K�nai kobra (Naja atra):

K�na d�lkeleti r�sz�n, Thaif�ld�n, Tajvanon �s Vietnamban honos faj. A ny�lt vid�keket, f�ves t�rs�geket, ligetes erd�ket �s mez�gazdas�gi ter�leteket kedveli. T�pl�lkoz�si szempontb�l nem v�logat�s, halakat, k�t�lt�eket, madarakat �s eml�s�ket is fogyaszt. Kb. 1,5 m�terre n�. Alapsz�n�k feln�tt korukban t�bbnyire vil�gos csoki sz�n�, h�tukon, f�leg a farkuk fel� vajsz�n�, elmos�dott ov�lis foltok sorakoznak. Tark�mint�zatuk nagyon v�ltozatos, de �ltal�ban egy fel�l nyitott gy�r�. Enn�l a fajn�l is a h�mek testalkata �s feje robosztusabb mint a n�st�nyek�, emezek form�ja minden tekintetben ink�bb g�mb�lyded. Ez sajnos kiskorukban nem nagyon l�tszik, ez�rt ekkor m�g csak a farok m�retek k�l�nbs�geire lehet hagyatkozni a nemek meg�llap�t�sakor. Toj�srak�, 10-14 toj�st rak. Minden kobr�hoz hasonl�an v�dekezik: test�nek el�ls� r�sz�t felemeli, kiterjeszt csukly�j�t �s megpr�b�l nagyobbnak l�tszani. Nem t�mad�kedv� faj, de mar�sa hal�los az emberre. Sajnos kedveli az emberlakta �l�helyeket, ez�rt gyakran ker�l �sszet�z�sbe az emberrel. K�na leggyakoribb kobrafaja. Kevesen tudj�k, hogy a k�nai kobra nem k�pk�d, ellenben az indok�nai k�pk�d�kobra (Naja cf. atra) val�ban k�pes k�pni a m�rg�t. Ez a k�gy� k�ls�re nagyon hasonl�t a k�nai kobr�ra, de j�val ingerl�kenyebb, mondhatni "idegbeteg" �llat. Elterjed�si ter�lete kicsit nyugatabbra, a Mal�j-f�lszigeten van. Mindkettej�k m�rge f�k�nt idegm�reg, �rdekes, hogy az afrikai k�pk�dok�br�knak f�leg haemo-cytotoxikus a m�rg�k.