Az �llatokat sok kifinomult �s rendk�v�l hat�kony v�dekez� �s t�mad� fegyverekkel l�tta el az anyaterm�szet. Mind k�z�l a legf�lelmetesebbek a m�rgek. A m�rgeknek egy c�lja van: �lni. Az adott �llat haszn�lhatja v�dekez�sre vagy zs�km�nyszerz�sre. A m�rgek ter�n a rekorderek a k�gy�k, de sz�mos m�s �llat is rendelkezik hal�los m�reggel.

A vil�gon �l� 2700 k�gy�faj k�z�l csak 450-500 (18%) m�rges. A k�gy�m�reg �rdekes m�don nem tartozik a term�szetben megtal�lhat� leger�sebb m�rgek k�z�, m�gis �vente k�zel 60 ezer ember hal bele k�gy�mar�sba vil�gszerte. Egyetlen m�s �llat sem �l meg ennyi embert.

A legt�bb ember, a becsl�sek szerint 10-13 ezer ember Indi�ban hal meg k�gy�mar�s k�vetkezt�ben. Ez a magas sz�m a gyors orvosi seg�ts�g hi�ny�val magyar�zhat�. Ellenp�lda Ausztr�lia, ahol b�r a vil�g 10 leghal�losabb k�gy�ja k�z�l 9 megtal�lhat�, a gyors seg�ts�g �s a megfelel� ellenm�rgek jelenl�te minim�lisra cs�kkenti a hal�los �ldozatok sz�m�t. Az ausztr�l k�rh�zak rendk�v�l j�l felszereltek k�gy�m�reggel, a legt�bb m�rges faj m�rg�vel rendelkeznek, �gy m�g id�ben megmenthet�k a megharapottak.

Neh�z meghat�rozni, melyik a vil�g legm�rgesebb k�gy�ja, sok t�nyez� befoly�solja. Az �ldozatok sz�m�t tekintve az Afrik�t�l a K�zel-Keleten �t Sr� Lank�ig megtal�lhat� efa nev� k�gy� vezeti a list�t, �vente 8 ezer ember sz�m�ra v�gzetes a vele val� tal�lkoz�s. Az efa gyakran bek�lt�zik az emberlakta vid�kekre, h�zak �s rakt�rak k�zel�be, ami n�veli a kock�zatot. Az efa egy viperaf�le, csup�n 60-70cm hossz�. A nagy melegben a homokba �ssa mag�t, �gy szinte lehetetlen �szrevenni.

A vil�g legm�rgesebb k�gy�j�nak sokan a Belcher-tengerik�gy�t tartj�k. Myotoxikus m�rge sokkal er�sebb a sz�razf�ldi k�gy�k�n�l. Viszonylag b�k�s k�gy� �s szerencs�re rendk�v�l kev�s embert mar meg, ritk�n tal�lkoznak vele. A legjobban a hal�szok ismerik, mivel a k�gy� sokszor a h�l�ba akad. Egyszerre kis mennyis�g� m�rget l�vell ki �s nagyon b�k�s term�szet�, feleslegesen nem t�mad.

A k�gy�kon k�v�l a p�kok k�zt is akadnak hal�los m�rg� fajt�k. A vil�gon ismert 35 ezer p�kfajb�l alig 30 vesz�lyes az emberre. A p�kok zs�km�nyszerz�sre haszn�lj�k a m�rg�ket. Minden fajnak van m�rge, de a nagy t�bbs�g�k csak a rovarokra hal�los. A legvesz�lyesebb p�knak a d�l-amerikai v�ndorp�kot tartj�k. Nagtest�, fekete sz�n� p�k, mely kedveli az �jszakai �letet. Kedvenc helyei a v�rosi lak�h�zak, a cip�k, kalapok, ruhaszekr�nyek �s takar�k. Braz�li�ban „embervad�sznak” h�vj�k, mivel szinte kiz�r�lag lak�sokban marja meg az embereket. A v�ndorp�knak hatalmas m�regmirigyei vannak, melyben a vil�g egyik leger�sebb neurotxinja termel�dik. 0,006mg ebb�l a m�regb�l v�gez egy eg�rrel, a mirigy teljes tartalma pedig 200 feln�tt f�rfi meg�l�s�hez lenne elegend�. Ez a p�k is csak kev�s m�rget fecskendez a sebbe egyszerre. A mar�s helye megduzzad, er�s f�jdalom l�p fel, az �ldozat remegni, izzadni �s ny�ladzani kezd, hallucin�ci�k jelennek meg �s v�gs� esetben a l�gz�sle�ll�s hal�llal j�r.

A vil�gon a legt�bb cs�p�st a fekete �zvegy p�kok 30 faja okozza. A vil�g szinte minden r�sz�n �lnek, kedvelik az emberalkotta �p�tm�nyeket, h�zakat, cs�r�ket, rakt�rakat. A mar�s itt is a l�gz�izmok m�k�d�s�t g�tolja, �gy a megcs�pett ember megfullad. Ausztr�li�ban �vente kb. 300 �letet k�vetelnek a fekete �zvegyek.

A k�gy�k �s a sz�nyogok ut�n a vil�gon a legt�bb ember�letet k�vetel� �llatok list�j�n a harmadik helyet az 5000 �letet k�vetel� vastagfark� skorpi� szerezte meg. Az �szak-Afrik�ban elterjedt skorpi� gyakran tany�zik az emberek ruh�j�ban �s cip�j�ben, s�t�t h�v�s helyet keresve. Az ellenm�reg egyel�re vit�k t�rgy�t k�pezi. Az egyetlen hat�sos m�dszer a megel�z�s: minden ruhadarabot alaposan ellen�rizni kell, miel�tt felvenn�nk, illetve a h�z k�r�l egy sima csemp�kb�l �ll� k�rt kell kialak�tani, mivel �gy a skorpi� nem tud bejutni a h�zba.

Az �ce�nokban is sok m�rgez� �llat �l. Itt azokat eml�tem meg, melyekkel az ember leggyakrabban tal�lkozik. A k�kgy�r�s polip gy�ny�r� �llat. �l�nk k�k vibr�l� k�r alak� mint�zat tal�lhat� a test�n. A legt�bb sz�nes, rik�t� sz�n� �llat a sz�neivel jelzi, hogy m�rgez�. Ez a polip csup�n 10-15 cm hossz�, a vil�g egyik legkisebb polipja. Ausztr�lia, a F�l�p-szigetek �s Indon�zia vizeiben k�t k�kgy�r�s polip-faj is vesz�lyes az emberre (a Hapalochlaenaa maculosa �s a Hapalochaenaa lunulata). S�lyosb�tja a helyzetet, hogy a mar�s f�jdalommentes, �gy az ember nem megy azonnal orvoshoz. Az �ldozat n�ha �szre sem veszi, hogy megmart�k �s percek m�lva m�r halott. A m�reg, melyet a polip haszn�l, tetrodotoxin, teh�t idegm�rget tartalmaz, paral�zist �s l�gz�sb�nul�st okoz. A polip m�regmirigye akkora, mint az agya �s annyi m�rget tartalmazhat, amely 10 ember �let�nek kiolt�s�ra is elegend�. A polip csak akkor t�mad, ha provok�lj�k, viszont sajnos gyakran megtelepszik a sek�ly, partmenti vizekben, melyeket az ember is kedvel.

A tr�pusi tengerekben �l� puhatest� k�pcsiga gy�ny�r� h�j�r�l ismert. A gy�jt�k vagyonokat hajland�k adni egy k�pcsiga h�j�rt. A k�pcsig�knak 400-500 fajt�juk l�tezik, melyek gyorsan hat� neurotoxint termelnek. Egyszer haszn�latos t�sk�i, ak�rcsak az injekci�st�k, hegyesek �s pontosak, nagy mennyis�g� m�rget bocs�tanak ki. A cs�p�s ut�n a t�ske �ltal�ban let�rik �s lev�lik, �m hamar �jran�. �vente kb. 30 t�mad�st jegyeznek fel, a t�bbs�g�k k�pcsiga gy�jt� hal�sz. A kagyl�k �ra a piacon ak�r 10 ezer doll�r is lehet, teh�t nagyon �rt�kes �rucikk. A k�pcsiga m�rg�nek f� �sszetev�je a conotoxin, mely eltomp�tja az idegrendszert, �gy blokkolja az inger�let�tad�si folyamatokat, �gy a f�jdalmat is. Az orvosok k�s�rleteznek a m�reggel, hogy megalkossanak egy �j f�jdalomcsillap�t�t, amely ezerszer hat�konyabb a morfiumn�l.

A tengeri dar�zsnak is nevezett kockamed�za egyike a F�ld legm�rgez�bb �llatainak, szint�n Ausztr�lia tengereiben honos. M�rg�vel 60 embert meg tudna �lni 120 m�sodperc alatt. Latin neve, a Chironex „gyilkos kezet” jelent. Ak�r 60db, 3-4m hossz� cs�pja is lehet. A cs�pokat milli�nyi csal�nsejt fedi, melyek szigonyk�nt l�vellnek ki. Kib�rhatatlan, �g� f�jdalmat okoz, az �ldozat szinte elfelejt �szni �s megfullad. M�rge idegm�reg, amely a sz�v-, a l�gz� �s az izomrendszer le�ll�s�t okozza. Az�rt vesz�lyes, mert az �tl�tsz� �l�l�ny jelenl�t�t �ltal�ban akkor veszik �szre, amikor m�r k�s�.

Jap�nban a n�gyfog� halat, helyi nyelven fugut nyersen fogyasztj�k, dr�ga �s vesz�lyes �nyencs�gnek sz�m�t. 3 �vnyi speci�lis k�pz�s ut�n, enged�llyel rendelkez� szak�csok k�sz�thetik csak el. A hal legm�rgez�bb r�sze a m�ja, valamint a n�st�nyek ivarmirigyei. Ha csak egy kicsit is bennehagynak, a m�reg sz�tterjed a sz�jban, az ajkak felduzzadnak, �s az �nyenc vacsora ak�r az utols� is lehet. �vente kb 50-60 ember hal bele a fugu m�rg�be.

Kevesen tudj�k, de m�rgez� eml�s�k, s�t madarak is l�teznek. Igaz, legt�bbsz�r nem okoznak hal�lt, de m�rg�k kellemetlen t�neteket okoz. A kubai patk�nyvakondot, a v�zi �s a r�vidfark� cick�nyt is m�reggel l�tta el a term�szet. Az �llat harap�sa vesz�lyes, mivel a m�reg a ny�lmirigyekben rejt�zik.  Az apr� �llatk�k m�rg�kkel b�n�tj�k meg a sokszor n�luk nagyobb rovarokat, h�tulr�l megharapj�k �ket. A neurotoxin leb�n�tja az �ldozatot. A cick�nyok ak�r 200 eg�r meg�l�s�re elegend� m�reggel is rendelkezhetnek. Az ember sz�m�ra a m�reg nem hal�los, de a madarakra �s a halakra igen.

A kacsacs�r� eml�sr�l kevesen gondolj�k, hogy bizony m�rgez�. A h�meknek a h�ts� l�b�n ugyanis fejlett sarkanty�k �lnek, melyben m�reg van. A sarkanty�k 1,5cm hossz�ak �s kitolhat�k. P�r perc alatt egy kisebb kuty�t is meg tud vele �lni, az ember sz�m�ra elviselhetetlen f�jdalmat okoz. Csak a h�meknek van m�rg�k. Val�j�ban rejt�ly, hogy mire szolg�l, hiszen vad�szathoz nem haszn�lja, a p�rz�skor pedig nem engedi ki sem a n�st�nyre, sem a riv�lis h�mekre.

1992-ben fedezt�k fel az �j-Guine�n �l� m�gez� �nekes mad�rfajt. Egy �kol�gi�t tanul� di�kot v�letlen�l megkarmolt egy ilyen mad�r �s �gy fedezt�k fel a m�rget. Hal�lt nem okozott, viszont f�jdalmat, �s zsibbad�st igen. H�rom m�rgez� madarat is tal�ltak: a pitohui nev� fajt, a pittatim�li�t, valamint a dolm�nyos gy�m�lcsrig�t. A m�rget nem a mad�r �ll�tja el�, hanem a Choresine nemzets�gbe tartoz� m�rgez� bogarak, melyek v�dekez�sre haszn�lj�k a m�rget.

A sz�zl�b�ak kl�rb�l, j�db�l �s hidrog�n-cianidb�l �ll� b�z�s folyad�kot termelnek, mely szerencs�re csak a kisebb test� t�mad�kra v�gzetes.

A vil�gon 2 olyan k�t�lt�-faj l�tezik, melyek a k�pk�d� kobr�hoz hasonl�an messzire kil�vellik a m�rg�ket. Az egyik az USA nyugati r�sz�n �l� Enschscholtz-szalamandra, a m�sik az �ri�svarangy.

A legh�resebb m�rgez� k�t�lt�ek a ny�lm�regb�k�k. D�l-Amerika �serdeiben 60 ny�lm�regb�ka-faj ismert. Csod�latosan sz�pek, s�rga, z�ld, k�k, piros, cs�kos vagy p�tty�s sz�nekben pomp�znak. M�r maguk a sz�nek is azt hangs�lyozz�k: hozz�ny�lni tilos! Nem harapnak, nem cs�pnek, de ha valaki megpr�b�lja megfogni �ket, cs�ny�n r�fizet. B�r�ket m�rgez� v�lad�k bor�tja, amely ak�r egy lovat is k�pes meg�lni. A legm�rgez�bb m�rget a s�rga vagy narancs sz�n� rettenetes ny�lm�regb�ka termeli, amely Kolumbi�ban �l. Az eg�sz �llat csup�n 3,5cm hossz�, �m m�rge ak�r 1000 embert is meg tud �lni. M�g a kutat�k is vastag keszty�t haszn�lnak, ha befogj�k ezt az apr�s�got. A b�k�nak ennek ellen�re van egy ellens�ge: a b�kaev� k�gy�, amely immunis a m�regre �s j��z�en bekebelezi a b�k�t. Az �serdei indi�nok is pont a m�rge miatt keresik �s gy�jtik ezt a b�k�t, a m�rg�t a ny�lhegyeire kenik.

Ezek voltak teh�t a F�ld legvesz�lyesebb m�rgez� �llatai. Szerencs�re szinte mindegyik a tr�pusokon �l, Eur�p�ban kev�s a hal�los m�rg� �llat, legfeljebb viper�kkal lehet tal�lkozni. A vil�g legvesz�lyesebb �llatai (nem csak a m�rgez�k, hanem �ltal�ban az emberre vesz�lyes ragadoz�k) Ausztr�li�ban honosak. A v�zben feh�r c�p�k, k�halak, a foly�kban bord�s krokodilok, a sz�razf�ld�n rengeteg m�rgesk�gy� �s p�k, s�t egy�b rovarok, pl. t�zhangy�k vesz�lyeztetik az emberek �let�t. Ausztr�lia val�ban az a hely, ahol ember hite m�lt�n meginoghat abban, hogy � a leger�sebb �l�l�ny a F�ld�n.        

A cikk a 3. �vezred c�m� magazin 2012 ny�ri k�l�nkiad�sa (100 legnagyobb extr�m t�rt�n�s v�ltoz� f�ld�nk�n) alapj�n k�sz�lt.