Mostani �r�somban h�res �llatokkal ismerkedhet�nk meg. Kiv�teles lovakr�l �s kuty�kr�l olvashatunk. Ez a k�t faj volt a sz�zadok sor�n a legfontosabb �llat, mondhatjuk, hogy vel�k egy�tt �rtuk a t�rt�nelmet. 

T�rt�nelmi szem�lyek h�res �llatai

Nagy S�ndor �s Bukephalosz

Nagy S�ndor harci m�nje k�ts�gk�v�l a t�rt�nelem legh�resebb lova �s egyike az olyan kiv�teles h�tasoknak, amelyeket n�v szerint eml�t meg a t�rt�nelem. Szinte mindenki ismeri azt a h�res t�rt�netet, amikor a 12 �ves S�ndor megszelid�tette a f�kezhetetlen fekete, homlok�n feh�r csillagot visel� nagytest� m�nt. Plutarkhosz �rta le, hogy Kr. e. 344-ben egy Philonicus nev� keresked� hozta el a lovat II. Philipposz kir�lynak, aki 13 vagy 16 talentum�rt megvette fi�nak az �llatot. Hamar kider�lt, hogy a m�n meg�lhetetlen, �gy Philipposz fizetett saj�t fi�nak, hogy t�rje be. S�ndor megnyugtat� hangon sz�lt Bukephaloszhoz �s �gy ford�totta a lovat, hogy az ne l�thatssa a saj�t �rny�k�t, mert S�ndor r�j�tt, hogy att�l ijedt meg az �llat. Plutarkhosz le�r�sa szerint ezut�n Philipposz ezt mondta: "Legyen olyan kir�lys�god fiam, amely el�g nagy neked, mert Maked�nia t�l kicsi a sz�modra!"

Bukephalosz nev�nek jelent�se: �k�rfej�. Egyes forr�sok szerint onnan ered a l� neve, hogy abb�l a h�res thessz�liai m�nesb�l vett�k, ahol a lovakat �k�rfejet �br�zol� b�lyeggel jel�lt�k meg. M�sok szerint sz�les fej�r�l �s massz�v nyak�r�l kapta a nev�t. Val�sz�n�leg akhal-teke eredet� l� lehetett. S�ndornak sok csatalova volt, �m mind k�z�l Bukephaloszt szerette a legjobban, rajta lovagolt a legt�bbet �s szinte �sszes hadj�rat�ra elk�s�rte. Bukephalosz Kr. e. 326 j�nius�ban pusztult el, miut�n hal�los sebet kapott a H�daszp�sz menti csat�ban Indi�ban, melyet S�ndor P�rosz pandzs�bi kir�ly ellen v�vott. A le�r�sok szerint S�ndor ugyanolyan kor� volt, amikor meghalt, mint szeretett lova, vagyis mindketten 32 �vet �ltek. Egy l�nak ez szokatlanul hossz� �let, k�l�n�sen ha csatal� volt. A t�rt�nelmi forr�sok m�sk�pp sz�lnak arr�l is, hogy h�ny �vesen ker�lt Bukephalosz S�ndorhoz. A szak�rt�k t�bbs�ge abban egyet�rt, hogy a l� mindek�pp hossz� �letet �lt. Bukephalosz elveszt�se ut�n S�ndor megparancsolta, hogy a gy�sz jel��l v�gj�k le a hadsereg �sszes lov�nak s�r�ny�t �s fark�t, �s a nagy h�d�t� 2 Bukephalia nev� v�rost is alap�tott (az egyik ma Jhelum v�rosak�nt ismert Pakiszt�nban). Sz�m�ra nem csak egy h�tasl�, hanem egy igaz bar�t is volt Bukephalosz, akivel egy�tt n�tt fel �s majdnem az eg�sz �let�t vele t�lt�tte.   

Nagy S�ndornak  Bukephaloszon k�v�l egy h�res kuty�ja is volt, Peritasz. A hatalmas termet� ebet oroszl�nokkal �s elef�ntokkal val� viaskod�sra haszn�lta. El�sz�r Peritasz testv�r�t vette mag�hoz, �m amikor bebizonyosodott, hogy �llat lusta �s nem hajland� vad�llatokkal megk�zdeni, S�ndor parancsba adta az �llat elpuszt�t�s�t. Ekkor ker�lt hozz� Peritasz. A forr�sok m�st �rnak arr�l, hogyan ker�lt a kutya S�ndorhoz. Plinius �gy besz�li el, hogy Alb�nia kir�lya aj�nd�kozta S�ndornak, Theopompusz szerint viszont a maked�n uralkod� maga vette az �llatot. Abban mindketten megegyeznek, hogy a kutya kiv�teles erej� �s hatalmas volt, rendszeresen vad�szott medv�kre, vaddiszn�kra �s d�mszarvasokra. Egy alkalommal �ll�t�lag kif�rasztott �s legy�rt egy elef�ntot is. A hihetetlen�l b�tor kutya tisztelet�re S�ndor egy v�rost is elnevezett r�la: mai neve Uchm Indi�ban fekszik, sz�z kilom�terre Radzspurt�l.

Nagy S�ndor, eredetei nev�n III. Alexandrosz, a vil�gt�rt�nelem m�ig egyik legh�resebb hadvez�re, Maked�nia kir�lya volt. Apja, II. Philipposz, anyja Ol�mpiasz kir�lyn�. R�vid, de eredm�nyes uralkod�sa a klasszikus �kori t�rt�nelem �s a hellenizmus kezdet�t jelentette. S�ndor istennek k�pzelte mag�t, Egyiptomba �rkezve f�ra�v� nyilv�n�totta mag�t. Rengeteg hadj�ratot vezetett, legismertebb csat�i az isszoszi �s a gaugamelai csata, ahol III. Dareiosz perzsa kir�ly volt az ellenfele. Nagy S�ndor egy�b esem�nyekr�l is h�res, pl. a gordiuszi csom� elv�g�sa, vagy a sz�zai mennyegz�. Mire 32 �ves kor�ban utol�rte a hal�l, szinte mindent el�rt, amit lehetett, �s a hadvezet�s legnagyobb ikonj�v� v�lt. Nap�leon kor�ig a vil�gt�rt�nelem legzseni�lisabb hadvez�r�nek tartott�k, maga Nap�leon is a p�ldak�pek�nt emlegette, Julius Caesar pedig �ll�t�lag els�rta mag�t, amikor 32 �ves lett �s kijelentette, hogy fele annyit sem �rt el, mint el�dje, Nagy S�ndor. S�ndor hal�la a mai napig rejt�ly, s�rja ismeretlen. I. e. 323-ban Babilonba visszat�rve az Arab-f�lszigetre tervezett hadj�rat�t kezdte el el�k�sz�teni. H�res volt m�rt�ktelen alkoholfogyaszt�s�r�l �s tivorny�ir�l. Az egyik ilyen orgia ut�n �gynak esett �s egy h�t betegesked�s ut�n p�r h�ttel 33. sz�let�snapja el�tt meghalt. A tud�sok ma is csak tal�lgatj�k hal�l�nak ok�t, felmer�lt m�r t�fusz, mal�ria, t�d�gyullad�s, m�rgez�s, m�jzsugorod�s stb.

Forr�s: 100 legend�s l� c. k�nyv

Caligula �s Incitatus

Nagyszer� versenyl� volt Incitatus, t�bb gy�zelemmel aj�nd�kozta meg tulajdonos�t, a r�mai cs�sz�rt. Azonban neve nem err�l v�lt k�zismert�, hanem az uralkod�i �nk�ny jelk�pek�nt emlegett�k m�r az �korban is. A cs�sz�r ugyanis Caligula (i.sz. 37-41) volt, az egyik legbetegebb lelk�let� uralkod� a t�rt�nelemben. Suetonius, a t�rt�net�r� 12 cs�sz�rr�l �rt k�nyv�ben Caligula �let�r�l,  v�rfert�z�sekr�l, kicsapong�sokr�l, szadista kegyetlenked�sekr�l �r, valamint egy l�r�l is, amely �ll�t�lag majdnem a legmagasabb rangot �rte el a vil�gt�rt�nelemben, amelyet �llat valaha is el�rt.

A kocsiversenyek R�m�ban hasonl� szerepet t�lt�ttek be, mint manaps�g a labdar�g�s. Voltak klubok, profi versenyz�kkel, valamint �rj�ng� szurkol�t�borral. N�gy sz�n k�pviselte az egyes klubokat, a feh�rek �s v�r�s�k mell� a cs�sz�rkorban alakult meg a k�k �s z�ld fakcio. Caligula a z�ldek h�ve volt, olyannyira, hogy sokszor azok t�bor�ban tart�zkodott �s �tkezett. Ebb�l kifoly�lag a cs�sz�r kegy r�v�n el�nyh�z jut� z�ldeket er�s�tette Incitatus, a pomp�s �get�l� is. Suetonius �rt arr�l, hogy a versenyek el�tti napon katon�k j�rtak k�rbe az ist�ll� k�rny�k�n, �s intettek aznapra mindenki szigor� csendre, nehogy b�rmi is megzavarja a versenyz� lelki felk�sz�l�s�t. Ugyan� szerint a paripa 18 saj�t szolg�val rendelkezett. Az ist�ll�ja f�ny�z� volt, m�rv�nyb�l �s elef�ntcsontb�l �p�lt, a szersz�mait dr�gak�vek �kes�tett�k. K�l�n sz�rakoztat�kat biztos�tottak sz�m�ra, hogy ne unatkozzon (a megh�v�kon az � al��r�sa d�szelgett). Cassius Dio szerint m�g a cs�sz�ri lakom�kra is megh�vt�k, ahol arany kup�b�l ehette a zabot. A lakom�ra k�nyszermegh�vott szen�toroknak k�nytelen-kelletlen �ltetni�k kellett a pomp�s parip�t. �s itt j�n az, ami ma is vit�ra ingerli a t�rt�n�szeket: a k�t r�mai t�rt�net�r� szerint Caligul�nak sz�nd�k�ban �llt a legmagasabb szen�tusi rangra, konzull� nevezni a kedvenc lov�t. Szerint�k csak a kor szok�sainak megfelel�en er�szakos korai hal�la akad�lyozta meg eme tett elk�vet�s�ben. Miut�n csak sz�nd�kr�l �rtak, nagyon neh�z lenne bizony�t�kot tal�lni erre. K�s�bb �gy ker�lt be a k�ztudatba, hogy val�ban konzull� nevezte Incitatust, a t�rt�net felbukkan sok helyen a vil�girodalomban is. Caligula hal�l�t k�vet�en nem tal�lunk eml�t�st Incitatusr�l sem, tov�bbi sorsa ismeretlen.

Caligul�r�l r�szletesebben �rok, mert �rdemes bemutatni a sok �r�lts�get, amit v�ghezvitt. �let�r�l �s furcsa szok�sair�l a t�rt�net�r�knak k�sz�nhet�en sokat tudunk.

Caligula nem uralkod�k�nt el�rt tetteir�l �s int�zked�seir�l h�res, hanem �r�lts�g�r�l. Az igazi neve Gaius Caesar Germanicus volt, amihez � tr�nra ker�l�se ut�n hozz�ragasztotta a cs�sz�ri c�met jelk�pez� Augustus nevet is. A "Caligula" n�v sarucsk�t, vagy csizm�csk�t jelent, melyet �gy szerezte, hogy apja hadvez�rk�nt m�r kiskor�ban is mag�val vitte a fi�t a hadj�ratokra �s a katon�k nagyon megkedvelt�k. Megcsod�lt�k a neki varratott katonai csizma, a caliga apr� m�s�t, �gy nevezt�k el Caligul�nak. Tr�nra l�p�se ut�n kb. f�l �vig "norm�lisan" uralkodott, ut�na viszont kezdett vissza�lni a r� ruh�zott teljhatalommal. Val�s�gos �mokfut�sba kezdett. Az volt a mott�ja, hogy neki mindent szabad mindenkivel szemben �s ezt be is tartotta. A politikai ellenfeleket, s�t sz�mos politikust vad�llatokkal t�petett sz�t a cirkuszban. A cirkusz az egyik kedvenc tart�zod�si helye volt. �j m�dszert dolgozott ki arra, hogy hogyan lehet cs�kkenteni a cirkuszi �llatok ellet�s�nak k�lts�geit: egyszer�en emberh�ssal kell etetni �ket. Szinte mindenkiben ellens�get l�tott. Saj�t csal�dja �s bizalmasai sem lehettek biztosak helyzet�kben, hiszen a cs�sz�r b�rmikor ellen�k fordulhatott. �lvezte, ha megb�nthat, vagy k�nozhat m�sokat. A kiv�gz�seken gyakran jelen volt, s�t n�ha maga hajtotta v�gre az �t�letet, "seg�dkezett" a h�h�roknak. A n�pt�l rettegett, de r�j�tt, hogy nem k�pesek �sszefogni ellene. Caligula testileg �s lelkileg sem volt eg�szs�ges. A k�lseje borzaszt� volt, ink�bb egy torz�ra eml�keztetett, mit �l� emberre. Teste viszonylag nagy volt, amihez v�kony l�bak �s nyak t�rsult, ami karikatur�lis k�ls�t eredm�nyezett. Fiatalon elkezdett kopaszodni, holott teste t�bbi r�sz�n kifejezetten sz�r�s volt. Ez�rt nem szabadott kimondani a jelenl�t�ben a "kecske" sz�t, mert r�gt�n mag�ra vette �s h�h�r�rt ki�ltott. Soha �let�ben nem aludt t�bbet 3 �r�n�l, �s azt is r�m�lmok k�zt t�lt�tte. �jszak�i nagyr�sz�t �tmulatta vagy virrasztott, a palot�j�ban s�t�lgatott v�rva a pirkadatot. A vihart�l �s mennyd�rg�st�l gyermekesen f�lt, gyakorta az �gy al� menek�lt. �lt�zk�d�se is fura volt: hol n�i, hol f�rfi ruh�kat �lt�tt mag�ra, olyan ruh�kat hordott, amiket senki m�snak nem jutott esz�be felvenni. �zsiai k�penyeket varratott mag�nak, amiket dr�gak�vel d�sz�tett. Hordott selyem n�i ruh�kat �s �lruh�ban, vagy sz�nh�zi jelmezekben is l�tt�k. Alexandri�ban felt�rtette Nagy S�ndor s�rj�t, amely az �korban m�g l�tezett, elhozatta mag�nak a vil�gh�d�t� p�nc�lj�t csak az�rt hogy, elmondhassa, hogy Nagy S�ndor �lt�zet�t viseli.

Egyszer bejelentette, hogy mostant�l �h�ns�g lesz, bez�ratta a gabonarakt�rakat, holott tele voltak. Kijelentette, hogy mindenki gondoskodjon mag�r�l �gy, ahogy tud! Kicst�ra tele volt, de rengeteg k�lt�tt mag�ra �s a k�l�nf�le bolond�ri�ira. Birodalm�ban senki nem lehetett biztons�gban: ha az utc�n megk�v�nt egy l�nyt, azonnal elhozatta mag�nak. Ha sz�p haj� embert l�tott (mert az �v� pocs�k volt), akkor elfogatta, �s kopaszra ny�rt�k �s az illet� m�g �r�lhetett, hogy nem az eg�sz fej�t vesztette el. Rendszeresen list�t vezetett nevekkel, �s id�r�l-id�re el�vette, hogy "tisztogatni" kell, �s a list�n szerepl� szem�lyeket r�gt�n kiv�gezt�k. Elvette a gazdagok p�nz�t, gyakran az �let�kkel egy�tt.

Nem b�rta elviselni, ha valami nem siker�l neki. Egyszer p�ld�ul nem volt k�pes tengeri hidat �p�ttetni. Mivel ezt minden�ron teljes�teni akarta, haj�k sz�zait hozatta az �b�lbe, annak k�t foka k�z�tt sorban lehorgonyoztatta �ket, majd f�ldet sz�ratott r�juk csak az�rt, hogy beteljesedjen a j�slat: e k�t pont k�z�tt  tenger f�l�tt �, Caligula igenis l�h�ton fog �tkelni.

A szen�torokat sem k�m�lte, sokszor megal�zta �ket, p�ld�ul gyalog kellett k�vetni�k az egyre gyorsabb iramot dikt�l� cs�sz�ri lovasfogatot. A v�g�n m�r rohantak a szen�torok, Caligula pedig j�t nevetett rajtuk. Gyakran szolgak�nt b�nt vel�k,  az � hajukba t�r�lte zs�ros kez�t a lakom�kon, vagy vel�k szolg�ltatta fel az �teleket.

Mindenben r�szt akart venni: atl�t�nak, sz�n�sznek, zen�sznek, jog�sznak �s sz�noknak is tartotta mag�t, mindig mindenben a legjobbnak kellett lennie. Szeretett sz�nh�zban j�tszani, fell�pni.

A "k�s�rletez�s" h�ve volt. Egyszer p�ld�ul a fej�be vette, hogy neki l�tnia kell, hogyan t�pnek sz�t egy �l� embert. V�g�l megszervezte a k�s�rletet, az �ldozat egy n�pszer� szen�tor volt. A szen�tor mit sem sejtve bel�pett a cirkuszba, majd Caligula emberei elfogt�k,  �sszeszurk�lt�k, majd az elgyeng�lt testet elkezdt�k darabokra v�gni!  

Szexu�lis szok�sai sem voltak mindennaposak. H�rom n�v�re volt, mindh�rmat az �gyas�v� tette. N�kkel �s f�rfiakkal egyar�nt folytatott viszonyt. Messzi f�ldr�l hozatta mag�nak a szebbn�l szebb l�nyokat, de rendszeres vend�ge volt a bord�lyh�zaknak is. A f�rjezett asszonyokat sem k�m�lte, sokszor a f�rj is jelen volt, vagy a cs�sz�r az egy�ttl�tek ut�n r�szletesen besz�molt mindenr�l a f�rj f�le hallat�ra. Egyik kedvence egy tapasztalt kurtiz�n volt, akire p�nc�lt adott �s sokszor jelen kellett lennie a katonai rendezv�nyeken. Amikor a n� le�nyt sz�lt neki, r�gt�n feles�g�l vette �s istenn�k�nt rajongott �rte. Abban az id�ben tilos volt sz�z l�nyokat kiv�gezni. Caligula ezt is "megoldotta": a l�nyokat a kiv�gz�s el�tt a katon�kkal meger�szakoltatta, �s ut�na m�r v�gre lehetett hajtani az �t�letet.

Hogy valami j�t is eml�ts�nk: r�gi leomlott v�rosfalakat �p�tetett �jj�, v�zvezet�kekkel �s utakkal egy�tt. Tempolomokat renov�ltatott, szellemi �s fizikai versenyeket rendezett.

V�g�l utol�rte a v�g: saj�t n�pe megel�gelte a sok b�ntalmaz�st �s borzalmat. Cassius Chaerea,  Caligula test�rkapit�nya Kr. u. 41 janu�rj�ban �sszeesk�v�st szervezett a cs�sz�r ellen, majd 3 �vnyi �s 10 h�napnyi uralkod�s ut�n meggyilkolt�k a cs�sz�rt. Eme r�vid id� alatt Caligula m�rhetetlen puszt�t�st vitt v�ghez.

Forr�s: Nemere Istv�n: �r�ltek a tr�non (Caligul�r�l sz�l� fejezet) c. k�nyv

Nap�leon �s Marengo 

A h�feh�r Marengo Nap�leon francia cs�sz�r 130 saj�t lov�nak egyike volt. � volt Nap�leon kedvence. Sokban hasonl�tottak: mindketten kis termet�ek, de oroszl�nsz�v�ek voltak. A lovat 1799-ben szerezte az egyiptomi hadj�rat sor�n �s a marengoi csat�r�l nevezte el az �llatot. Nap�leon gyakran nevezte el a lovait gy�zelmei helysz�neir�l. Marengo arab fajt�j� m�nt volt, f�radhatatlan �s kitart�. K�pes volt 5 �r�n �t egyfolyt�ban v�gtatni, hogy megtegye a Burgos �s Valladolid k�z�tti 130 kilom�teres t�vols�got. Legnagyobb teljes�tm�nye azonban az, amikor �tlen-szomjan 80 kilom�tert v�gtatott B�cst�l Sommeringig. Mind a cs�sz�r, mind a l� kiv�telesen b�tor jellem, egyik�k sem f�lt a fegyvert�zt�l. Marengo hordozta Nap�leont Austerlitzn�l, Wagramn�l, J�n�n�l, s�t az iszony� �ldozatokat k�vetel� oroszorsz�gi vissazvonul�s idej�n is 1812-ben. Marengo egyszer megcs�szott a jeges �ton, Nap�leon a f�ldre esett. Ezt az esetet k�zelg� balszerencsek�nt �rtelmezte a cs�sz�r. 1815-ben Waterloon�l harcoltak egy�tt utolj�ra. Marengot, aki ekkor 22 �ves volt, fogjul ejtett�k a csatamez�n, Angli�ba k�ldt�k �s eladt�k a gr�n�tosok t�bornok�nak, Angersteinnek. Az arab m�n brit lovas�t is h�s�gesen szolg�lta, am�g 27 �ves kor�ban "nyugd�jba " nem vonult egy ist�ll�ba. Marengo 38 �vesen pusztult el. Csontv�z�t a sandhursti hadtudom�nyi m�zeumban �ll�tott�k ki, a csontv�z majdnem hi�nytalan 1 pat�t lesz�m�tva, melyb�l tub�kosszelence k�sz�lt �s amelyet a test�rs�g tisztj�nek aj�nd�koztak.

Nap�leon nem sz�m�tott j� lovasnak abban a korszakban. �rdekl�d�tt a k�l�nleges lovak ir�nt, �m sereg�nek h�tasait nem k�m�lte. Sereg�nek negyed�t a lovass�g tette ki. A francia lovass�g h�res �s h�rhedt volt Eur�pa-szerte. A britek elleni h�bor�z�sa sor�n el�sz�r a lovass�g�t mozg�s�totta, amely sz�tverte a brit t�z�rs�get. Nap�leon a neh�zlovass�g�ban b�zott a legjobban, sokszor a sokkol�s �s az elrettent�s volt a c�l: a neh�zfegyverzet� lovass�g l�tt�n az ellens�gnek nem egyszer in�ba sz�llt a b�tors�ga. A lovakat ugyan kedvelte, de nem k�m�lte �ket, uralkod�sa alatt t�bb t�zezer h�tas veszett oda a csatamez�k�n, emiatt a "lovak m�sz�ros�nak" is nevezt�k a katon�k. Nem t�r�d�tt a l�vesztes�ggel. 10 �v alatt 10 milli� lovat vesztett a h�bor�k sor�n. 1812-ben 80ezer l�val �s 600ezer katon�val indult Oroszorsz�gi hadj�r�ra. Rengeteg embert �s lovat vesztett, a farkasord�t� hidegben a katon�k saj�t lovaikat voltak k�nytelenek lev�gni �s megenni. Visszavonul�s k�zben a lovak t�bbs�ge megfagyott vagy �hen veszett. Nap�leonnak sz� szerint nem maradt lova �s ez�rt Waterloon�l d�r�g�n megfizetett.

A macsk�kt�l Nap�leon betegesen f�lt �s a kuty�kkal is bizalmatlan volt, miut�n a n�j�jszak�j�n szeretkez�s k�zben Josephine kuty�ja megharapta a hadvez�r l�b�t.  

I. Nap�leon Bonaparte a vil�gt�rt�nelem legh�resebb hadvez�re, a legismertebb francia �s a legh�resebb korzikai. A t�rt�nelem tal�n legt�bbet csod�lt �s �tkozott hadvez�re, aki cs�sz�r �s zsarnok is volt egyben. Az ismeretlens�gb�l emelkedett ki, hogy az egyik legnagyobb katonai l�ngelm�v� v�ljon. A francia forradalom vihar�ban egy mag�ra utalt nemzet �l�re �ltt, �s f�lmilli�s hadsereg�vel megh�d�totta az eg�sz kontinenst. F�nykor�ban t�bb, mint 70 milli� ember felett uralkodott �s eg�sz Eur�pa t�rk�p�t �trajzolta.

Forr�s: Serge Cosseron- Jean F. Bueno: Napoleon nagy csat�i c. k�nyv

100 legend�s l� c. k�nyv

www.wikipedia.hu

Franklin D. Roosevelt eln�k �s Fala

Az 1940-ben sz�letett n�gyl�b�t Roosevelt unokatestv�r�t�l, Margaret „Daisy”Suckleyt�l kapta kar�csonyi aj�nd�kk�nt. A kutya eredetileg a Big Boy n�vre hallgatott, de Roosevelt el�bb a sk�t el�d, John Murray ir�nti tiszteletb�l Murray the Outlaw of Falahillre keresztelte, majd ennek r�vid�t�sek�nt sz�letett meg a „Fala” becen�v. A h�zi kedvenc n�lk�l a demokrata eln�k szinte ki sem tette a l�b�t a Feh�r H�zb�l: Fala k�vette Rooseveltet sz�l�v�ros�ba, Springwoodba (New York) �s Warm Springsbe, Roosevelt kedvenc f�rd�hely�re is. A kutya jelen volt sz�mos fontos esem�nyn�l is, utazott az eln�ki k�l�ng�pen �s a Ferdinand Magellan vas�ti kocsin, de jelen volt az Atlanti Charta qu�beci konferenci�j�n �s Rooseveltnek a mexik�i eln�kkel, Manuel �vila Camachoval val� tal�lkoz�s�n is Monterrey v�ros�ban. Az eb azonban sokszor megsz�k�tt a Feh�r H�zb�l, de a washingtoni j�r�kel�k sokszor felismert�k �s visszavitt�k gazd�j�hoz.

Roosevelt hamar r�d�bbent, hogy a h�zi�llat egyben a propaganda eszk�zt�r�nak n�lk�l�n�zhetetlen kell�k�v� v�lt, amelynek seg�ts�g�vel az eln�k megk�zel�thet�v� v�lt a v�laszt�k sz�m�ra. Fala kivette a r�sz�t a m�sodik vil�gh�bor�s amerikai er�fesz�t�sekb�l, s az Egyes�lt �llamok hadsereg�nek tiszteletbeli k�zleg�ny�v�, az otthoni front egyik emblematikus figur�j�v� v�lt: az ardenneki offenz�va idej�n ugyanis a frontokon harcol� amerikai katon�k azt k�rdezt�k egym�st�l, hogy mi az eln�k kuty�j�nak neve.
 

Fala nev�t t�bbek k�z�tt az �n. Fala-besz�d is meg�rizte, amelyet Roosevelt az eln�kv�laszt�si kamp�ny keret�ben 1944. szeptember 23-�n tartott Washingtonban, a Fuvaroz�k Nemzetk�zi T�rsulata el�tt. A k�zel negyven perces besz�dben az eln�k a kongresszus republik�nus tagjait ostorozta, s r�szletesen taglalta az �t �rt jogtalan t�mad�sokat.

Egy �zben Roosevelt az egyik republik�nus v�dra, amely szerint az eln�k mikor v�letlen�l az Aleut-szigeteken hagyta kis�llat�t, s az amerikai tenger�szet egyik rombol�j�t k�ldte �rte, a k�vetkez�ket mondta hallgat�s�ga el�tt: „Ezek a republik�nus vezet�k nem el�gszenek meg azzal, hogy engem, a feles�gem, vagy a fiaimat t�madj�k. Nem, nem el�gszenek meg vele, most m�r a kuty�mat, Fal�t is c�lkeresztbe vett�k. Nos, term�szetesen sem �n, sem pedig a csal�dom nem nehezm�nyezi ezeket a t�mad�sokat – de a kuty�m zokon veszi �ket. Tudj�k, Fala sk�t, s ahogy megtudta, a republik�nus t�rt�netgy�rt�k olyan t�rt�netet f�ztek ki, amely szerint �n ott hagytam az Aleut-szigeteken, majd egy rombol�t k�ldtem �rte – az ad�fizet�k p�nz�n, k�t, h�rom, nyolc vagy h�sz milli� doll�ros �ron –, az � sk�t lelke nagyon felh�borodott ezen. Nem az a kutya m�r, aki r�gen volt. Ahhoz m�r hozz�szoktam, hogy rosszindulat� hazugs�gokat hallok magamr�l – mint hogy magamat n�lk�l�zhetetlennek �ll�tom be. Azt hiszem, megvan a jogom, hogy felemeljem a hangom a kuty�mat �rt r�galmaz�sok ellen.”

A hivatalos t�j�koztat�s szerint agyv�rz�sben 1945. �prilis 12-�n elhunyt eln�k�t Fala h�t �vvel �lte t�l: az 1952-ig Roosevelt feles�g�vel, Eleanor Roosevelttel �l� n�gyl�b�t k�s�bb Springwoodban a tizenk�t �vig hivatalban lev� demokrata p�rti eln�k mell� temett�k. Franklin Delano Roosevelt az Egyes�lt �llamok 32. eln�ke, akit 4 terminusra v�lasztottak meg. 1933–1945 k�z�tt volt eln�k, �s � volt az egyetlen, aki k�t ciklusn�l tov�bb vezette a Feh�r H�zat. A 20. sz�zad egyik k�zponti alakja volt.

Forr�s:  www.wikipedia.org

H�s�k

Barry

A Szentbern�thegyi kutya Sv�jcb�l sz�rmazik, a fajta kialakul�s�t legenda �vezi, azonban �r�sos dokument�ci� csak az XVIII. sz�zad elej�t�l �ll rendelkez�sre. A bern�thegyi alapvet�en a parasztok h�z�rz� kuty�jak�nt �lt. Nev�t a Nagy Szentbern�t H�g�ban l�v� kolostorr�l kapta, ahol a szerzetesek k�s�r�- �s ment�kutyak�nt alkalmazt�k a h�ban �s k�dben elt�vedt v�ndorok megseg�t�s�re.
A fajt�t a Barry nev� bern�thegyi tette h�ress�. Barry 1800 �s 1813 k�z�tt 40 ember �let�t mentette meg a h� �s fagy fogs�g�b�l. A korabeli �r�sos anyagok �s k�pek alapj�n a bern�thegyi kutya k�llem�t tekintve meglehet�sen elt�rt a mai fajtastandardt�l, k�nnyebb �s kisebb termet� volt. Barry 70 cm marmagass�g� kan volt, lecs�ng� szemh�ja azonban eml�keztet a mai bern�thegyire. A fajt�t eredetileg r�vid sz�r� v�ltozatok alkott�k, azonban az �jfoundlandi bekeresztez�s�vel kialak�tott�k a hossz� sz�r� v�ltozatot. A hossz� sz�rt�l jobb v�delmet v�rtak a zord t�li k�r�lm�nyek k�z�tt dolgoz� kutya sz�m�ra, azonban ez az elk�pzel�s hib�snak bizonyult. A h�ban g�zl� hossz� sz�rre r�tapadt a h� �s a j�g, megnehez�tve a kutya munk�j�t, �gy a hossz� sz�r� egyedeket a szerzetesek elaj�nd�kozt�k. Eredetileg a bern�thegyi ink�bb feh�r volt, mint tarka. A Barry legenda kialakul�s�val indult meg az �rdekl�d�s a Szentbern�thegyi fajta ir�nt. A Barry legenda �s a hossz� sz�r� egyedek megjelen�s�vel megindult a Szentbern�thegyi nagyobb mennyis�g� teny�szt�se.

Barry kuty�t a h�res t�rt�net szerint a 41. megmentett ember �lte meg, amikor egy lavina ut�n mag�hoz t�rve az els� dolog amit megl�tott, egy havas pofa volt. A f�rfi medv�nek n�zte �s k�s�vel lesz�rta a megment�s�re odak�ld�tt kuty�t. Minden bizonnyal ez azonban csak legenda: Barry 1912-ben nyugalomba vonult �s 2 �vvel k�s�bb v�gekgyeng�l�sben m�lt ki id� kor�nak k�sz�nhet�en. Test�t kit�mt�k �s a berni m�zeumban �ll�tott�k ki. Szobrot is kapott a v�rosban, s�t m�s v�rosokban, p�ld�ul P�rizsban is, ahol a k�vetkez� felirat �ll  az eml�km�v�n: "Barry, a bern�thegyi. Negyven ember �let�t mentette meg...A negyvenegyedik pedig meg�lte!"

Forr�s: www.szentbern�thegyi.hu

100 legend�s kutya c. k�nyv 

Lajka

Lajka kutya volt az els� �l�l�ny, amely eljutott a vil�g�rbe. Neve oroszul "ugat�sat" jelent, fajt�j�t tekintve kever�k volt, eredetileg k�borkutya volt �s a sint�rtelepr�l v�lasztott�k ki k�s�rleti kuty�nak. K�t m�sik kuty�val egy�tt r�vid kik�pz�st kapott, �s 1957. november 3-�n felbocs�tott�k az �rbe a Szputnyik–2 fed�lzet�n. A hidegh�bor� alatt az Egyes�lt �llamok �s a Szovjetuni� egym�ssal k�zd�tt az �r megh�d�t�s��rt. Az 1950-es �vekben a szovjtek �ri�si el�nyre tettek szert. Minden kutat�s egyetlen c�lja az volt, hogy embert k�ldhessenek az �rbe. K�s�rleti �llatokat m�r kor�bban is haszn�ltak, el�sz�r majmokat, majd kuty�kat.

A m�holdnak nem volt visszat�r� egys�ge sem k�pess�ge, ez�rt Lajk�ra m�r az elej�t�l fogva is a hal�l v�rt, de a szovjetek sok�ig azt terjesztett�k, hogy t�bb napig �letben volt, �m mint k�s�bb bebizonyosodott, a F�ld k�r�li p�ly�ra �ll�s ut�n n�h�ny �r�val elpusztult. Biol�giai k�ldet�st kellett volna v�grehajtania, amelyben az �l� szervezet �rb�li viselked�s�t tanulm�nyozz�k.

Lajk�t apr�l�kos gonddal v�lasztott�k ki �s k�sz�tett�k fel az utaz�sra. Dubl�ze Albina lett volna, aki addig m�r k�tszer rep�lt geofizikai rak�t�kban. A kuty�nak el kellett szenvednie a rep�l�ssel j�r� felk�sz�t�st �s seb�szeti beavatkoz�sokat, amelyek sor�n "�lettani param�tereket felfog�" k�sz�l�ket �ltettek a test�be. 1957. okt�ber 31-�n Lajk�t �s a t�pl�l�k�t adagol� berendez�st egy kont�nerbe helyezt�k. A kutya sz�v�nek kedves Garenko, a Lajka fel�ksz�t�s�t v�gz� emberek egyike az indul�sig mellette maradt. November 3-�n a Szpuntyik- 2 felemelkedett. A belsej�ben Lajka, 20 napi �lelemmel �s mind�ssze egyetlen h�tre elegend� oxig�ntart�llyal. A szovjetek 7 napig tanulm�nyozt�k a kuty�ra hat� er�ket �s a s�lytalans�got. Lajka leveg� h�jj�n egy h�t m�lva elpusztult, a mesters�ges holdba pedig egy�ltal�n nem terveztek lesz�ll�egys�get. A Szputnyik-2 1958. �prilis�ban ism�t bel�pett a F�ld l�gk�r�be.

A felbocs�t�s sor�n, a legnagyobb gyorsul�s �s t�lterhel�s idej�n a kutya l�gz�ssz�ma megh�romszoroz�dott, sz�vver�se a start el�tti 103-r�l 240-re gyorsult. Nagyj�b�l 3 �r�nyi rep�l�s ut�n – hozz�vet�leg h�romszor olyan lassan, mint a f�ldi tesztek sor�n – �llt vissza a 100-as sz�mra a sz�vver�se. Ebb�l k�t f� k�vetkeztet�st vonhattak le a kutat�k: az �l� szervezet k�pes t�l�lni egy �rstartot, �s a s�lytalans�g sem �li meg, hanem k�pes alkalmazkodni ahhoz, valamint a lass� megnyugv�s pedig azt mutatta, hogy az �llat jelent�s stresszk�nt �lte meg az utaz�st.

Az adatok arra utaltak, hogy Lajka valamicsk�t evett is az �tel�b�l. Azonban nem sokkal k�s�bb (nagyj�b�l a rep�l�s hetedik �r�j�t�l) nem �rkeztek �letjelek a m�holdr�l. A szovjetek eredetileg �gy tervezt�k, hogy egy h�tnyi rep�l�st k�vet�en m�rget adagolnak Lajka �tel�be, �s �gy k�ldik kegyes hal�lba az �llatot, mivel a m�holdat nem szerelt�k fel olyan eszk�z�kkel, amelyekkel k�pes lett volna visszat�rni a F�ldre. Erre azonban m�r nem ker�lt sor, az eb – v�lhet�en a m�hold t�lmeleged�se miatt – p�r �r�n bel�l elpusztult.

Az �rkutya pusztul�sa, illetve az a m�d, hogy m�r eleve es�lye sem volt a t�l�l�sre, az �llatv�delemmel kapcsolatos vit�k fell�ngol�s�hoz vezetett. F�k�nt a vil�g nyugati fel�n �llatv�d� szervezetek az �llatok tudom�nyos k�s�rletekben val� alkalmaz�sa �s annak kegyetlen m�djai ellen sz�lltak s�kra. Angli�ban a Nemzeti Kutyav�d� Liga egyperces n�ma megeml�kez�sre k�rte fel tagjait, illetve a Kir�lyi �llatv�d� T�rsas�g tiltakoz�s�t fejezte ki a Szovjetuni� fel�. M�s �llatv�d� csoportok egyenesen a szovjet k�vets�gek el�tti nyilv�nos tiltakoz�sra h�vtak fel Lajka rep�l�se kapcs�n. N�h�nyan az ENSZ New York-i sz�kh�za el�tt is demonstr�ltak.

Lajka szobrot kapott a moszkvai katonai rep�l�si �s �rkutat�si orvostudom�nyi int�zet k�zel�ben.

B�r Lajka sorsa m�r a felbocs�t�skor a pusztul�s volt, rep�l�s�nek legf�bb eredm�nye m�gis az volt, hogy bebizony�totta, egy �l� szervezet kib�rja egy �rstart �s a F�ld k�r�li p�ly�ra �ll�s, majd a s�lytalans�g k�r�lm�nyeit. A szovjetek a rep�l�st k�vet� felh�borod�st l�tva nyilv�nos menteget�z�sre k�nyszer�t Lajka tragikus sorsa miatt. Fel�ldozt�k a tudom�ny olt�r�n.

Forr�s: www.wikipedia.hu

Balto 

Az alaszkai Nome a m�lt sz�zad v�gi egyik nagy aranyl�z alkalm�val t�nt fel a t�rk�pen. A Seward-f�lszigeten tal�lhat� telep�l�s lakoss�ga 1900-t�l, illetve miut�n a Bering tenger partjain�l aranyat tal�ltak 20 ezerre n�tt. 1925-re az arany nagy r�sze elfogyott �s k�r�lbel�l 1400 f� a t�voli �szakra v�ndorolt. Nome az �v h�t h�napj�n �t j�ggel volt k�r�l v�ve �s a legk�zelebbi vas�tvonal a t�bb mint 650 m�rf�ldre tal�lhat� Nenanaban volt.
Nome telegr�f �tj�n tudott �rintkezni a vil�g t�bbi r�sz�vel, ami abban az id�ben egy viszonylag �j tal�lm�ny volt; �s annak ellen�re, hogy Alaszka 1959-ig az Egyes�lt �llamokhoz tartozott, a korm�ny m�k�dtetett egy olyan �tvonalat, ahol kutyafogatok vitt�k a post�t Anchorage-b�l Nome-ba. Ezen az „Iditarod �t”-nak” nevezett �tvonalon k�r�lbel�l egy h�nap alatt tett�k meg az oda utat �s Alaszka legjobb hajt�i voltak, akik az eml�tett �tvonalat j�rt�k. 1925 janu�r 20-�n egy telegr�f �zenet s�p�rt v�gig a fagyos tundr�n: „Nome jelentkezik…Nome jelentkezik…dift�ria j�rv�ny t�rt ki…nincs sz�rumunk…azonnali seg�ts�gre van sz�ks�g�nk…Nome jelentkezik…Nome jelentkezik…”

Nome egyetlen orvosa n�h�ny esetben dift�ri�t �llap�tott meg, ezt a k�l�n�sen fert�z� betegs�get, amely a torkot �s a t�d�t t�madja meg �s k�nnyen j�rv�ny m�reteket �lthet.
Az Inuit indi�nok k�l�nlegesen sebezhet�ek voltak. Eg�sz telep�l�sek t�ntek m�r el a m�ltban b�r�nyhiml� �s l�gz�si betegs�gek j�rv�nya miatt.
Az ellenanyag eszeveszett keres�se megkezd�d�tt:
„Seattle jelentkezik…Seattle jelentkezik…itt van friss sz�rum…a rep�l� k�szen �ll a Nome fel� indul�sra…”

A h�m�rs�klet m�lyen 0 fok alatt volt. Ezek az id�j�r�si k�r�lm�nyek messze meghaladt�k az els� nyitott pil�taf�lk�vel rendelkez� rep�l�g�pek technikai k�pess�geit, ez�rt �gy d�nt�ttek, kutyasz�nnal juttatj�k c�lba a sz�rumot.

A Nenana �s Nome k�z�tti posta�tvonal a Yukon mell�kfoly�ja, a Tenana mellett halad eg�sz a torkolat�n�l l�v� hasonl� nev� faluig (220 km), innen a Yukont k�veti Kaltagig (370 km). Ut�na nyugat fel� fordul �s �tv�g a Kuskokwim-hegys�gen a Norton-�b�l (Norton Sound) partj�n l�v� Unalakleetig (145 km), majd �szaknyugati ir�nyt vesz, �s a Seward-f�lsziget d�li partj�n halad Nome-ig (335 km). Az utols� szakasz igen vesz�lyes, mivel a tenger fel�l f�j� er�s sz�lt�l, illetve az onnan �rkez� viharokt�l semmi nem v�di a k�zvetlen�l a parton h�z�d� csap�st, melynek egy 68 km-es szakasza a befagyott, de az�rt �lland� mozg�sban l�v� tengeren v�g kereszt�l. Az �tvonal teljes hossza 1085 km. A t�vot a legjobb hajt�k �s legjobb kuty�k teljes�tett�k t�bb v�lt�sban. Balto az�rt lett h�res, mert az utols� t�vot az � csapata teljes�tette �s � volt az, aki el�rte a v�rost a sz�rummal.

A v�lt� az 1085 km-es t�vot 127 �s f�l �ra alatt teljes�tette, embert �s �llatot pr�b�l� k�r�lm�nyek k�z�tt.

A j�rv�ny a hivatalos adatok szerint 5-7 hal�los �ldozatot k�vetelt; de Welch becsl�se alapj�n a v�roson k�v�l �l� eszkim�k k�z�tt legal�bb sz�z fert�z�tt volt, az elhunytakat azonban v�lhet�en saj�t szok�saik szerint eltemett�k, a hat�s�got pedig nem �rtes�tett�k.

A Balto k�r�li felhajt�s sajn�latos m�don h�tt�rbe szor�totta a sz�rumfut�s legnagyobb teljes�tm�nyt ny�jt� egys�g�t. Leonhard Seppala �s Togo �ltal vezetett csapat �sszesen 420 km-t tettek meg Nome �s Shaktoolik, majd az olt�anyagot sz�ll�tva Shaktoolik �s Golovin k�z�tt (ez �nmag�ban 146 km, majdnem k�tszer hosszabb t�v, mint b�rmelyik m�sik csapat�). Seppala felh�borodott, amikor Balto szobrot kapott „dics�s�ges teljes�tm�ny��rt”, hisz ez legal�bb annyira megillette volna �ket is.

1975-ben kutyasz�nv�lt�t rendeztek a sz�rumfut�s �tvonal�n, a r�sztvev�k k�z�tt t�bb egykori hajt� lesz�rmazottja is ott volt. A t�vot k�tszer annyi id� alatt tett�k meg, mint el�deik.

1985-ben Ronald Reagan eln�k lev�lben fejezte ki elismer�s�t a h�rom m�g �l� hajt�nak, Charlie Evansnek, Edgar Nollnernek, �s Bill McCartynak. Nollner t�vozott k�z�l�k utols�k�nt, 1999. janu�rj�ban.

A kuty�k dics�s�ge r�vid volt. A Hollywood-i film producer, Sol Lesser, elvitte a kuty�kat Los Angeles-be �s csin�lt vel�k egy 30 perces filmet „Balto fut�sa Nome-ba” c�mmel. 1925 nyara �s �sze sor�n Kaasen �s a csapata beutazt�k az Egyes�lt �llamokat.
Azonban k�s�bb Baltot �s a t�bbi kuty�t eladt�k egy el�ad�s �s variet� tulajdonosnak.
K�t �vvel k�s�bb Balto �s h�res k�s�r�i m�r teljesen elt�ntek a h�szas �vek l�rm�s forg�s�ban �s a v�s�ri barakkok vil�g�ban. �gy t�nt, a vil�g teljesen megfeledkezett „Alaszka h�seir�l”. Ekkor t�rt�nt, hogy a Cleveland-i v�llalkoz�, George Kimble egy Los Angeles-i l�togat�sa alkalm�val felfedezte a „Dime” m�zeumben ki�ll�tott kuty�kat, �s �szrevette, hogy ezek betegek �s rosszul b�nnak vel�k. Ismerte Balto h�res t�rt�net�t, �s teljesen kiakadt ezen a megal�z�son. George-nak siker�lt a jelenlegi tulajdonossal megegyeznie, �s 2000 doll�r�rt megvette a kuty�kat �s elvihette �ket Cleveland-be, de csak k�t hete volt r�, hogy �sszegy�jtse ezt az �sszeget. Megindult a verseny Balto megment�s�re!

Egy sz�ml�t nyitottak Baltonak. Orsz�gszerte a r�di�ad�k k�rt�k az adom�nyokat. A „The Cleveland Plain Dealer” vezet�i komment�lt�k a h�s�k megment�s�nek sz�ks�gess�g�t. Cleveland reag�l�sa nagyon pozit�v volt. Iskol�sok gy�jt�ttek p�nzt, munk�sok kalapoztak. Sz�llod�k, �zletek �s turist�k adakoztak amit tudtak, Balto jav�ra. A „Western Reserve Kennel Club” nagylelk� adom�nyt ny�jtott �t.  Az emberek nagyon nagylelk�en viselkedtek. Mind�ssze 10 nap m�lt�n az �js�gc�mek m�r azt harsogt�k: „A v�ros megszerezte a Baltonak sz�ks�ges �sszeget”. „ V�gre ide k�ldik a huskykat  a tengerpartr�l!”  
 

1927 m�rcius 19-�n Baltot �s hat t�rs�t �tsz�ll�tott�k Cleveland-be �s gy�zelmi felvonul�ssal fogadt�k �ket a f�t�ren. Azut�n a kuty�kat a Cleveland-i �llatkertbe vitt�k, hogy ott m�lt�s�gban t�lthess�k utols� napjaikat. Azt mondj�k, hogy ott tart�zkod�suk els� napjai alatt 15 ezer ember l�togatta meg �ket.

Balto ismeretlen sz�rmaz�s� kan kutya volt, b�r szib�riai huskynak tartj�k, elt�r a mai huskykt�l. Sz�leit nem ismerj�k �s ut�dot sem hagyott h�tra, mivel f�l �ves kor�ban kasztr�lt�k. Balto 1933 m�rcius 14-�n pusztult el 11 �ves kor�ban az �llatkertben. Majdnem teljesen vak �s s�ket volt ekkorra, s�lyos iz�leti gyullad�st �llap�tottak meg a h�ts� l�baiban. Az �llatkert �llatorvosa ez�rt k�m�letesen elaltatta. Test�t a Cleveland-i Term�szettudom�nyi M�zeumban ki�ll�tott�k, �s az�ta is ott van, mint a hal�l elleni b�tor fut�s eml�kezete.
 

Forr�s: http://www.szanhuzoklub.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=174%3Abalto-toertenete&catid=101%3Aszakcikkek&Itemid=101&lang=hu

http://www.baltostruestory.net/balto.htm
 

Filmszt�rok

Lassie

A Metro Goldwin Mayer 1943-ban �gy d�nt�tt, hogy filmre viszi Eric Knight Lassie hazat�r c�m� nagysiker� reg�ny�t. Mivel a cselekm�ny Sk�ci�ban j�tsz�dik, a filmst�di� egy �shonos sk�t kutyafajt�t, egy sk�t juh�szt keresett a szerepre. Miut�n kb. 1500 kuty�t megn�ztek, kiv�lasztottak egy fiatal szuk�t, dubl�r�nek pedig egy Pal nev� kant. Ez ut�bbi b�rmire k�pes volt, megm�szott szikl�kat, rendk�v�l gyeng�d �s tehets�ges "sz�n�sz" volt, ez�rt j�t�ka kifejez�bb volt a szuk��n�l is. �gy v�g�l Pal kapta Lassie szerep�t. A k�z�ns�g a hossz� sz�re miatt �gysem vette �szre, hogy a kutyus val�j�ban h�mnem�, ellent�tben a reg�nyb�li Lassie-vel, aki szuka. �rdekess�g, hogy kiv�tel n�lk�l az �sszes eddig k�sz�lt Lassie-filmben j�tsz� c�mszerepl� kutya kan volt!

1940-ben Rudd Weathermax, aki �llatidom�r-iskol�t tartott fenn Hollywoodban, kapott egy 8 h�napos sk�t juh�sz k�ly�kkuty�t. A gazd�ja megv�lt t�le, mivel elmond�sa szerint a kuty�t nem lehetett megnevelni, k�nyszeresen �ld�zte a bicikliket �s mindent megr�gott. Weathermax az ut�bbir�l sikeresen leszoktatta, �m a biciklik �ld�z�se �lete v�g�ig Pal egyik kedvelt tev�kenys�ge maradt. A kutyus nagyon �rtelmes �s tehets�ges tan�t�nynak bizonyult, Weathermax sz�mos tr�kk�t betan�tott neki: p�ld�ul parancsra ugatni �s halottnak tettetni mag�t. Ezek az elemek k�s�bb a Lassie filmben sz�n�szi j�t�k�nak alapjai lesznek. Amikor Palt kiv�lasztott�k Lassie szerep�re, a harci jeleneteket dub�rrel kellett fenvenni, Pal ugyanis annyira gyeng�d kutya volt, hogy nem volt hajland� morogni, vagy megt�madni egy m�sik �llatot, vagy embert. �ll�t�lag egy kiscsib�t is k�pes volt �gy a sz�j�ba venni, hogy egy karcol�st sem ejtett rajta. Az 1943-as filmet a szak�rt�k az egyik legszebb Lassie- feldolgoz�snak tartj�k. A filmben a k�s�bbi filmcsillag, Elizabeth Taylor is felt�nik gyermekszerepl�k�nt, akinek ez volt a m�sodik filmszerepe �s ezut�n az alak�t�sa ut�n fedezt�k fel a szakmabeliek.

Pallel hat filmet forgattak, melyeknek egy r�sz�ben m�r nem Lassie-t alak�tja. M�sodik szerepe Lassie egyik k�lyk�nek szerepe volt. 1947-ben fell�pett egy r�di�sorozatban, 1949-ben leforgatt�k vele a Lassie pr�bat�tele c�m� filmet. Pal 1951-ben j�tszotta utols� szerep�t, egy Shep nev� sk�t juh�szt. 1958-ban, 18 �ves kor�ban m�lt ki. Idom�rja, Rudd Weathermax m�ly depresszi�ba esett, ut�na soha t�bb� nem n�zte meg Pal egyik filmj�t sem.

A Lassie-filmek rengeteget tettek az�rt, hogy n�pszer�s�ts�k a sk�t juh�sz fajt�t. A filmek ut�n a sk�t juh�sz fajta nagyon keresett lett, sz�mos csal�d fogadott be ilyen kuty�t h�zikedvencnek. A Lassie n�v m�g ma is a legn�pszer�bb sk�t juh�sz nevek �l�n szerepel.

Pal utols� szerepe, majd pedig hal�la ut�n, 1954 �s 72 k�z�tt hatnemzed�knyi kutya alak�totta Lassiet, ezek valamennyien Palt�l sz�rmaznak. �rdekess�g, hogy az �sszes Lassie-kutya, melyek a filmekben szerepeltek, valamilyen szinten mind Pal lesz�rmazottjai.

Lassie hazat�r, teljes film (1943):

https://videa.hu/videok/film-animacio/lassie-hazater-1943-classic-Zj5RFzeWhqveKo0j