lsivatagos vid�keket, de meg�l a boz�tosokban �s ak�r tengeriszint feletti 2000 m�teres magass�gig. M�rete 1 m. Elevensz�l�, 4-40 ivad�ka is lehet.

A k�z�p-amerikai indi�n t�rzsek hitvil�g�ban a cs�rg�k�gy�k jelent�s szerepet t�ltenek be. Gyakran faragnak cs�rg�k�gy� figur�kat �s egyes k�z�p-amerikai templomrajzokon is visszak�sz�nnek. �ltal�ban az istenek f�ldi megtestes�t�inek tartott�k �ket.

T�pl�l�ka r�gcs�l�k, madarak, h�ll�k, melyeket er�s m�rg�vel b�n�t meg, majd eg�szben nyeli le. G�d�rkeszerv�nek k�sz�nhet�en �jszaka is tud vad�szni. V�szhelyzetben cs�rg�j�t nem r�zza figyelmeztet�en. M�rge vesz�lyes az emberre, er�s idegm�reg (crotoxin �s crotamin kever�ke), b�nul�st okoz. A b�nul�s a perif�ri�s izmokon a leger�sebb, de v�g�l l�gz�sle�ll�s �s veseel�gtelens�g vezethet hal�lhoz. A mar�s ut�n v�ralvad�si zavarok, alacsony v�rnyom�s, a v�r�sv�rtestek sz�tes�se �s izomelhal�s jelentkeznek. A t�l�lt harap�s k�vetkezm�nye v�gleges vaks�g is lehet. T�bb helyen "nyakt�r�" becen�vvel illetik �ket, mivel a megmart szem�lyen�l gyakori a nyakparal�zis.