Gyakran ism�telt k�rd�sek

Napi szinten kapok olyan e-maileket, melyekben alapvet� dolgokat k�rdeznek, f�leg a kezd� h�ll�tart�k. Itt most �sszeszedtem a leggyakrabban feltett k�rd�seket, legfontosabb probl�m�kat, h�tha itt megleled a v�laszt a k�rd�sedre!

"A nemr�g v�s�rolt h�ll�m nem eszik." 

Nos, ennek sz�mtalan oka lehet. El�sz�r is, hazavitel ut�n soha ne etess�k meg aznap az �llatot, mert val�sz�n�leg stresszben van. Adjunk neki 3-4 napot, m�g megszokja az �j lak�hely�t. Ha ezek ut�n sem hajland� t�pl�lkozni, akkor se ess�nk m�g p�nikba. K�gy�k eset�ben ak�r 2-3 h�tig eltarthat a koplal�s, azt�n hirtelen elkezd enni az �llat, gy�kokn�l viszont ak�r p�r nap koplal�s is v�gzetes lehet. A kam�leonok, szkinkek, anoliszok, gy�kok em�szt�se gyors, nekik m�r p�r nap �lelemhi�ny �rthat. A gekk�k viszont j�l b�rj�k �lelem n�lk�l. Ha sok�ig nem eszik az �llat, miel�bb fel kell der�teni az okokat. Ha elvileg eg�szs�ges az �llat, akkor mindenk�ppen kellene ennie. N�zz�k meg, nem-e t�l magas vagy alacsony a tart�si h�m�rs�klet. Az alacsony p�ratartalom is lehet ok. Vedl�s alatt �ll� k�gy�k is sokszor �heznek, a gy�kokat viszont a vedl�s nem akd�lyozza a t�pl�l�kfelv�telben. Az �tkez�s gyakoris�ga f�gg az �vszakokt�l is, tavasszal, a p�rz�si id�szakban a feln�tt h�ll�k, f�leg a h�mek nem igaz�n foglalkoznak az ev�ssel, s�t teljesen be is sz�ntethetik. A vemhes n�st�nyek a sz�l�s/toj�srak�s k�zeledt�vel szint�n sz�neteltetik a t�pl�l�k felv�telt. Ha fiatal, b�bi �llatunk van, annak viszont mindenk�pp kellene enni. Ne vegy�nk nagyon v�kony, apr� gy�kot, vagy k�gy�t, mert az �jsz�l�ttekn�l elfordulhat, hogy nem akarnak elkezdeni enni. Ink�bb p�r h�napos b�bit v�lasszunk. T�letet�s eset�n is koplalni kezdenek a h�ll�k. Gy�z�dj�nk meg r�la, hogy megfelel� m�ret� zs�km�nyt kapott-e az �llat. �ris�k�gy�kn�l gyakori, hogy egy rossz �lm�ny, egy harcias eg�r harap�sa nem ev�sre k�szteti a k�gy�t. Az �ri�sk�gy�k �ltal�ban nem esznek addig, m�g az el�z� t�pl�l�kb�l nem �r�tettek, ez�rt �ket ne etess�k t�l gyakran. Ink�bb etess�k k�gy�inkat el�re le�lt, fagyasztott r�gcs�l�kkal. Ha v�gigvett�k az �sszes lehet�s�get, �s m�gsem kezdett el enni a h�ll�, forduljunk orvoshoz!

"Mekkora terr�rium kell egy h�ll�nek?"

A terr�rium m�rete mindig az adott �llatfaj kifejlett kori m�ret�t�l f�gg. �ltal�ban azt szokt�k mondani, hogy a lak�hely minimum k�tszer olyan hossz� legyen, mint az �llat v�gleges testhossza. Egy 4-5 m hossz�ra n�v� �ri�sk�gy�n�l persze neh�z megoldani, hogy szob�nyi terr�riumot �p�ts�nk. A l�nyeg, hogy az �llat k�nyelmesen elf�rjen, ne legyen bezs�folva a terr�riumba, lehet�s�ge legyen megfordulni �s minden ir�nyban mozogni. Egy nem t�l nagyra n�v� sikl�nak (pl. gabonasikl�) el�g egy 60/80x 50x50-es terr�rium, �ri�sk�gy�knak (pl. kir�lypitonnak, vagy boa constrictornak) a100/120x80x80-as terr�rium aj�nlott, egy leop�rdgekk�nak ak�r el�g lehet egy 60x50x50-es is. F�gg az �llat �letm�dj�t�l, a tapad�korongos gy�kf�l�k �s a kam�leonok felfel� szeretnek m�szni, nekik olyan terr�rium kell, amelynek a leghosszabb �rt�ke a magass�ga.

"Milyen gyakran etess�nk?"

Az �ri�sk�gy�k em�szt�se lass�, ez�rt nekik 2-3-4 hetente aj�nlatos enni adni. A b�bi k�gy�knak fajt�l f�ggetlen�l �n a hetente egyszeri etet�st javaslom. A kam�leonok, gy�kok ak�r naponta is etethet�k, de 2-3 naponta mindenk�pp etetn�nk kell �ket. A gekk�kat szint�n 3 naponta aj�nlatos megk�n�lni.

"Mekkora �s mennyi eles�get adjak a h�ll�mnek?"

B�bi sikl�knak hetente 1-2 napos egeret, b�bi �ri�sk�gy�nak 1-2 pattog�s egeret, feln�tt k�gy�nak 1-3 feln�tt r�gcs�l�t, gy�koknak 4-8 rovart adjunk. A gy�kok eset�ben f�gg a gy�k, illetve a rovar m�ret�t�l is. Kisebb rovarb�l nyilv�nvl�an adhatunk t�bbet. �n mindig a "t�bbsz�r kevesebbet" elv h�ve vagyok, mivel nekem szem�ly szerint a gabonasikl�im k�z�tt akadtak h�ny�s p�ld�nyok is, ez�rt �n mindig egy sz�mmal kisebb egeret adtam nekik, mint amennyit lehetett volna. A pattog�s eg�rb�l megettek 2-3 darabot �s az sim�n benn�k maradt, m�g a kifejlett m�ret� teny�szegereket olykor kih�nyt�k. K�gy�kn�l �ltal�ban ne adjunk nagyobb r�gcs�l�t, mint amilyen sz�les a k�gy� legsz�lesebb pontja. Egy�nenk�nt is elt�rhet a h�ll�k �tv�gya, vannak zabag�pek, m�g m�sok egy�ltal�n nem esznek sokat. A h�mek kevesebb �lelmet ig�nyelnek, hamarabb elh�zhatnak. A n�st�nyeket viszont j�l kell t�pl�lnunk ahhoz, hogy sikeresen toj�st rakjanak.  �n a k�gy�imat f�l �ves korukig, vagy 70-80cm m�retig napos �s pattog�s egerekkel etettem, ut�na fokozatosan szoktattam r� a nagyobb pr�d�ra.

"Tarthatok egy�tt t�bb fajt?" 

Ez nagyban f�gg att�l, hogy milyen fajokat szeretn�nk t�rs�tani. Sikl�k k�z�l n�h�ny faj tarthat� egy�tt, pl. gabonasikl�kkal tarthatunk patk�nysikl�kat, kir�lypitonnal vagy sziv�rv�nyos bo�val l�ttam m�r boa constrictort egy�tt tartva. Legu�nokkal is tarthatunk nagyobb gy�kf�l�ket. K�gy�t gy�kkal �sszetenni viszont rossz �tlet, az egyik hamarosan el fog pusztulni (val�sz�n�leg a gy�k). Vegy�k figyelmbe az �llatok term�szetes �l�hely�t, m�ret�t �s temperamentum�t. Kir�lysikl�kat nem aj�nlatos nem hogy m�s fajokkal, de fajt�rsakkal sem egy�tt tartani, mert a legt�bb faj kannib�l �s nem tudni, hogy mikor �bred fel benn�k a ragadoz� �szt�n. N�luk sajnos ah�ny �llatunk van, annyi terr�rium kell, vagy el kell v�lasztani �ket egym�st�l.  

"H�ll�m sz�ne hirtelen elkezdett halv�nyodni, sz�rk�lni �s az �tv�gya is cs�kkent."

Ezt nagyon sokan valami betegs�gk�nt diagnosztiz�lj�k, holott egy term�szetes folyamatr�l, a vedl�s kezdet�r�l van sz�. Minden h�ll� vedlik. A vedl�s azzal kezd�dik, hogy az �llat sz�ne tejszer� lesz, sz�razz� v�lik a b�re, k�gy�k eset�ben beop�losodik a szem �s koplalnak. A k�gy�kn�l a vedl�s ak�r egy h�tn�l is tov�bb tarthat (�ltal�ban min�l fiatalabb az �llat, ann�l gyorsabban �s k�nnyebben zajlik), a gy�kokat viszont egy�ltal�n nem zavarja, n�luk p�r nap az eg�sz �s az ev�st sem sz�ntetik be. Sok gy�kf�le, pl. a gekk�k elfogyasztj�k a levedlett b�r�ket, ezt ne akad�lyozzuk meg. Vedl�s ut�n a k�gy�kat 2-3 napig ne etess�k, ut�na k�n�ljuk csak �lelemmel. Fiatal korban havonta vedlenek, k�s�bb p�r havonta, n�h�ny �ri�sk�gy� csak n�h�nyszor egy �vben. A t�pl�l�k mennyis�g�t�l is f�gg a vedl�s gyakoris�ga. Vedl�sben l�v� h�ll�nek naponta t�bbsz�r p�r�s�tsunk be a terr�riumban, hogy megk�nny�ts�k a b�r lev�l�s�t.

"Most v�s�rolt h�ll�m toj�sokat rakott. Mit csin�ljak?"

K�t lehet�s�g van: vagy kidobjuk a toj�sokat, ha nem akarunk a keltet�ssel bajl�dni, vagy megpr�b�ljuk kikeltetni �ket. A sikl�k �s gekk�k toj�sainak keltet�se egyszer�, szerintem pazarl�s kidobni a toj�sokat azut�n, hogy a n�st�ny annyi energi�t belefeketetett. A toj�srak�s nagyon megterhel� a n�st�nynek, n�h�ny egyed besz�nteti az ev�st �s v�szesen lefogy, toj�srak�s ut�n viszont alaposan etess�k meg �s h�zlaljuk fel �ket. Egy keltet� k�nnyen �ssze�ll�that� egy kis akv�rium �s egy v�zf�t� seg�ts�g�vel. A keltet� �ssze�ll�t�s�r�l a "Terr�rium" oldalon �rok. A n�st�nyek h�m n�k�l is rakhatnak toj�st, ez esetben azonban term�kelten lesz az �sszes toj�s. �rdemes teh�t megk�rdezni a teny�szt�t vagy az �llatkeresked�st, ahol a h�ll�t vett�k, hogy volt-e �sszerakva h�mmel �s p�rzott-e.

"K�zhez lehet szoktatni a h�ll�ket?"

Igen. A legt�bb faj megszelid�thet�. Sokan k�rdezik t�lem, hogy m�r mi�ta foglalkozik a k�gy�val/gy�kkal, de m�g mindig menek�l, harap. Nos, ez id�ig�nyes feladat �s az sincs kiz�rva, hogy 1-2 harap�st el kell szenvedn�nk. S�t, olyan esetr�l is tudomos�som van, amikor a k�gy� soha nem lett teljesen szel�d, pedig az ismer�s�m, akin�l kikelt, rendszeresen foglalkozott vele. Az �llat alaptulajdons�gai is befoly�solj�k a szel�d�t�s sikeress�g�t. Ha rendszeresen k�zbe vannak v�ve, akkor a h�ll�k bar�ts�gosak lehetnek �s megtanulj�k, hogy az ember nem jelent sz�munkra vesz�lyt. A szel�d�t�s sok�ig tarthat, mert alapvet�en a h�ll�k nem szeretik, ha hozz�juk ny�lnak. A gy�kok a vadonban zs�km�ny�llatok �s a legkisebb fenyeget�sre elmenek�lnek, vagy hevesen v�dekeznek. A k�gy�kat meg m�s �llatok nem szokt�k fogdosni, mivel a legt�bb �llat f�l t�l�k, ez�rt �k sincsenek hozz�szokva az �rint�shez. Ak�r h�napokba is beletelhet, mire teljesen megjuh�szodik a k�gy�nk vagy gy�kunk. Fajt�nk�nt is v�ltoz� lehet, a kir�lysikl�k tapasztalatom szerint kem�ny di�k, a gabonasikl�k, leop�rdgekk�k �s a legt�bb �ri�sk�gy� viszont hamar megbar�tkoznak az emberrel. Az �llat temperamentuma is befoly�solja a szel�d�t�s sikeress�g�t, ugyanis a h�ll�k is k�l�n egy�nis�gek, vannak harciasabb, izg�g�bb �s ingerl�kenyebb egyedek. Ismerek olyan embert, aki saj�t maga teny�sztett kir�lysikl�kat �s az egyik megtartott sikl� 3 �v ut�n is vad maradt, holott rendszeresen ki lett v�ve. Sz�val ez az �llat alapterm�szet�t�l is f�gg.

"Milyen nem� a h�ll�m?"

Feln�tt h�ll� eset�ben szinte teljes bizonyoss�ggal meg lehet �llap�tani az �llat ivar�t, b�bin�l viszont neh�z, vagy ak�r lehetetlen a dolog. A "H�ll�k szex�l�sa" c�m� oldalon r�szletesen foglalkozom a nemek meghat�roz�s�val.

"Megf�zott a h�ll�m. Mi t�v� legyek?"

A h�ll�k melegkedvel� �llatok, 20 fok alatti h�m�rs�kletben ak�r meg is f�zhatnak, f�leg a fiatalok. A megh�lt h�ll� t�ssz�g, v�lad�kozik az orra, h�rg� vagy s�pol� hangot ad. A megf�z�st vegy�k komolyan, mert v�gzetes is lehet! A beteg h�ll� sokszor nem eszik, neh�zkes a leveg�v�tele. Els� l�p�sk�nt emelj�k fel a terr�rium h�fok�t 30-32 fokra, tegy�nk be a terr�iumba egy plusz izz�t. Mindenk�pp mutassuk meg az �llatot orvosnak, mert nem mindig el�g a h�zi kezel�s!

"A kertemben k�gy�t tal�ltam. M�rges?"

Magyarorsz�gon nem �l t�l sok fajta k�gy� �s az esetek 97%-ban vizisikl�val van dolgunk. A vizisikl� nem csak v�zk�zelben tal�lhat� meg, manaps�g egyre gyakoribb, �s k�zelebb ker�l a lakott ter�letekhez. Nagyon k�nnyen felismerhet�, ugyanis a hazai fajok k�z�l egyed�l neki van a feje k�t oldal�n s�rga, f�lhold alak� rajzolat. A m�rgesk�gy�k haz�nkban ritk�k, csak 2 m�rges viperafaj �l n�lunk, azok k�z�l az egyik nagyon ritka �s �rtalmatlan. A m�sik mar�sa f�jdalmas lehet, de �t is neh�z megpillantatni. A m�rgesk�gy�k felismerhet�k: pupill�juk nem kerek, hanem hossz�k�s, az orruk elej�n h��rz�kel� g�dr�k tal�lhat�k, a m�ret�k �ltal�ban nem nagyobb 60-70cm-n�l, a test�k r�vid, t�mzsi, vastag �s a h�tukon cikkcakkos minta l�that�. Ami hossz�, karcs� �s 1m-n�l hosszabb, az biztosan sikl�.

"�letem els� h�ll�j�t szeretn�m megvenni. Mi legyen az?"

A gy�k kedvel�knek mindenk�pp leop�rdgekk�t, esetleg szak�llas ag�m�t aj�nlan�k. A kereskedelemben egyre nagyobb m�r a v�laszt�k, viszont nem minden faj val� els� h�ll�nek vagy gyerekes csal�dba, mivel a tart�sa tapasztalatot ig�nyel, illetve vannak olyan fajok, melyek iszony� vadak �s alig lehet k�zbevenni �ket. Egy gyerekes csal�d eset�ben persze alapvet�, hogy n�ha ki lehessen venni az �llatot. A tapad�korongos gekk�-f�l�k nagyon vadak �s gyorsak, k�nnyen elszabadulnak. Hi�ba gy�ny�r�ek, nem lehet �ket megfogni, illetve er�sen harapnak, �s a tart�suk sem egyszer�: speci�lis megvil�g�t�st, magas p�r�t stb. ig�nyelnek. A szkinkek legt�bb faja szint�n nagyon gyors mozg�s� �s a nagy fajt�k er�set tudnak harapni. Kiv�tel a k�knyelv� szkink, ami ide�lis kezd� �llat, viszont nagyra n� �s el�g neh�z beszerezni. A legszerencs�sebb valami lass� mozg�s�, talajlak� fajt v�lasztani. A leop�rdgekk� minden szempontb�l t�k�letes v�laszt�s, nagyon sz�p sz�nes, k�nnyen megbar�tkozik az emberrel, nem tud gyorsan elillanni, ha menek�lni akar �s nem ig�nyel nagy szak�rtelmet. A k�gy�kedvel�knek sikl�f�l�t (a gabonasikl� az egyik legide�lisabb), vagy kir�lypitont javaslok. A kir�lypiton rendk�v�l nyugodt �llat, ink�bb v�dekezik, nem pedig t�mad. Ha f�l, labd�v� g�mb�ly�dik. Nem gyors, k�nny� kontroll�lni �s nem is n� t�l nagyra.  Tal�n a legnagyobb kih�v�st a kam�leonok tart�sa jelenti, b�r a sisakos kam�leont viszonylag k�nny� tartani. N�h�ny apr�s�g betart�s�ra azonban itt is sz�ks�g van. J� v�laszt�s lehet egy legu�n, esetleg v�ziag�ma vagy sisakos baziliszkusz is, viszont ezek nagym�ret� terr�riumot ig�nyelnek feln�ttkorukban. Gyerekek mell� egy g�r�gtekn�s, vagy egy �kszertekn�s is szerencs�s v�laszt�s lehet.

"Gekk�m ledobta a fark�t. Most mit csin�ljak?"

A gekk�k �s gy�kok farka id�vel �jran�. Az �j farok nem lesz olyan sz�p mint az eredeti, gekk�kn�l �ltal�ban sz�les, bunk�szer�, gy�kok eset�ben sokszor nem olyan hossz�, mint amilyen az eredeti farok volt. Amikor k�zbevesz�nk egy gy�kot, tilos a fark�n�l megfogni, mert f�lelm�ben ledobja! Ez egy v�dekez�si mechanizmus, amely a term�szetben j�l m�k�dik: ha egy ragadoz� elkapja a gy�kot, ledobja a fark�t �s am�g a ragadoz� az �l�nken mozgol�d� testr�sszel van elfoglalva, addig a gy�k kereket old. A gekk�k n�ha ijedt�kben vagy egy fajt�rs harap�sa �ltal vesztik el a farkukat. Ha �szrevessz�k, hogy a gy�kunk elvesztette a fark�t, kenj�k be a csonkot Betadine ken�ccsel. Ezenk�v�l nincs m�s teend�nk, csak v�rni. 1-2 h�nap elt�lt�vel a farok nagyr�sze m�r �jran�. A teljes regener�l�d�s p�r h�nap alatt lezajlik, ez alatt �rdemes az �llatot a fajt�rsakt�l k�l�n tartani, mert egyes fajok ilyenkor hajlamosak betegnek vagy fur�nak v�lni a fark�t vesztett egyedet �s �jra megharapj�k. A sorozatos farokveszt�s pedig nem tesz j�t. Mivel a gekk�k eset�ben a farok zs�rrakt�rk�nt funkcion�l, a farok n�lk�li �llatokat etess�k rendesen, nehogy lefogyjanak.

"Kisz�k�tt a h�ll�m!"

A h�ll�k szabadul�m�v�szek, ez�rt biztons�gos, j�l z�r�d� terr�riumban kell �ket tartani. Ha m�r megt�rt�nt a baleset �s az �llat kisz�k�tt a lak�sban, akkor sem es�lytelen, hogy megtal�ljuk. A h�ll�k ritk�n mennek messzire a j�l ismert ter�letekt�l, �ltal�ban a terr�rium k�zel�ben maradnak. A lak�s legmelegebb r�sz�t szokt�k keresni �s legt�bbsz�r akkor j�nnek el�, amikor kev�s a mozg�s (pl. �jjel). Tegy�nk ki a szoba egyik sark�ba egy b�v�helyet, egy vizest�lat �s egy meleg�t�lapot, nagy es�llyel ott fogjuk tal�lni p�r �ra m�lva. Ha nincs m�s h�zikedvenc�nk, pl. kutya vagy macska, akkor egy magasabb fal� t�lban kitehet�nk n�h�ny f�rget vagy lisztkukacot csalinak, ami a gy�kokat �ltal�ban odavonzza. A h�ll�k kedvelik a zegzugokat, n�zz�k �t az �gynem�tart�t, a szekr�nyek alj�t, s�t a f�gg�ny�k sincsenek biztons�gban, mert b�rhova bef�rnek �s felm�sznak. A k�gy�kat a legnehezebb megtal�lni, ak�r egy m�sf�l-2 m egyed is sim�n el tud t�nni nyomtalanul. 

"A h�ll�k terjesztenek betegs�geket?"

Igen. A leggyakrabban el�fordul� �s egyben a legvesz�lyesebb k�rokoz� a szalmonella fert�z�s, amit h�ll�kt�l elkaphat az ember. Ha kell� k�r�ltekint�ssel gondozzuk az �llatainkat, rendszeresen kiszedj�k az �r�l�ket, takar�tjuk a terr�riumot �s tiszt�n tartjuk az �llatot, akkor minim�lisra cs�kkentj�k a fert�z�s kock�zat�t. A h�ll�vel val� foglalkoz�s el�tt �s ut�n is mossunk kezet.

"H�ll�s apr�hirdet�sekben gyakran tal�lkozom sz�mokkal, pl. 0.1 gabonasikl�. Illetve pl. CB2016. Ezek mit jelentenek?"

A sz�moz�sos rendszert f�leg teny�szt�k alkalmazz�k, mellyel az elad�sra sz�nt �llatok nemi ar�ny�t jelzik.  Az els� sz�m h�met jelent,  a m�sodik a n�st�nyt jel�li. Ha teh�t ilyet l�tunk: 0.1 gabonasikl�, ez azt jelenti, hogy 1 db n�st�ny gabonasikl�t ad el az illet�. Ha ezt l�tjuk: 1.0, akkor 1 db h�m �llat elad�. Az 1-es sz�m helyett lehet ak�rmilyen sz�m att�l f�gg�en, hogy h�ny �llata van az illet�nek. Teh�t a sz�mokkal azt jelezz�k, h�ny �llat elad�, a sz�mok helye pedig azt jel�li, hogy milyen az ivarok ar�nya. A sz�mokkal azt is jelezhetj�k, ha nem tudjuk az adott �llat nem�t. Pl. ha ezt olvassuk: 2.1.4 akkor ez azt jelenti, hogy van 2 db h�m, 1 db n�st�ny �s 4 db ismeretlen ivar� �llata az elad�nak. A cb2016 vagy CB16 azt jelenti, hogy captive bred, teh�t fogs�gban sz�letett az �llat, nem pedig vadbefogott, 2016-os sz�let�s�.