Állattartási szabályzat 2013
Mostani cikkemben az új állattartási szabályokról számolok be.
Az egyik legfontosabb változás, hogy 2013-tól minden négy hónapos kort betöltött kutyát mikrochippel kell megjelölni. Az ebek adatait egy országos adatbázisban rögzítik. Adatváltozás esetén – tulajdonosváltás, tartózkodási hely, állat elpusztulása – nyolc napon belül fel kell keresni az állatorvost, hogy a változásokat az adatbázisban átírhassa. Az adatmódosítás díjmentes. Így nemcsak könnyebb lesz az elveszett állatokat megtalálni és azonosítani, de az egész állomány átláthatóbbá válik és remélhetőleg csökkenni fog a kóborállatok száma. A kisállat kereskedésekben nyilvántartás készül a gerinces állatokról és természetvédelmi oltalom hatálya alá tartozó gerinctelen állatokról is. Rendelet szabályozza azt is, hogy milyen körülmények között tarthatunk halakat és egyéb díszállatokat. Gerinces állatot már szigorúan tilos gömb alakú kalitkában, vagy akváriumban tartani, illetve a kifejlett egyedeket minimum 30 liternél kisebb űrtartalmú térben elhelyezni. Az állatokon tilos küllemjavító beavatkozásnak alávetni. Korábban ugyanis előfordult, hogy díszhalakba festékanyagokat fecskendeztek színes és vonzóbb külsejű halakat előállítva ezáltal.
2016-tól nem szabad tartósan láncra kötve tartani a kutyákat, de addig is előírások szablyák meg a lánc minimális hosszát. Jelenleg ez kistestű kutyák esetében négy, közepes ebeknél hat, míg nagytestűeknél nyolc méter. Jogszabály írja elő a kutyák minimális férőhely szükségletét is, melynek nagyságát 10-20 m2-ben határozták meg, az állat méretétől függően. Fontos előírás, hogy a kutya-, a macska – és a görénykölyköket nyolchetes korukig az anyjukkal együtt kell tartani és az ennél fiatalabb kölykök csak az anyaállattal együtt szállíthatók. Ez fontos, mert így megakadályozható a túl korán elválasztott kölykök kereskedelme és szállítása. A kutyák fülvágása tilos, a farok kurtítása is csak az állat hétnapos koráig engedélyezett. Mivel az állatvédelmi bírság eddigi összege elveszítette visszatartó erejét, így azt az európai gyakorlathoz igazították. Az új szabály szerint a bírság alapösszege tizenötezer forint és ez a jogsértés körülményeitől és súlyától függően más és más szorzókkal növelhető. Az emelt összegű bírság már alkalmas lehet arra, hogy például az állatokat gyakran embertelen körülmények között szállítása végre humánusabban történjen.
A veszélyes állatok forgalmazásának változásával ezeknek az állatoknak a forgalmazása és szállítása is ellenőrizhetőbbé válik. Átláthatóbbak a veszélyes kutya tartása során felmerülő hatósági feladatok és könnyebb eljárni fizikai sérülés esetén is. A jelenlegi jogszabályozás szerint nem a fajta határozza meg, hogy melyik kutya minősül veszélyesnek, hanem ez minden esetben egyénileg, az adott állat viselkedése, tettei alapján dől el. Mindig vizsgálni kell az eb által okozott sérülés bekövetkeztének körülményeit, különösen a sérült ember vagy állat magatartását. Ha szükséges, be kell vonni a kutyák viselkedésének megértésében jártas szakértőt is. Veszélyesnek minősített kutyát csak engedéllyel, az abban előírt tartási feltételek mellett, ivartalanítva és chippel megjelölve lehet tartani. Az ilyen kutyát közterületre természetesen csak szájkosárral, biztonságos pórázzal, a tartási engedélyben megjelölt személy felügyeletével lehet vinni.
|