A klímaváltozás következményei a vonuló madarak körében. Az éghajlatváltozás hatására változhat a fajok földrajzi eloszlása, demográfiai jellemzője és viselkedése. A változások lehetséges hosszútávú hatásai: evolúciós változások, lokális kihalás, vonulási idő, valamint az elterjedési terület megváltozása, hibridizáció, fészekalj számának változása stb.
Földünk átlaghőmérséklete a nagyfokú CO2 kibocsátás miatt gyorsan emelkedik. Ha sürgősen nem teszünk valamit ennek a visszaszorítása ellen, akkor a folyamat visszafordíthatatlan lesz és beláthatatlan következményekkel járhat. A szén-dioxid-kibocsátás emelkedése a Föld átlaghőmérsékletét 2052-re 2 fokkal emeli meg, 2080-ra pedig 2,8 fokkal.
A tengerparti öblöket, mocsarakat és vizes élőhelyeket egyre gyorsabb tempóban emésztik fel a klímaváltozás okozta gyakori áradások, vagy épp a hosszan tartó szárazság. Ezek nélkül a madarak nem tudnak megszokott helyeiken pihenni és feltöltődni az út során, tartalékaik kimerülhetnek, és nem képesek megtenni a több ezer kilométeres utazást.
A hosszú távú vonulók legnehezebb feladata a Szahara átszelése. A fokozódó szárazság és népességnövekedés miatt a Száhel-övezetben egyre intenzívebb a területhasználat, ez azonban további élőhelyvesztéshez és a sivatag kiterjedéséhez vezet. Így is rengeteg madár pusztul el az útnak ezen a szakaszán, de a sivatag terjeszkedése lassan oda vezet, hogy a madarak egyáltalán nem lesznek képesek legyőzni ezt az ökológiai akadályt.
A vonulási ritmus is változóban van: a vonulás egyre rövidebb, sőt egyes madarak törlik az egész fárasztó utazást. Számos kis testű madárfaj Angliából már nem repül el telelni Spanyolországba, Franciaországba, vagy Észak-Afrikába, ahogyan újabban a németországi darvak is otthon telelnek seregélyek társaságában. A tétlenség azonban kockázatos. Egy hirtelen lehűlés, vagy néhány zordabb téli nap alatt legnagyobb részük sajnos elpusztul.
Az enyhe telek viszont kedveznek az állandó madaraknak. Mivel többen túlélik a telet, a vándorútról visszatérő vonulók gyakran azzal találják szembe magukat, hogy megszokott fészkelőhelyüket már elfoglalták a helyben maradó fajok, amelyekkel ráadásul nem csak a fészkelőhelyért, hanem a táplálékért is versengeniük kell.
A korán érkező tavaszi napokkal Európa egyes területeire korábban jönnek meg a madarak. Angliába például két-három héttel hamarabb érnek haza, mint harminc évvel ezelőtt. A tavaszi meleg miatt azonban a vegetáció is korábban éled és a rovarok szaporodása is hamarabb beindul, ez azonban sajnálatos módon nincs szinkronban a madárfiókák kikelésével. Magyarországra is mintegy 10 nappal előbb érkezett meg tavaszal a barátposzáta, a vadgerle, a sárgarigó, s néhány nappal a kabasólyom. A rendkívül száraz tavasz a pajzsoscankók átvonulását is nehezíti. Kevés a szétterülő sekély szikes tócsa, szárazak a sziki mocsarak, így korábbi években megszokott hatalmas csapataiknak csak töredékeit láthatjuk itt napjainkban.
Christiaan Both és a holland ökológiai intézetben dolgozó munkatársai 16 éven át vizsgálták a kormos légykapó helyi populációjának fejlődését. Az Afrikában telelő énekesmadár populációjának 90%-a eltűnt azokban az években, amikor a meleg miatt korábban keltek ki a rovarlárvák, a légykapó így nem tudta ellátni utódait megfelelő mennyiségű fehérjedús lárvával.
A hosszú távú vonuló madarakat a klímaváltozás mellett ezernyi veszélyeztető tényező fenyegeti: az élőhelyek átalakítása, feldarabolódása, beépítése, a környezetszennyezés minden formája, a mesterséges akadályok, mint pl. az elektromos vezetékek, vagy a szélerőművek rotorlapátjai, mind-mind sérülékenyebbé teszik a madarakat a klímaváltozás hatásaira.
Néhány példa a klímaváltozásra
Az északon élő macskabaglyok között régen eltejedt volt a szürke szín. A hótakaró egyre vékonyabb, így a barna színváltozat túlélési esélye nő, arányuk egyre nagyobb a populációkban.
Az északi populációk madarainak szárnyhossza átlagosan nagyobb lett a hosszabb vonulási idő miatt. Mivel érkezésükig hosszabb távolságot kénytelenek megtenni, átlagos testtömegük kisebb. A szárnyhossz tulajdonítható a hibridizációnak is. Franciaországban például találtak kerti geze-déli geze hibrideket is és emiatt megváltozott az állatok külleme. A hibrid példányok továbbszaporodása felhigítja a fajtatiszta állomány genetikai sokféleségét, és hosszú távon az egész fajt megváltoztathatja, ami akár új fajok és alfajok létrejövetelében is megnyilvánulhat.
A klímaváltozás közegészségügyi hatásokkal is jár: pl. fogékonyság egyes betegségekre. A fehér gólyák egyre gyakrabban fertőzöttek Európa-szerte. A héja és a karvaly fokozottan érzékeny lett a nyugat-nílusi lázra. A vándormadarak házimadarakat fertőzhetnek meg (lásd. baromfipestis, vagy világméretű madárinfluenza-járvány).
Kevesebb madárral vagy madarak nélkül egyre több lesz a rovar, a szúnyogok zaklatják az embereket, a lepkék megeszik a fák leveleit, a bogarak pedig tönkreteszik a termést. Énekesmadarak nélkül kevesebb a beporzott növény is.
Kanadában a rovarokat fogyasztó madarak 95 százaléka eltűnt az elmúlt negyven évben. A megmaradt 5 százalék kemény munkát végez, de ma már párt találni is nagy kihívást jelent számukra.
A klímaváltozás befolyásolja a pingvinek természetes élőhelyét is. „A pingvinek nagyon vigyáznak a területükre és agresszívvá válhatnak, ha túl közel merészkedünk hozzájuk. Viszont ha kicsit távolabb csendben leülünk, oda fognak jönni hozzánk. Nagyon kíváncsiak.” – mondja Dr. David Ainley, állatviselkedés kutató.
A legnagyobb testű antarktiszi pingvinfaj, a császárpingvin és a kisebb Adélie-pingvin élete egyaránt a tengeri jéghez kötődik: a túlélésük múlik rajta. Az emelkedő hőmérséklet és az erősödő szél felaprítja a tengeri jeget, így bár a pingvinek gyaloglás helyett könnyedén úszkálhatnak, hogy megtalálják maguknak a táplálékot, az úszó jégtáblák nélkülözhetetlenek a túlélésükhöz. Az Antarktisz bizonyos részein, ahol a jég mennyisége növekszik, nagy pingvin populáció él, máshol azonban a jég és a pingvinek is eltűntek. A globális felmelegedés következtében a jégtakaró elolvad, a tengerszint emelkedik, a pingvinek pedig arra kényszerülnek, hogy délebbre keressenek új élőhelyet.
Dr. Ainley úgy gondolja, a pingvinek egyértelműen az emberi viselkedés áldozatai. Az Adélie-pingvinek alapvetően a zajló tengeri jégen élnek, de a költéshez jégmentes földre van szükségük. Az éghajlatváltozás befolyásolja és megváltoztatja az életüket, habár az Antarktisz madarai nem tartoznak a veszélyeztetett fajok közé. Ugyanis ha élőhelyük lakhatatlanná válik, egyszerűen továbbállnak, s új területet keresnek maguknak.
A tengeri jég nagyon érzékeny a hőmérsékletre. Mindkét póluson a mikrobáktól kezdve a tápláléklánc csúcsáig, az egész ökoszisztéma a tengeri jég létezésétől függ. Annak érdekében, hogy a globális felmelegedés jelenlegi üteme a jövőben ne folytatódhasson, dr. Ainley támogatja a megújuló energiaforrások – a nap-, szél- és termikus energia, biomassza – használatát.
Sajnos ez önmagában még nem enyhíti az emberi pusztítás okozta éghajlatváltozás antarktiszi emlősökre és madarakra gyakorolt hatását. Az ipari tevékenység a Déli sarkon is hozzájárul a kedvezőtlen változásokhoz, csak úgy, mint az ellentétes póluson.
Bár a fóka és bálna populációk újra növekednek az évekig tartó kizsákmányolás után, s a bányászat tilos a Madridi Jegyzőkönyv értelmében, a turizmus, a vadászat, a nagy térségű halászat, a szennyeződések és olajfoltok – mint 2012 májusában – együttesen továbbra is veszélyeztetik az Antarktiszt és egész élővilágát.
Az antarktiszi élet a klímaváltozás drámai hatásainak tükre, s az ott honos élőlényektől gyökeres változásokat követel a túlélés érdekében.
Mit lehet tenni? Ügyeljünk az energiafelhasználásra, kapcsoljuk le a villanyt, üljünk biciklire, vagy vegyük igénybe a tömegközlekedést, hisz a klímaváltozás nem csak a madarakra, hanem előbb-utóbb egész környezetünkre és saját magunkra is hatással lesz.
Forrás:
http://www.met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_hirek/index.php?id=425&hir=A_klimavaltozas_befolyasolja_a_pingvinek_termeszetes_elohelyet_is
http://www.edenkert.hu/vilagos-zold/zold-bolygo/rosszul-hat-a-klimavaltozas-a-vonulo-madarakra/1293/
http://klimavaltozas.lap.hu/_hatasa_az_allatokra/19726817
http://www.metropol.hu/cikk/969113-viszlat-madarak-hianyozni-fogtok
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum