Reptile Land
Reptile Land
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Men
 
Agmk
 
Gekkk
 
Kamleonok
 
Legunok
 
Gykok, szkinkek
 
Varnuszok
 
Szrazfldi teknsk
 
Vzi teknsk
 
riskgyk
 
Siklk
 
Mrgeskgyk
 
Krokodilok
 
Ktltek
 
zeltlbak s puhatestek
 
Sznvltozatok
 
A hllk testfelptse

A hllkrl ltalban



A hllk ngylb, magzatburkos llatok. Ma ngy l rendjk ismeretes:
1. Teknsk (Testudines): ~ 300 faj
2. Krokodilok (Crokodylia): 23 faj (krokodilok, aligtorok, kajmnok s gavilok)
3. Felemsgykok (Sphenodontia vagy Rhynchocephalia): 2 faj (hidasgykok)
4. Pikkelyes hllk (Squamata): ~ 7600 faj (gykok,kgyk, sgykok).

A hllkkel s ktltekkel a zoolgia tudomnyn bell a herpetolgia foglalkozik.


A vilgon tbb mint 2900 kgyfaj ltezik, az egyik legkisebb a 8 cm-es Leptotyphlops bilinea (vakkgyk egyik faja) s az egyik legnagyobb a 10 mtert s a 250 kg-ot is elrhet zld anakonda.

A kgyk kivtel nlkl ragadozk, a hangyktl a tojsokon t a nluk sokkal nagyobb emlsllatokig szinte mindenre vadsznak. jszaka s nappal is aktvak.



A kgyk anatmiai sajtossgai:

A kgyk teste hossz, megnylt, vgtagjaikat teljesen elvesztettk, csak az sibb, nagy test riskgykon talljuk meg a hts lbak apr csonkjait. Az anlis karmok a hm riskgykon tallhatk meg, przskor e karmokkal izgatjk a nstnyeket, hogy szerelmes hangulatba kerljenek. Gerincoszlopuk igen nagy szm csigolybl ll (150-500!). A csigolyk szinte az egsz testben bordkat viselnek. A szegycsont a ksz letmd miatt feleslegess vlt s visszafejldtt. A kgyk fogai gykrtelenek, nem csak a szjregben fejldnek ki, hanem a szjreggel hatros csontokon is. A fogak nem alkalmasak a rgsra, csak a zskmny megragadsra s fogva tartsra szolglnak. Ha egy kgy az ember hsba harap, a legjobb nem megprblni sztfeszteni s elrntani az llkapcst, mivel gy csak azt rjk el, hogy a fogak mg mlyebbre kerlnek a brnkben, illetve kitrnek az llat fogai. A legjobb megvrni, mg magtl elereszt minket. 




A kgyk vagy mreggel, vagy szortssal vgeznek ldozatukkal. Evskor hatalmasra ki tudjk tgtani a szjukat, lehetv tve, hogy a fejknl sokkal nagyobb prdt is lenyeljenek. A als llkapcsuk nem kapcsoldik csontokkal a koponyhoz, hanem csak tgulkony szalagokkal rgzl a fejhez. A mrgeskgyknl a mregfogak segtenek a zskmnyszerzsben s a vdekezsben. A mregfogaknak kt tpusuk van: barzds s csatorns mregfog. A mregfogak a mregcsatornkon t a mregmirigyekhez vezetnek, melyben a mreg termeldik s troldik. A kgyfajok csupn harmada termel mrgeket. vente kb 50.000 ember leli hallt kgymarsban, fleg Afrikban, Indiban s Ausztrliban.

A legtbb kgymreg ers idegmreg (neurotoxin), melyek az idegrendszert tmadjk meg, megbntjk az ldozatot s lelltjk a lgzst s a szvverst, vagy vrmreg (haemotoxin), mely a szvetek s a vr sejtjeit krostja. Ez utbbi lassabban hat, de gy is hallos lehet, mivel nagyon nagy mrtk roncsolst visz vgbe a szervezetben. A neurotoxinok elssorban a mrgessiklkra, mg a haemotoxinok a viperaflkre jellemzek (minden faj termeli mindkt mrget, de eltr arnyban).    



A kgyk kltakarja hossz, szraz szarupikkelyekbl ll. A fejen s a hason nem szarupikkelyeket, hanem szarulapokat viselnek. Rendszeresen vedlenek, melynek sorn megjul a brk s a "brcsere" lehetv teszi, hogy nvekedjenek, mivel a csontvgek lland nvekedsben vannak. Testk idnknt j szarurteget kpez, mely felvltja az elregedett hmrteget. A kgyk a halakhoz hasonlan letk vgig nnek, melyet fogsgban befolysol a terrrium mrete s a tpllk mennyisge. A vedls azzal kezddik, hogy a rgi s j brrtegek kztt tejszer folyadk (n. vedlsi nyirok) kerl, hogy megpuhtsa s elvlassza a br rtegeit. A kgy ilyenkor kkesszrke vagy tejfehres sznv vlik, a szeme is elhomlyosul, s mivel ebben a sebezhet idszakban nhny napig semmit nem lt, klnsen ingerlkeny, mindenre tmad s nem fogad el lelmet. Nhny nap elteltvel elmlik a homlyosods, s a kgy visszanyeri rgi sznt. A bre szraz tapintsv vlik. Ez az idszak is nhny napig tart, ilyenkor a kgy gyakran frdik, hogy felpuhtsa a rgi brt. Vgl a fejnl kezdve kibjik a rgi brbl, mely alatt ott a friss, lnk szn j br. A kgyk s ms hllk bre a kzhiedelemmel ellenttben nem nylks vagy skos, hanem teljesen szraz. A gykoknl sokkal gyorsabban zajlik a vedls, k ltalban megeszik a rgi brrtegeiket.

 




A kgyk egyik ismertetjegye a ktg, vills nyelv, melyet a szj kinyitsa nlkl is ki tudnak lteni egy kis ajakrsen. Az rzkelsben is nagy szerepe van a nyelvnek, mivel a kgyk ltsa gyenge, a szaglsra hagyatkoznak. Kpesek rzkelni a ht az orrukon tallhat hrzkel gdrcskk segtsgvel, valamint a hanghullmokat az llkapcsuk krl tallhat brn keresztl. Minden llny szagokat bocst ki a prusaibl. A kgy, amikor kilti a nyelvt, felfogja az illatmolekulkat, majd visszahzva rtelmezi az informcit a szjpadlsn tallhat jrulkos szervvel, a Jacobson-szervvel. A hirtelen mozdulatokat ugyan ltjk, de a ltsuk nem tl j. Tekintetk merev, nem tudnak pislogni, mivel szemhjuk sszentt. Szemket egy vkony hrtya vdi a klvilg hatsaitl. A kgyk gyakorlatilag sketek, hallszervk visszafejldtt, kls flk nincs. Tveds, hogy a kobra a kgybvl zenjre tncol. Valjban az llat nem is hallja a zent, hanem az ember mozgsra reagl, tmad pozciba helyezkedik s ezrt "tncol". A kgyk torkban nincs ggefed.  


Vltoz testhmrsklet, hidegvr llatok, teht nagyon fggnek a krnyezet hmrsklettl. Nem tudjk szablyozni testk hmrsklett, ezrt a 40 fok feletti meleg s a fagypont alatti hideg is vgzetes lehet a szmukra.

Bels szerveik is rdekes elrendezdsek. A gyomruk hossz, zskszer, beleik erteljesen felcsavarodtak, kvetve a test vkony, hajlkony alakjt. rdekessgk, hogy a kgyk nagyon hossz ideig kpesek koplalni. Az riskgyk (pl. sziklapiton) egy-egy kiads evs utn akr egy vig is ell tpllk nlkl. Ez azrt lehetsges, mert egyrszt nagyon lassak az emsztsi folyamatok, msrszt ha a kgy sokig nem jut lelemhez, egy csodlatos mechanizmus indul be a szervezetben, melynek sorn elkezd felszvdni, sszezsugorodni a gyomra. Amikor vge a bjtnek s jra zskmnyt ejt, a gyomorszvetek ismt nvekedni kezdenek s a gyomor visszanyeri teljes mrett, majd a mkdse beindul. Ezt a pratlan tllsi stratgit csak nemrgiben fedeztk fel a kutatk. Tdejk egyszer zsk, mhsejtszer falakkal s csak az egyik lebenye mkdik, a msik cskevnyes. A siklflknl a jobb oldali td mkdik, az sgykoknl a bal. Hgyhlyagjuk visszafejldtt. A hllk blrendszernek vge a kloakba torkollik, ami az emszt-,kivlaszt-s szaportszervek kzs kivezet nyls.



A hllk vrereiben kevert (artris s vns) vr kering. A madaraktl s az emlsktl eltren a szv viszonylag egyszer, 3 regbl ll (1 kamra s 2 pitvar). Az egyszer felpts szv s az emlskhez viszonyltva primitvebb keringsi rendszer miatt a hllk hamar elfradnak. A krokodilok szmra pldul akr vgzetes is lehet egy harc. A herpetolgusok, akik krokodilokat fognak be, egyszeren kifrasztjk az llatot. A befogott krokodillal azonban vgezhet a stressz s az izmaiban felgyleml tejsav, teht akr egy egyszer izomlzba is belepusztulhatnak. A tudsok, akik vadon l hllkkel foglalkoznak, ppen ezrt igyekeznek minl kevesebb stresszt okozni az llatoknak s minl hamarabb szabadon engedni ket. 

A megtermkenyts valamennyi hll esetben bels. 
A hm kgyk heri a testregben helyezkednek el, melyek a test harmadik harmadban, a vesk eltt tallhatk. A kgyk s gykok przszerve, melyet hemipnisznek neveznk, egy Y alak, kesztyujjszeren visszahzd kplet, mely a farok irnyba tekint vakzskban foglal helyet. A hemipnisz alakja s mrete fajonknt vltozik, hogy a klbz fajok kztti keresztezds ne jhessen ltre. Przs sorn a 2 g hemipnisz egyik gt vezetik be a nstny kloakjba. A nstnyeknek mindkt oldalon van petefszkk s rendszerint rgtn a przs utn megtermkenylnek a petesejtek, egyes fajok azonban hnapokig kpesek raktrozni a spermt. A madarakkal ellenttben a hllk petetszi egyszerre rnek be az ovulci sorn, gy egyszerre rakjk le az egsz fszekaljat. A tojcs hossz, pros szerv, itt kezddik a tojsok kialakulsa. A kgyk lehetnek elevenszlk (vivipr), vagy tojsrakk (ovipr). A kgytojsok pergamenszerek. Egyedl a krokodilok, a pitonok, nhny varnuszfaj (pldul a komodi varnusz) s a kirlykobra ivadkgondozk, vdik a fszekaljat, a legtbb hll azonban leraks utn magra hagyja a tojsokat.  





 

 



 

 
BlogPlusz
Friss bejegyzsek
Friss hozzszlsok
Dr. Temesi Gza: A denevrek nem replnek?
 
Chat
Kedves krdezk! A hossz eszmecserket inkbb emailen vagy Skypon vitassuk meg, ne itt! Persze nyugodtan krdezhettek itt is, fleg ha csak 1-2 srgs krdsetek van.
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Terrriumi llat linkek
 
Ms llat linkek
 
A nap vicce

A nap vicce

 

 
Statisztika
Induls: 2012-06-09
 
Idjrs
 
G-mail belps
Felhasznlnv:
Jelsz:
  SgSg

j postafik regisztrcija
 
Naptr
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
ra
 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!