Boomslang (Dispholidus typus):
Nylnk alakja s falak letmdja segthet a felismersben. Dl-afrika fs szavannin, boztosokban honos. Nappal fkon, cserjken vadszik. Rejtsznt kihasznlva gyakran tmasz nlkl, mozdulatlanul vrja, amyg a kiszemelt zskmnya megfelel tvolsgba r. Mregfogai viszonylag ell, a szeme eltt vannak, ezrt marsa veszlyes lehet. Nagyot tud harapni, mrge ersebb sok kobrnl. Csak sarokba szortva tmad, Afrikban van ellenmreg a marsa ellen.
A fiatal egyedek szrkk vagy szrksbarnk, ajakpajzsuk fehr, torkuk srgs. Vgleges sznezett s mrett (1,5 m) egy ves korra ri el. A nstnyek tbbnyire zldesbarnk. A hmek lehetnek egyszn barnk, feketk, vrsek, zldek, stt szegly pikkelyekkel. Tojsrak, fszekalja 25 tojs is lehet. A boomslang szeme a fejhez kpest rendkvl nagy. Feje keskeny s hegyes, ami lehetv teszi, hogy a kgy elrefel lsson. A szles haspajzsok szabad leivel kapaszkodik meg a fakrgekben, mikzben gyesen az gakon siklik. Leggyakoribb ldozatai kamleonok. Elterjedsi terletn szmos kamleonfaj l, lass mozgsuk miatt knny prdk. A haraps utn ldozatt a szjban tartja, fogait igyekszik minl jobban az ldozatba mlyeszteni. Rg mozdulatokkal jabb s jabb adag mrget juttat a sebbe, amg a hall be nem ll. Vdekezskor az llat felfjja a torkt, lthatvv vlik pikkelyekkel kontrasztos bre; testnek ells rszt oldalrl lelaptja. Rokona a fasiklknak (Thrasops fajok) s a boztsiklknak (Philothamnus fajok).
|