Reptile Land
Reptile Land
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Men
 
Agmk
 
Gekkk
 
Kamleonok
 
Legunok
 
Gykok, szkinkek
 
Varnuszok
 
Szrazfldi teknsk
 
Vzi teknsk
 
riskgyk
 
Siklk
 
Mrgeskgyk
 
Krokodilok
 
Ktltek
 
zeltlbak s puhatestek
 
Sznvltozatok
 
llatok

Evolci

A Fld mai ismereteink szerint 4,5 millird ves. A fldnket benpest llnyek sokasgrl szzadokon t gy vltk, kezdettl fogva ugyan abba a formban lteznek. Az smaradvnyok vizsglata nyomn azonban megszletett a gondolat, hogy az llatok fejldsi folyamaton, evolcin mennek t, amely fajok folytonos keletkezshez s pusztulshoz vezettek.

 

Az llatvilg valamennyi trzsnek megjelense sokkal rvidebb idt ignyelt, mint a nvnyek. slnytani leletek igazoljk, hogy az sidben mr mindegyik gerinctelen trzs kpviseli megtallhatk voltak, s az id kezdetn mr a gerincesek is feltntek.

Az els tbbsejt llatok vlhetleg az si egysejtekbl szrmaztathatk. Ezt igazolja, hogy a ma l llatok zme is egyetlen sejtbl, a megtermkenytett petesejtbl fejldik. Mivel a soksejt szervezet embrionlis fejldse a trzsfejlds legfontosabb mozzanatait tkrzi, ezrt segtsgvel az llatvilg evolcijnak kezdeti szakasza is rekonstrulhat. A zigta sorozatos osztdsval elbb szederszer sejthalmaz jn ltre, amely hlyagcsrv, majd blcsrv alakul.

A szivacsok sejtjei kztt mr van munkamegoszts, de szveteik mg hinyoznak, ezrt lszvetes llatoknak nevezzk ket. Br a szivacsok testn kt rteget klntnk el, ezek mg nem azonosak a kls s bels csralemezekkel. Az els llatok, melyek valdi blcsrallapoton mennek keresztl, a csalnozk. Itt jelenik meg elsknt a szvet az llatok trzsfejldse sorn.

A csalnozknl fejlettebb llnyek egyedfejldse sorn a kls s bels csralemez kztt kialakul a kzps csralemez. Megjelenik a blcsatorna s a testfal kztt a testreg. A testreg s a kzps csralemez fontos evolcis elrelps, mert lehetv tettk a szervezet szveteinek nagymrtk differencildst, j szervek, szervrendszerek kpzdst. Fejldtt a mozgs, fokozdtak az anyagcsere-folyamatok, tkletesedett az idegrendszer.

A testreges llatok kt irnyban fejldtek tovbb. Az egyik csoportot az sszjak, a msikat az jszjak alkotjk. Az sszjak egyedfejldse sorn a szjnyls a blcsrallapot s szjbl kpzdtt. Kzs sajtossguk a hasi oldalon elhelyezked dcidegrendszer. Az sszjak kz tartoznak a laposfrgek, a gyrsfrgek, a puhatestek s az zeltlbak is. A puhatestek a szelvnyezetlen laposfrgekbl, mg az zeltlbak a szelvnyezett gyrsfrgek si kpviselibl fejldtek ki. Mindkt trzsben megjelenik a kls vz. Ez nemcsak vdelmet nyjt, hanem tmasztja is a lgy rszeket. A puhatestek mszvzval szemben az zeltlbak kitinpnclja elnysebb, mert knnyebb, gy a mozgst nem akadlyozza.

Az jszjak nevket onnan kaptk, hogy egyedfejldsk sorn a blcsrallapot sszja elzrdik vagy vgblnylss lesz, mg a szjnyls j helyen (az sszjjal ellenttes irnyban) kpzdik. Az llatcsoport kzs jellemzi a bels vz, az elbl eredet lgzszerv s a hti helyzet csidegrendszer. Legjelentsebb kpviseli a gerincesek.

Az id els szakaszban az let gazdagon benpestette a tengert. Megtallhatjuk mindazokat a gerinctelen osztlyokat, melyek ma is uraljk a vizeket. A gerinceseket a klnbz fejlettsg halak kpviseltk. Az llatok trzsfejldsnek dnt mozzanata, a szrazfldi let kialakulsa a korszak kzepre tehet. A szrazfldi let tekintlyes elnykkel jrt. Sok volt a lgzshez szksges szabad oxign, s a szrazfldi nvnyek elterjedse utn szinte korltlan mennyisg a tpllk.

Az llnyek azonban csak akkor tudnak a szrazfldn meglni, ha kpesek a lgkri oxign felvtelre, megakadlyozzk szervezetk kiszradst, biztostani tudjk az embrifejldshez szksges krnyezetet. Mindezek mellett az llatok helyvltoztatsi mdjnak is t kell alakulnia.

A szrazfldet elsknt az zeltlbak hdtottk meg. Testket kitinpncl vja a kiszradstl. A legsikeresebb szrazfldiv vlt zeltlbak a rovarok. Mozgkony vzelemeik, az elemeket mozgat harntcskolt izomzat, a testfalbl kitremked szrny hihetetlenl vltozatos mozgsformkat eredmnyezett. rzkszerveik, idegrendszerk fejlettsge, nagyfok alkalmazkodkpessgk rvn nemcsak a szrazfldet, hanem a levegt is birtokba vettk. Evolcis sikerket mutatja, hogy a ma l llatok hromnegyede kzjk tartozik.

A gerincesek valamivel ksbb s lassabban npestettk be a szrazfldet. Az els szrazfldi gerincesek sei a bojtosszs halak voltak. Amikor a bojtosszs halak desvzi lhelyei kiszradtak, fejlett pros szik segtsgvel kpesek voltak a szrazfldn mozogni, s megkeresni azt a helyet, amely biztosthatja ltk feltteleit. A lgkri oxignt vrerekkel dsan tsztt szhlyagjuk vettk fel. Az si bojtosszs halak evolcija vezetett az els ktltek kialakulshoz.

A ktlteknl jelent meg elszr a szrazfldi helyvltoztatsra alkalmas 5 ujj vgtag s a lgkri oxign felvtelt szolgl td. Alkalmazkodsuk a szrazfldi lethez mg tkletlen. Kltakarjuk nem nyjt elegend vdelmet a kiszrads ellen. Tdejk lgzfellete kicsi, ezrt brkn t is llegeznek. Szaporodsuk s fejldsk vzhez kttt.

Az si ktltek tovbbfejldsvel jttek ltre a hllk. Elszarusodott kltakarjuk megvta ket a kiszradstl. Szaporodsuk, fejldsk fggetlenn vlt a vztl. Ivarsejtjeik az llat testn bell termkenylnek meg. Az embri vdelmt s tpllst a szikanyagban gazdag tojs biztostotta. Mindez lehetv tette, hogy a sivatagoktl a magashegysgekig a legklnbzbb szrazfldi terleteken is megljenek. A hllk a kzpidben ltk virgkorukat. Fajaik hihetetlen gazdagsgban fordultak el a vizekben, a szrazfldn s a levegben.

A madarak s az emlsk az si hllk csoportjaibl fejldtek ki. Elbb az emlsk, majd a madarak jelentek meg. Az jonnan keletkezett gerinces osztlyok kpviseli a dinoszauruszok kortrsai voltak, de csak akkor terjedtek el, amikor a Fldet ural hllk tmegesen kihaltak. A vratlan evolcis elnykhz jutott madaraknak s emlsknek szmtalan faja alakult ki, s elfoglaltk az ress vlt lhelyeket. Az lland testhmrsklet, a kltakar hszigetel kpessge lehetv tettk, hogy a szlssges, hideg ghajlaton is megljenek. Fokozott aktivitsuk magval hozta idegrendszerk s rzkszerveik tkletesedst. Szaporodsuk, ivadkgondozsuk fejlettsge hozzjrult evolcis sikereikhez.

Az emlsk tbbsgnl az utd az anyamh vdelmben fejldik, gy viszonylag fejletten jn a vilgra. Kicsinyeiket emlik vladkval tplljk. Az agyvel az emlsknl ri el a legmagasabb fokt az llatvilgban. Klnsen figyelemre mlt az agykreg felletnek nvekedse. Az jid harmadidszakban pldtlan fejldsnek indultak az emlsk. Elklnltek legjelentsebb csoportjai, s kialakultak az emberszabs majmok.

 

Amikor a svjci Geigy cg vegyszei kiksrleteztk a DDT (diklr-triklr-etn) nev rovarirtt, azt hittk, olcsn elllthat, knnyen hasznlhat, pusztt hats szer vgleg megpecsteli a rovarok sorst. Ha sznyogfelhbe permeteztk, az llatok 80 %-a az anyaggal rintkezve elpusztult, s mivel a vegylet igen lassan bomlott le, hetekig megrizte pusztt hatst. Azt vrtk, a rovarok krokozsa s az ltaluk terjesztett sok betegsg hamarosan a mlt lesz. Akkor mellkesnek tartottk, hogy nhny pldny tllte a DDT-vel val tallkozst, hiszen ezek mindig csupn nhny szzalkt tettk ki az adott rovarllomnynak. Miutn azonban a mregre fogkony egyedek mind elpusztultak, a megmaradt kis populci szinte csupa olyanokbl llt, amelyek valamikppen ellenlltak a vegyszernek. Valami kzmbstette, kikszblte a szervezetbe jut anyagot-mint pldul klnlegesen vastag kltakarjuk miatt. Effle vltozatok brmely llat csoportba termszetesen elfordulnak, mint ahogy egyes emberek se egyformn rzkenyek a betegsgekre.

A tllk hatatlanul prosodtak egymssal, s j nemzedkeket hoztak ltre, amely rklte elnys tulajdonsgaikat. Nmely utdok mg ellenllbb vltak a DDT-re, msok kevsb, de a vegyszer ismtelt alkalmazsa rvidesen kiirtotta a gyngket, a tbbiek pedig tovbb szaporodtak, s ismt j, mg ellenllbb genercit adtak letet. Ez gy ment addig, mg az ellen lls annyira nem tkletesedett, hogy a DDT mr egyltaln nem hatott. Ma szerte a vilgon vannak rovarpopulcik, amelyek teljesen vdettek a szerrel szembe.

Az a folyamat, amely ezt a vltozst elidzte, az llati evolci lnyege. Minden llat knyszert krlmnyeknek, evolcis nyomsnak van kitve: knytelen tpllkot keresni, elkerlni a ragadozkat vagy mostoha krnyezetben meglni. Az egyedek termszetes, vletlenszersge vltozatossga biztostja, hogy egyesek jobban boldogulnak ugyanolyan krlmnyek kztt, mint msok, s pp ezrt rendre sikeresen szaporodnak. Ennek folytn ivadkaik fokozatosan kiszortjk a kevsb kedvez tulajdonsg egyedeket, s sajtossgaik nemzedkek sorn t az egsz npessgben elterjednek.

Mg gyakoribb, hogy az adott terleten rvnyesl evolcis nyoms a populci egy rszben vltozst okoz, klnll fajtt alakt ki, s ezek az llatok idvel olyan gykeresen megvltozhatnak, hogy kptelenn vllnak a szlllomnnyal val utdnemzsre, vagyis j klnll fajj fejldnek.

A legtbb llat krlmnyei jval kevesebb knyszert hats a DDT- felhasznlsnl ltrejtt krlmny, gy a termszetes evolci az irtszereknek ellenll rovarok kifejldsnl sokkal lassbb folyamat. Egy-egy aprbb mdosuls llandsulsa nemzedkek szzaiba telhet, ezrt ritkn rzkeljk, mi trtnik. Az XIX. szzadban, amikor az evolcis elmletet elszr alapoztk meg kvetkezetes tnyekkel, a DDT s hozz hasonl anyagok mg ismeretlenek voltak, s senki se tapasztalta az evolci kzzel foghat mkdst. Az elmlet mellet skraszllk kt vitathatatlan tnybl szrtk le kvetkeztetseiket: a fldi let szinte vgtelen vltozatossgbl s abbl, hogy a mai llatok nagymrtkben klnbznek a rgi kihaltaktl, amelyek maradvnyai si kzetekben rzdtek meg.

James Usher, az szak rorszgi Armagh rseke a XVII. szzad kzepn gy vlte, a vilgot i.e. 4004. oktber 23-n, reggel 9-kor teremtette Isten. Erre a megllaptsra a biblia Teremts knyvnek gondos tanulmnyozsa utn jutott, mivel azid tjt senki nem vonta ktsgbe, hogy a Szentrs igaz beszmol a Fld s minden fldi dolgok teremtsrl. Usher rsek szmtst egszen a XVIII. szzad vgig ltalnosan elfogadtk, m ekkor a geolgusok kezdtek ktelkedni abban, hogy a hegysgek, vlgyek s kzet alakzatok hatezer vnl rvidebb id alatt kialakulhattak volna. A kzetkpzds, -kiemelkeds s –lepusztuls folyamatainak megfigyelhet lasssga arra utalt, hogy minden fldtani vltozs rendkvl idignyes feladat, vgbemenetele vmillikban mrhet. Br semmilyen eszkzzel nem tudtk pontosan meghatrozni a kzetek kort, arra kvetkeztettek, hogy a legregebbek bizonyosan tbb milli vvel ezeltt keletkeztek. (A legrgebbi ismert fldi kzetek kort ma radioaktv kormeghatrozssal mintegy 3.8 millird vre becslik.)

Ez azt jelentette, hogy az ledkes kzetekben sok helytt fellelhet llati maradvnyok szintn tbb milli vesek. Noha pontos korukat nehz lett volna megllaptani, viszonylagos letkorukat kiderthettk a kzetek rtegzdsnek mdjbl. Az id mlsval egyik rteg a msikra rakdik, gy ahol a kzetrtegek tbb-kevsb vzszintesen maradtak, ott a legfels rtegek minden kpzdmnyben a legfiatalabbak, s minl lejjebb haladunk, annl idsebbeket tallunk. Ugyanez rvnyes a kzetrtegben zrdott llati kvletekre, a sok-sok jl elklnl rtegbl felplt formci teht elmletileg az illet terlet llatvilgnak roppant hossz szakaszrl szolgl hiteles „kvletkrnikval”.

A gyakorlatban ez a krnika korntsem teljes. A lgy test llatok, pldul medzk s frgek tetemei jobbra semmiv enysznek, mieltt rjuk rakd ledktl megkveslhetnnek, ms llatok tetemt a dgevk takartjk el. Mgis elegend fosszlia (smaradvny) maradt fenn ahhoz, hogy kt tnyt vilgoss tegyen: a Fldet hajdan sok olyan faj lakta, amely rg eltnt, s e fajok legtbbje a hasonl alkat mai llatokkal kzs vonsokat mutat. 

Kikerlhetetlen kvetkeztets: ezek a kihalt lnyek valamifle evolcis (fejldsi) folyamatot kpviselnek. Nmelyikk a mai fajok kzvetlen se lehettet, mg msok -tulajdonkpen a legtbbjk- olyan sk leszrmazottja, amelyek kiss eltr vonalak mentn fejldtek, azutn kihaltak. Szmos llatcsoportoknak nagyjbl az egsz trtnete vgigkvethet a kzetekben: megjelensk a Fldn, mind nagyobb elterjedsk s vltozatossguk, majd nem egy esetben hanyatlsuk s kihalsuk.

1831 szeptemberben, az akkor 22 ves Charles Darwinnak felajnlottk, hogy fizets nlkl, termszettudsknt vegyen rszt a Brit Kirlyi Haditengerszet Beagle nev kis hajjnak trkpszeti expedcijn. A Beagle Dl-Amerika fel indult el, majd megkerlte a Fldet. Az ifj tuds magval vitte a termszet irnti oldhatatlan kvncsisgt, poggyszban pedig Sir Charles Lyellnek, az j geolgiai elmletek vezralakjnak frissen megjelent els ktett, a Fldtani alapelveket tartotta. Darwintl nem volt idegen az evolci gondolata, s Patagnia szikli kissra s feldolgozsra vr kvletek tmkelegt knltk. Vgl azonban a Galpagos-szigetek vltozatos lvilgnak megfigyelse rvn tisztultak le elkpzelsei arrl, miknt zajlik valjban az evolci. 

Darwin abbl indult ki, hogy minden populci jelents mrtkben kpes nvelni egyedszmt. Ugyanakkor nyilvnval, hogy egyetlen faj egyedei sem nyzsgnek korltlan mennyisgben a Fldn, vagyis a populcik egyedszma viszonylag lland.

Mivel az alapvet letfelttelek korltozottak, az egyedek kztt les versengs folyik kzs szksgleteik kielgtsrt: az lhelyrt, tpllkrt. A ltrt val kzdelemben azonban nem azonosak a tlls eslyei, hiszen a populcik egyedei nem egyformk. Azok az egyedek, melyek adottsgaik rvn nagyobb esllyel kzdenek, nagyobb valsznsggel maradnak letben s tbb utdot hoznak ltre, mint kevsb szerencss vetlytrsaik.

Ha azok a tulajdonsgok, amelyek sikeress tettk a szlket, az utdokba is trkldnek, a faj fokozatosan talakul. Nemzedkrl nemzedkre tkletesebben alkalmazkodik krnyezethez. Azt a folyamatot, melynek sorn a kevsb letkpesek kipusztulnak, a rtermettek fennmaradnak s elszaporodnak, termszetes szelekcinak nevezzk.

A termszetes szelekcit szemlletesen pldzza az angliai nyrfaaraszol lepke populciinak vltozsa. Ennek a fajnak vilgos s fekete szn vltozata is van. Az ipari forradalom eltt a fekete pldnyok a populcinak mg 1%-t sem tettk ki. A vilgos szn nyrfatrzseken a fekete lepkk knnyen szrevehetk voltak, gy gyakrabban estek a rovarev madarak ldozatul. Az 1800-as vek kzepre a tj alaposan megvltozott. Az ipari termels fellendlsvel vastag koromrteg borult a fehr nyrfatrzsekre. Az j krnyezetben a korbban htrnyos stt kltakar elnyss vlt, hiszen ezek az egyedek jobban beleolvadtak krnyezetkbe, ntt a tllsi eslyk s elszaporodtak. Ezzel prhuzamosan a vilgos szn lepkk kiszelektldtak, arnyuk nhny vtized alatt 1%-ra cskkent. Napjaink krnyezetvdelmi intzkedsei nyomn a koromszennyezds mrskldik, gy a vilgos szn egyedek szma ismt emelkedik a populciban.

Az elbbi plda is azt mutatja, hogy az alkalmazkods elemi felttele a faj egyedeinek vltozatossga. Br a fekete kltakar kezdetben elnytelen hats volt, mgis nagy a jelentsge, hiszen nvelte a populci egyedeinek sokflesgt, a lepkk ezltal kpesek voltak alkalmazkodni a megvltozott krnyezethez.

Felvetdik a krds, hogyan jelenhet meg egy-egy j tulajdonsg a populciban. A vlaszadshoz meg kell vizsglnunk a sejtmag belsejben tallhat rktanyagot, mely hordozza az llny testfelptsre, letmkdseire vonatkoz valamennyi informcit. Az informci tbbnyire vltozatlan formban kerl t az utdokba a szaporods sorn. Ez a magyarzata annak, hogy a faj megrzi az vmillik alatt kialakult sajtossgokat. Olykor azonban az utdsejtekbe nem ugyanaz az informci kerl, mint ami a szli sejtben volt. Ennek okai a sejtosztds folyamatban bekvetkez hibk, melyeknek eredmnyeknt az rktanyag megvltozik. Ahogy az elhagyott kezet mdostja a sz jelentst, gy vltozik meg az informci tartalma, vele egytt az egyed valamely tulajdonsga is. Az rktanyag hirtelen megvltozst mutcinak nevezzk. Az angliai nyrfaaraszol lepke fekete sznezete is mutci kvetkezmnye.

A mutcik nvelik a populci vltozatossgt. Tbbnyire kedveztlen hatsak, de ritkn elnys szerkezeti, mkdsbeli vltozsokat is okozhatnak, melyek nvelik az egyed tllsi eslyeit. A mutcival keletkezett tulajdonsgok jelents rszt kikszbli a termszetes szelekci, csak azok maradnak fenn, amelyek lehetv teszik, hogy az llny hatkonyan alkalmazkodjon krnyezethez. Azt a folyamatot, melynek sorn a populcik rktanyaga megvltozik a nemzedkek sorn,evolcinak* nevezzk. A szles kr biolgiai kutats nyomn egyre bvl az evolci bizonytkainak* szma. Az evolcikzvetlen bizonytkai az smaradvnyok (kvletek, lenyomatok stb.), melyek az egykor lt lnyek nyomait rzik. A klnbz leleteket idrendi sorrendbe helyezve kirajzoldik elttnk az lvilg mltja, segtsgkkel megllapthatk a szrmazsi kapcsolatok, a vltozs irnya. Az evolcitkzvetetten igazoljk a klnbz tpus llnyek testfelptsnek, letmkdsnek s embrionlis fejldsnek hasonlsgai. A biokmia s az rklstan j tvlatokat nyitott a trzsfejlds kutatsban. Az rktanyag informcitartalmnak, valamint a fehrjk aminosavsorrendjnek feltrsval jabb lehetsg nylik a rokonsgi kapcsolatok feldertsre.

Az evolcis vltozsok a genercik kztt tapasztalhatk. Hogy emberi mrtkkel ez milyen gyors, az a genercivlts idejtl fgg. Szlssges esetek: primitv egysejtek produklhatnak kt genercit is rnknt. gy egy-kt nap alatt szrevehet evolcis vltozs trtnhet; pldul rezisztencia kialakulsa egy antibiotikummal szemben. A msik vglet: a szlksfeny egyedei tbb ezer ves kort rhetnek meg. A belle ll erd megjulsi ideje is ilyen nagysgrend. Evolcis vltozst teht csak igen lassan tud mutatni.

Minl gyorsabb egy faj evolcija, annl gyorsabb krnyezeti vltozsokhoz kpes alkalmazkodni. Ez akkor elny, ha a krnyezeti tnyezk is gyorsan vltoznak. gy tnik, hogy a gyorsabb evolci kpessge maga is egy elnys tulajdonsg. A test mrete s bonyolultsga azonban fordtott arnyban ll az elrhet genercivltsi gyakorisggal, s szmos ms szelekcis szempontbl is szmtsba kerl elnyknt vagy htrnyknt. Az evolci sebessgnek msik sszetevjrt vissza kell trnnk molekulris szintre.

A genetikai kd msolsakor sokkal tbb vltozs keletkezik, mint amennyi az j sejtek alllkszletbe kerl. A klnbsg oka, hogy egy molekulris javtsi mechanizmus j rszket visszafordtja. Az rvnyre jut mutcik a javtrendszer hibaszzalkt kpviselik, ami maga is egy tulajdonsg, s az evolci rszeknt bell a fajra jellemz optimlis rtkre. Ha ugyanis a kelletnl tbb a mutci, akkor amiatt, hogy a mutcik tlnyom rsze kros, sok egyed pusztul el, gyengl a populci. Az optimlisnl kevesebb mutci esetn viszont nem jn ltre elegend j vletlen vltozat, amelyek kztt lehet a vltoz krnyezetben rtermettebb is. Ennek hinyban a populci nem tud megfelel sebessggel alkalmazkodni a vltozsokhoz, s kipusztul. A fldi let fejldstrtnetben sok plda ismeretes, hogy llandsult krlmnyekhez alkalmazkodott llnyek nagy szmban pusztultak ki valamely hirtelen bekvetkezett krnyezeti vltozs hatsra. A legismertebb taln a dinoszauruszok eltnse.

 

Forrsok:

http://www.darwinnap.hu/evolucio-gyik.php

https://www.mozaweb.hu/Lecke-BIO-Biologia_9-Az_evolucio_elmelete-102490

http://www.szabadgondolkodo.hu/ateizmushonlap/evobizo.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/Evol%C3%BAci%C3%B3

 


 

 

 

Szlj hozz te is!
Nv:
E-mail cm:
Amennyiben megadod az email-cmedet, az elrhet lesz az oldalon a hozzszlsodnl.
Hozzszls:
Azrt, hogy ellenrzhessk a hozzszlsok valdisgt, krjk rd be az albbi kpen lthat szt. Ha nem tudod elolvasni, a frissts ikonra kattintva krhetsz msik kpet.
rd be a fenti szt: j CAPTCHA krse
 
Mg nincs hozzszls.
 
BlogPlusz
Friss bejegyzsek
Friss hozzszlsok
Dr. Temesi Gza: A denevrek nem replnek?
 
Chat
Kedves krdezk! A hossz eszmecserket inkbb emailen vagy Skypon vitassuk meg, ne itt! Persze nyugodtan krdezhettek itt is, fleg ha csak 1-2 srgs krdsetek van.
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Terrriumi llat linkek
 
Ms llat linkek
 
A nap vicce

A nap vicce

 

 
Statisztika
Induls: 2012-06-09
 
Idjrs
 
G-mail belps
Felhasznlnv:
Jelsz:
  SgSg

j postafik regisztrcija
 
Naptr
2025. Februr
HKSCPSV
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
<<   >>
 
ra
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints