Most egy igazi ritkaságról fogok írni: az afrikai zsírfarkú egérről.

 

A Pachyuromys duprasi a rágcsálók Gerbillinae alcsaládjába tartozik. A gerbilek egyik legtanulékonyabb képviselője. Gyakran hívják zsírfarkú gerbilnek, vagy duprasi-gerbilnek is. Angolul hívják még vastagfarkú patkánynak és "söralátét" gerbilnek.

Megjelenés/kinézet: Közepes méretű rágcsálók. Testük kb. 10 cm hosszú 5 cm hosszú farokkal. A farok vastag, puha, tömött. A fej hátulsó része sötétszürke alapon sárga színű, fekete szőrvéggel. Hasuk fehéres. Súlyuk kb. 40 gr. Testük kerek és kissé lapított. Nincs elkülöníthető nyakuk és túl hegyes pofájuk, szemük nagy, ovális és fekete. Fülük alacsonyabban tűzött, ami kissé rókaszerű fejet kölcsönöz nekik. Lábuk viszonylag rövid a gerbilekéhez képest. Hasonlítanak a hörcsöghöz, de velük ellentétben hegyesebb a pofájuk és a farkuk is megkülönbözteti őket a hörcsögöktől. Farkukban zsírt és vizet raktároznak, ugyanúgy, mint a teve a púpjában. Az egészséges egérnek ezért vastag és zsíros farka van, ami kb. 2-3 hónapos korban kezd a felnőttekéhez hasonlóan megvastagodni.

Élettartam: Fogságban tartva 5-8 évig élnek. A vadonban nem szokták elérni ezt az életkort.

Származás: Fernand Lataste francia zoológus fedezte fel a fajt 1880-ban az algériai Laghout-ban. Először a La Naturaliste folyóiratban számolt be részletesen az új fajról. A zsírfarkú egér a Szahara északi részén honos (ÉNY Egyiptom, Líbia, Tunézia és Algéria). Eredeti élőhelyükön kopár homokos vidékeken élnek és sziklarepedésekben is. A vadonban kb. 1 m mély üregeket ásnak a puha homokba. Más állatok odúit is elfoglalhatják.

Táplálkozás: A vadonban rovarevők, amire utal specializálódott pofájuk is, de a növényeket is elfogyasztják. Fogságban rágcsáló eleségen tarthatók, adjuk hasonló táplálékot nekik, mint a mongol futóegérnek és a degunak, mivel azoknak a legközelebbi rokona. Nagyon kedvelik a lisztkukacot, tücsköt, molylepkéket, és szinte minden rovart, még a kemény páncélos bogarakat is. Mivel száraz területről származnak, ha túl sok lédús táplálékot, pl. gyümölcsöt, répát, karfiolt, cikóriát és almát adunk nekik, könnyen hasmenést kaphatnak. Az alaptakarmány mellett célszerű vitaminokban dús ágakat és gyökereket biztosítani a számukra, amit rágcsálhatnak, főleg télen. A széna is nagyon jó takarmány a számukra.

Viselkedés: A legjobb akváriumban vagy terráriumban tartani, ami legyen legalább 60x40 cm 2-3 egér esetében és rendelkezzen tetővel, mivel nagyot ugranak. Fontos hogy vastag aljzaton tartsuk, mert szeretnek ásni, túrni. Megfelelő bármilyen faforgács kivéve a fenyőháncs vagy vörös cédrus darálék, mivel arra nagyon sok rágcsáló allergiás. A csincsillához hasonlóan szeret homokban fürdeni, hogy bundáját tisztán tarthassa, ezért pár naponta biztosítsunk homokfürdőt. Az alomanyagból fészket fog építeni. Bizosítsunk nekik hörcsög játékokat, mászó és rágóalkalmatosságokat (pl. kerék). Egy pár tartása nehézségekbe ütközhet, mivel agresszív természetű kis rágcsáló. Egyedül problémamentesen tartható, akárcsak a szíriai aranyhörcsög.

Tenyésztés: 2 hónapos korban válnak ivaréretté és fogságban egész évben szaporodhatnak. A vemhesség 19 nap körül van. Átlagos alomszámuk 3-6 utód, az elválasztási idő 3-4 hetesen történik. Fogságban nehéz lehet tenyészteni, mivel a nőstény rendkívül agresszív a vemhesség és az utódnevelés alatt. A párzás után, ha nem különítjük el a hímet, a nőstény meg is ölheti a párját. Az, hogy egy együtt tartott pár szaporodjon, sokkal kevésé valószínű, mint pl. a mongol futóegér esetében. Egy bevált módszer a sikeres szaporítás elérésre, hogy egyberakunk egy hímet és egy nőstényt egy vékony réteg aljzattal ellátott kisméretű tartályban. Ne tegyünk be se fészeknek valót, semmilyen játékot, vagy etetőtálat, így nincs min összeveszniük. A kis terület miatt nem válnak territoriálissá sem, ráadásul nincs semmilyen tereptárgy, amit megjelölhetnének. 1 hétig tartsuk így a párost, ezután válasszuk külön őket. A nőstény nagy valószínűséggel vemhes lesz. A zsírfarkú egér párzási szokásai elég szokatlanok. Mindkét nem a hátsó lábára ágaskodva birkózik egymással, hangokat is kiadva. Általában nem harapják meg egymást túl erősen, bár a játék néha elfajulhat. Ha a nőstény nem fogamzóképes, de a hím nem adja fel, akkor a nőstény alom anyagot szór a hímre a hátsó lábával. A vemhes nőstény kissé agresszív lesz, fészket kezd építeni. Jó anyák.

Ivarmeghatározás: A hím és nőstény közti különbség ugyanaz, mint más rágcsálóknál. A különbség jól látható a végbél és ivarnyílás közti távolságból. A hímek esetében a távolság jóval nagyobb. A kifejlett hímek jól fejlett herékkel rendelkeznek a farkuk alatt. Tehát a herék tisztán láthatóak. Ez teljesen hiányzik a nőstényekről. Amikor az utódok elérik a 2 hetes kort, a nőstények hasán kopasz foltok találhatók a hasukon. Itt fog kialakulni az emlőjük. Ezek a foltok a hímekről hiányoznak.

Színváltozatai: Japánban megjelent a szürke vagy csincsilla színű, ami szürkés állatot jelent. Nem mindenki ért egyet azzal, hogy ez színváltozat. Sokak szerint a zsírfarkú egér egyiptomi alfajáról van szó (Pachyuromys duprasi natronensis). A növendékek színe sokkal szürkébb, a kor előrehaladtával azonban kivilágosodik. Előfordulnak hibridek az egyiptomi és az algériai alfajok között.

Beszerzés: Ez a faj új a kereskedelemben, nem sok helyen kapható. Néhány országban egyáltalán nem árusítják, máshol pedig nagyon ritka (Németország, Franciaország, Dánia, Egyesült Királyság). Hollandiában viszont gyakori faj. Néhány állatkereskedésben kapható, bár ez nem jellemző. Ajánlott tenyésztőtől beszerezni. Magyarországon csak páran tenyésztik, külföldről szerezhető be.

Egészségmegőrzés: Az egészséges zsírfarkú egérnek tiszta, csillogó szeme van, valamint puha bundája. A hátsójuk is tiszta és száraz. A beteg egér letargikus és nem túl mozgékony. Nem könnyű kezelni, ha egyszer megbetegednek. A megfázás nagyon súlyos, halálos is lehet. A legnagyobb fenyegetést általában a kiszáradás, vagy a túl magas páratartalom jelenti, ami helytelen vagy romlott táplálékból, stresszből vagy egyéb egészségügyi okokból eredhet. Mivel nem rég óta tartják fogságban kedvencként, ezért az orvostudomány keveset tud a betegségeiről. Probléma lehet még a harapásokból és sérülésekből eredő sebek ellátása.

 

 

Források:

www.wikipedia.org

 

 

Vissza a bloghoz