�ltal�ban nedves erd�k szolg�lnak lak�hely��l, a tengerszint feletti kb 1500 m�ter magass�g�ban, Kolumbi�ban 2500 m�ter felett. Vannak popul�ci�k a csendes-�ce�ni �s panamai t�rs�gben is, valamint D�l-Amerik�ban.

A Schlegel-l�ndzsak�gy� egyike a Botriechis faj nyolc fajt�j�nak, �s minden bizonnyal a legv�ltozatosabb. A m�sik h�t fajta: aurifer, bicolor, lateralis, marchi, nigroviridis, rowleyi �s thalassinus.A legelterjedtebb sz�nek a z�ld, arany vagy piros mint�k kever�ke, de a barna �s sz�rke is fellelhet�. A mint�zatban tal�lhatunk feket�t, s�rg�t, barack- �s piros sz�nt, ismertek m�g er�teljes sz�n�, h�tukon v�konyan cs�kozott p�ld�nyok. Fiatalkori kin�zet�k nem azonos a feln�ttkorival, 2-3 �v is sz�ks�ges, m�g el�rik a teljesen fejlett kort. El�fordul, hogy egy er�sen s�rga b�bik�gy� 1 �ves kor�ban elkezd narancssz�nt felvenni az oldal�n, 2 �ves kor�ra pedig sz�rke pontokkal gazdagodik. �ltal�ban ha kiskorban sz�rk�k, val�sz�n�s�thet� a feln�ttkorban domin�l� z�ld sz�n. Ugyan�gy, ha fiatalon s�rga, val�sz�n�leg az is marad, viszont val�sz�n�s�thet� a minta v�ltozata, sz�nt�l f�ggetlen�l.

K�zepes m�ret�, kapaszkod�, f�n �l� vipera. A fogs�gban �l� egyedek valamivel hosszabbak, mint szabadon �l� t�rsaik. A szabadban egy kifejlett n�st�ny �tlag 60 cm, m�g a fogs�gban l�v� egyed 90 k�r�l van. A h�m egyedek �ltal�ban 35-40 cm k�z�tt vannak,csak ritk�n �rnek el 45cm-es hosszt. A fajta k�l�nlegess�ge, hogy szempillaszer� b�r van a szeme f�l�tt. Ez a jellegzetess�g alig tal�lhat� meg a d�l-amerikai p�ld�nyokn�l.