A ragadoz�k (Carnivora) rendk�v�l hat�kony �l�l�nyek. Er�sek, hatalmasak, gy�ny�r�ek, de hal�losak. Az �llatvil�g minden csoportj�ban vannak ragadoz�k, vagyis olyan fajok, melyek m�s �llatokat �lnek �s esznek meg a h�suk�rt. A h�sev�k csod�latos gyilkol�g�pek, melyeknek �lni�k kell a t�l�l�s�rt. Hat�sos fegyverekkel rendelkeznek, melyek seg�tik �ket abban, hogy a n�luk j�val nagyobb pr�d�t is el tudj�k ejteni. Az eml�s�k ragadoz�i a legfejlettebbek �s a legismertebbek, pedig rajtuk k�v�l l�teznek ragadoz� rovarok, halak, h�ll�k �s madarak is. Szinte minden �llatfajra vad�szik egy m�sik �llat, egy ragadoz�. A ragadoz�k fontos szerepet j�tszanak az �kosziszt�m�kban, kord�ban tartj�k a pr�da�llatok t�meges �s k�ros t�lszaporod�s�t, rendszerint a beteg �s gyenge egyedeket kiv�ltasztva �s megsemmis�tve pedig er�s�tik az �llat�llom�nyokat. A ragadoz�k t�bbs�ge rendk�v�l hat�sos fegyverekkel van felszerelve, melyek v�dekez�sre is t�k�letesen megfelelnek, de els�dleges szerep�k a zs�km�nyszerz�s. Vajon mi teszi a ragadoz�kat olyan sikeres �llatcsoportt� �s hogyan vad�sznak az egyes fajok? Most csoportonk�nt bemutatom ezeknek az �llatoknak a zs�km�nyszerz�si technik�j�t �s fegyverarzen�lj�t.  

A ragadoz� eml�s�ket a k�vetkez� csal�dokra osztjuk sz�t:

Macskamedvef�l�k (Ailuridae)

Kutyaf�l�k (Canidae)

Madagaszk�ri cibetmacskaf�l�k (Eupleridae)

Macskaf�l�k (Felidae)

Mong�zf�l�k (Herpestidae)

Hi�naf�l�k (Hyaenidae)

B�z�sborzf�l�k (Mephitidae)

Meny�tf�l�k (Mustelidae)

P�lmacibetf�l�k (Nandiniidae)

Rozm�rf�l�k (Odobenidae)

F�lesf�kaf�l�k (Otariidae)

Val�di f�kaf�l�k (Phocidae)

Mos�medvef�l�k (Procyonidae)

Medvef�l�k (Ursidae)

Cibetmacskaf�l�k (Viverridae

Itt t�l terjedelmes lenne az �sszes csoportr�l r�szletesen besz�molni, ez�rt csak n�h�ny csoportr�l �rok.  

Eml�s�k

Macskaf�l�k:

A macskaf�l�k (Felidae) a vil�g legsikeresebb �s tal�n legszebb h�sev�i. Megjelen�s�k m�lt�s�gteljes, er�t sug�rz�. A csoporton bel�l megk�l�nb�ztet�nk kis-, �s nagymacska f�l�ket. A kismacsk�k kistest�ek, tudnak dorombolni, de nem tudnak ord�tani. Test�k karcs�, eg�sz csontv�zuk k�nny�, fej�k ar�nylag kicsi, arcir�sz�k r�vid, az arckoponya az agykopony�t�l nincs m�ly bef�z�d�ssel elk�l�n�tve. Fogazatuk hegyes, nem z�m�k, nyelvcsonti �v�k csontos. A karmok visszah�zhat�k. K�ts�gk�v�l ez a legv�ltozatosabb �s fajokban is leggazdagabb csoportja a macsk�knak. Eddig nem kevesebb, mint 13 �l� kis macskanemzets�get ismer�nk. Az ismert legr�gibb macskaf�l�k a kismacsk�khoz tartoznak. Ezek m�r a Mioc�n-korszak k�zepet�j�n megjelentek Eur�p�ban. Ett�l az id�t�l kezdve sz�mos kihalt kismacskafajt ismer�nk Eur�p�ban, �zsi�ban, a J�gkorszakb�l pedig m�r Amerika f�ldj�r�l is.

A nagymacsk�k nagyobb m�ret�ek, f�leg ord�t�ssal �s �v�lt�ssel kommunik�lnak �s nem tudnak dorombolni.

A macskaf�l�k legmagasabb fejletts�g� csoportj�t alkotj�k a nagymacsk�k. Ide tartoznak a legf�lelmetesebb �s egy�ttal legszebb ragadoz�k kiv�tel n�lk�l. M�g az am�gy is igen magas fejletts�g� macsk�k k�zt is ezeket kell a legt�k�letesebb ragadoz�knak tartanunk. Testalkatuk izmos, er�teljes; fej�k arci r�sze kiss� megny�lt; fogazatuk igen er�teljes, t�m�r; nyelvcsontjuk csak r�szben megcsontosodott; karmaik visszah�zhat�k; farkuk hossz�. Az alcsal�dnak 5 �l� �s 3 kihalt nem�t ismerj�k.

A macskaf�l�len bel�l 4 alcsal�dot k�l�nb�ztet�nk meg: nagymacsk�k (Panthera), kismacsk�k (Felidae), gep�rd-form�k (Acinonychinae) �s kardfog� macska-form�k (Neofelinae), mely egy kihalt csoport. �sszesen 37 ma �l� faj tartozik a macskaf�l�k csal�dj�ba.

Az oroszl�n kiv�tel�vel az �sszes macskaf�le mag�nyosan �l. A ragadoz�k ter�letv�d� �llatok. A territ�riumuk hat�rait vizelettel �s �r�l�kkel jel�lik meg, amely t�voltartja a vet�lyt�rsakat. Abban minden macskaf�le megegyezik, hogy kiv�l� vad�sz. �r�kat k�pesek elt�lteni az �ldozat becserk�sz�s�vel, hogy a lehet� legk�zelebb ker�ljenek ahhoz. �ltal�ban a t�l fiatal vagy t�l �reg, illetve a sebes�lt �s beteg �llatokat szemelik ki t�pl�l�kul, melyek val�sz�n�leg �gyis elpusztuln�nak.  Vad�szatkor megpr�b�lnak min�l k�zelebb lop�zni a kiszemelt zs�km�ny�llathoz. Tekintet�k szinte r�tapad az �ldozatra, mik�zben test�k a f�ldh�z simul �s hangtalanul k�sznak el�r�bb. Mancsukat puha talpp�rn�k bor�tj�k, melyek a visszah�zhat� karmokat rejtik. Ezzel a "karomv�d�bel" a macskaf�l�k karmai mindig �lesek �s haszn�latra k�szen �llnak rendelkez�sre. Miut�n 20-40 m�terre megk�zel�tett�k a zs�km�nyt, megfesz�tik izmaikat �s kit�rnek biztos�t� f�rengetegb�l. �ltal�ban gyors �s r�vid hajsza ut�n  utol�rik, majd le�tik a szerencs�tlen�l j�rt �llatot. A pr�d�nak es�lye sincs, ha egyszer megfogt�k, neki v�ge. Miut�n led�nt�tt�k �s lefogt�k az �ldozatot, harap�sukkal meg�lik.

Fejlett, t�rszer� szemfogaik �gy alakultak ki, hogy behatoljanak a zs�km�ny b�re al� �s hal�los sebet ejtsenek a l�gcs� �s nyel�cs� �sszeszor�t�s�val, valamint a l�tfont�ss�g� v�rerek sz�troncsol�s�val. A torkon k�v�l a macskaf�l�k a tark�t �s az orrt is c�lba vehetik �s annak �sszeharap�s�val �lik meg pr�d�jukat. A kismacskaf�l�k a r�gcs�l�k kopony�j�t �s gerinc�t z�zz�k sz�t fogaikkal. Ez a m�dszer legt�bbsz�r gyors hal�lt hoz. Mivel a n�v�nyev�k (k�l�n�sen a gazell�k), a stressz �s ijedts�g hat�s�ra sokkos �llapotba ker�lnek, ha megfogj�k �ket, �gy ellen�ll�s n�lk�l pusztulan el a ragadoz�k karmai k�zt. Rendszerint nem szenvednek sok�ig, a macskaf�l�k �llkapcsa gyorsan elv�gzi a sz�rny� feladatot. A nagytest� macsk�k, p�ld�ul az oroszl�n vagy a tigris a gerincre m�rt er�s harap�ssal is v�gezhet zs�km�ny�val. Pof�jukon �rz�keny sz�rsz�lak tal�lhat�k, melyek jelzik gazd�juknak a pr�da�llat hal�l�t, �gy engedhetnek a szor�t�son. Az �rl� �s metsz�fogak seg�ts�g�vel a ragadoz�k k�nnyen sz�tt�pik a h�st, z�pfogaikkal pedig alaposan �sszer�gj�k. El�sz�r az �zletes bels� szerveket, a sz�vet, a m�jat �s a t�d�t fogasztj�k el, majd a test t�bbi r�sz�t is felfalj�k, m�g csak a csontok maradnak. �rdes nyelv�kkel a macskaf�l�k m�g a csontokr�l is lereszelik a h�scafatokat, hogy semmi se menjen veszend�be. Az oroszl�nokn�l az ev�s szigor� hierarcia szerint zajlik: el�sz�r a h�mek esznek, majd a n�st�nyek �s legv�g�l a k�ly�k, amelyek sokszor �hen maradnak. A leop�rd a f�k tetej�re vonszolja fel a pr�d�t, ahol k�nyelmesen elfogyasztja an�lk�l, hogy riv�lisokt�l �s hullarabl�kt�l kellene tartania. A leop�rd olyan er�s, hogy k�pes a saj�t s�ly�val megegyez� m�ret� �llatot felcipelni az �gak koron�j�ba. A gep�rd, �lland�an tartva a t�bbi ragadoz�t�l, gyorsan eszik. Fut�s ut�n annyira kifullad, hogy id�be telik �sszeszednie mag�t. Ennyi id� alatt egy hi�na sim�n elveheti t�le a vacsor�j�t. A gep�rd teh�t nem valami sikeres vad�sz, ha siker�l is elejtenie valamit, gyakran m�s �llatok orozz�k el a tetemeket. Mindegyik fajnak megvan a saj�t ev�si �s vad�szati szok�sa. Egy nagytest� �llat elejt�se ut�n napokig, ak�r 2-5 napig nem kell �jra vad�szniuk. A macskaf�l�k viszonylag sokszor elv�tik a zs�km�ny, t�zb�l hat vagy h�t alkalommal a pr�da�llat bizony megmenek�l. Inniuk is viszonylag keveset kell, hiszen a h�sb�l felvett v�z �s a testnedvek elegend� folyad�kot biztos�tanak. A macskaf�l�k rendk�v�l tiszta �llatok, bund�jukt gondosan �polj�k.

 

B�r kegyetlen vad�szok, a macskaf�l�k gyeng�d sz�l�k. Kicsinyeiekt �vj�k mindent�l, ami fenyeget�st jelenethet, az anya�llat, amely az oroszl�n kiv�tel�vel egyed�l neveli fel ut�dait, d�h�dten reag�l , ha a kicsiket vesz�ly fenyegeti. A h�mek egy�ltal�n nem vesznek r�szt az ut�dgondoz�sban, s�t ha lehet�s�g�k van r�, meg�lik a nem t�l�k sz�rmaz� k�lyk�ket, hogy az anyjuk �jra t�zeljen �s �k legyenek a k�vetkez� gener�ci� ap�i. A legt�bb macsk�nak 2-6 k�lyke sz�letik. A kismacska f�l�k 2 h�napos, a nagymacsk�k 80-110 nap eltelt�vel adnak �letet k�lykeiknek. N�h�ny h�napos korukban m�r elk�s�rik anyjukat a vad�szatokra �s 16-22 h�naposan m�r �n�ll�ak. Neh�z elhinni, hogy a h�zimacskaszer�, j�t�kos kis �llatok a F�ld legf�lelmetesebb gyilkosaiv� v�lnak r�vid id� alatt.

 

Kutyaf�l�k:

A kutyaf�l�k a macsk�khoz hasonl�an er�sek �s hat�konyak, b�r eg�szen m�s m�don alkalmazkodtak az �lethez. 37 ma �l� fajuk van. 2 kihalt nem �s a val�di kutyaf�l�k (Caninae) csoportja alkotja a kutyaf�l�k csal�dj�t. A farkasok, r�k�k, sak�lok �s vadkuty�k tartoznak a kutyaf�l�khez. A h�zikutya, a legr�gebben h�zias�tott �llat az emebr legjobb bar�tja, m�g a vadon �l� kuty�k nagyon bizalmatlanok az emberrel. Az �vsz�zados vad�szat m�ly nyomot hagyott a kutyaf�l�kben. A farkasr�l alaptalan mendemond�k �s legend�k keringenek, neki van a legrosszabb h�re a kutyaf�l�k k�zt. Val�jban azonban �rtalmatlan, f�l�nk �s rendk�v�l �rtelmes �llat.

A legt�bb kutyaf�le falk�ban �l. Ilyen a farkas, vagy az afrikai hi�nakutya. A r�k�k �s sak�lok is szoros k�tel�kekben, csal�dokban �lnek, amely egy feln�tt teny�szp�rb�l �s azok k�lykeib�l �llnak. Az id�sebb k�lyk�k sokszor a kotor�kn�l maradnak, hogy seg�tsenek a legkisebbek nevel�s�ben. A kuty�k szigor� hierarchia szerint �lnek. A farkasfalka k�t els�sz�m� egyede az alfah�m �s az alfan�st�ny. Kiz�r�lag �k szaporodhatnak, a t�bbi falkatag �ltal�ban a k�lyk�k vagy valamilyen rokonuk. A falka �sszes szuk�j�n�l kialakult az �n. �lvemhess�g. Ezt a jelens�get a kutyatart�k is ismerik. Az �lvemhess�g az�rt alakult ki, mert a falk�ban csak a vez�r n�st�ny szaporodhat, viszont a t�bbi szuka seg�t a kicsik nevel�s�ben. Amikor a vez�rnek k�lykei vannak, az alacsony rang� n�st�nyekn�l is megindul a tejelv�laszt�s �s vemhess�gre utal� t�neteket mutatnak. Ez a viselked�s fel�breszti benn�k az anyai �szt�nt �s �gy elk�telezettebben nevelik a vez�rp�r ut�dait. A vez�reknek j�r az el�sz�ri ev�s joga zs�km�nyejt�skor. A falkarendszer nagyon hat�kony. Megn�veli az es�lyt a sikeres vad�szatra, a k�ly�k �letben marad�s�t �s nagyobb v�delmet is jelent. Ha egy falkatag valamilyen szab�lyt megszeg, p�ld�ul az egyik alacsony rang� n�st�ny p�rosodik �s ut�dokat sz�l, vagy esetleg egy fiatal h�m szembesz�ll a vez�rh�mmel, akkor ak�r ki is �zhetik a falk�b�l, ami �ltal�ban az adott p�ld�ny hal�los �t�let�t jelenti. Egy falk�ban �l� �llat ugyanis egyed�l, seg�ts�g n�lk�l neh�z �letben maradnia. A falk�ban �l� kutyaf�l�k k�pesek n�luk j�val nagyobb pr�d�t elejteni, amely napokra elegend� h�sforr�st jelent. Siker�k az �sszehangolt csapatmunk�ban rejlik. A farkas p�ld�ul rendk�v�l sokoldal� a vad�szat ter�n: lesben �llva, ny�lt t�mad�ssa, hossz� vagy r�vid hajsz�val, felv�ltva �zve a vadat is tud vad�szni. A vad�szm�dszert a zs�km�ny fajt�ja �s m�rete is meghat�rozza. A farkasok egy�ttes er�vel gy�rik le a nagy szarvasokat, majd egy�tt lakm�roznak bel�le. El�sz�r a vez�rp�r eszik, majd a t�bbiek. Ev�s k�zben gyakoriak a vicsorg�sok �s a kisebb n�zetelt�r�sek. Igazi vereked�skor a farkasok viszonylag visszafogottan k�zdenek, igyekeznek a rangsorban bet�lt�tt hely�k szerint cselekedni.

A kutyaf�l�k kotor�kokban, od�kban �lnek. �ltagos alomsz�muk: 2-7 k�ly�k. Az anya az els� hetekben ki sem mozdul a vacokb�l, ezalatt kiz�r�lag az apa�llat gondoskodik r�la, sz�ll�tja a n�st�nynek az �lelmet. A kicsinyek hamar feln�nek �s �rt�kes vad�szaiv� v�lnak a csapatnak. A kutyaf�l�k is ter�lethez k�t�tt �llatok.  

Az afrikai vadkuty�k a legritk�bb, de legsikeresebb falk�ban �l� kutyaf�l�k. T�z vad�szatb�l nyolc alkalommal zs�km�nyt ejtenek, ami nagyon j� ar�ny. Rendk�v�l kitart�ak, napokig k�pesek �ld�zni a kiszemelt �ldozatot, felv�ltva futnak �s v�g�l a v�gkimer�l�st�l gyenge �llatot egy�ttes er�vel �lik meg. Egy n�st�ny ilyenkor a k�lyk�kkel marad, a vad�sz� egyedek hordj�k haza nekik a t�pl�l�kot. A gyomrukb�l vissza�klendezik a falatokat �s azzal etetik a k�lyk�ket �s avad�szatban r�szt nem vev� t�rsaikat.

A r�k�k �s sak�lok kistest� gyilkosok.  A sak�loknak rossz h�r�k van d�gev� tulajdons�gaik miatt, �m �k is k�pesek akt�van, szervezetten vad�szni kiseml�s�kre, szarvasgid�kra, vagy madarakra. A r�k�k sok�ig a eg�r �reg�nek bej�rat�n�l v�rakoznak, majd lecsapnak. T�len k�pesek a h� alatt megb�v� �llatokat is �rz�kelni. Az egyik leg�lesebb hall�sa a lap�tf�l� r�k�knak van. Nagy, radarszer� f�le nem csak a t�k�letes hall�st, de a h�lead�st is biztos�tja az afrikai sivataban, ahol �l. A vil�g legkisebb kutyaf�l�je a sivatagi r�ka, m�sn�ven fennek.

A kutyaf�l�k nem k�pesek karmaikat visszah�zni. Fut�skor a karmok a talajhoz tapad�st biztos�tja, nagy seg�ts�gre szolg�l a hirtelen ir�nyv�lt�skor. F�ra m�szni sem tudnak, viszont kiv�l� �sz�k, a legt�bb kutyaf�le szereti a vizet a macsk�kkal ellent�tben. A macskaf�l�kn�k k�t kiv�tel akad: a beng�li tigris �s a jagu�r im�dja a vizet, sokszor vad�szik v�zben vagy v�zk�zelben.

 

Tengeri eml�s�k

 A kedves �s j�tkos delfinekben a legt�bb emebr a szel�d, bar�ts�gos t�rsat �s boh�k�s �llatot l�tja. Egy olyan l�nyt, amely k�ptelen er�szakosan viselkedni vagy �lni. Ne feledj�k azonban, hogy kedvenceink, a delfinek is ragadoz�k �s er�szakosabb vil�gban �lnek, mint ahogy hitt�k. A delfinek hallal, a b�ln�k apr� planktonikus mikroorganizmusokkal t�pl�lkoznak. A nagytest� delfinek, mint p�ld�ul a kardsz�rny� delfin, amely a delfinek k�zt a legnagyobb, f�k�kat, m�s delfineket, s�t c�p�kat is megt�madnak.

A delfinek a fogascetek csoportj�ba tartoznak. T�d�vel l�legz� tengeri �s �desv�zi eml�s�k. T�pl�l�kszerz�skor egy olyan eszk�zt haszn�lnak, melynek seg�ts�g�vel nagy t�vols�gokb�l k�pesek �rz�kelni a halrajok helyzet�t, nagys�g�t, s�t a fajt�jukat is. Ez a csod�latos eszk�z az ultrahang. Amikor az �llat kibocs�tja apr� csettint� hangok k�s�ret�ben, az ultrahang sz�t�ramlik a v�zben. Ha bele�tk�zik egy t�rgyba, vagy �l�l�nybe, az ultrahang visszaver�dik �s a delfin agy�ban feldolgoz�dik. �gy a ragadoz� megkapja a zs�km�ny pontos tart�zkod�si hely�t �s m�ret�t. T�mad�skor a delfin kikapcsolja az ultrahangot, hogy ne zavarja el a halakat. Az ultrahang olyan er�s, hogyha k�zvetlen�l sug�rozza ki egy egy halra, az elk�bul t�le. A delfinek csapatban �lnek. Seg�t�k�sz, gyeng�d csal�dban, amely k�l�nb�z� nem� �s kor� egyedekb�l �ll. Az �desv�zi folyami delfint kiv�ve elengedhetetlen�l fontos a t�rsas�g. A csapattagok sokszor rokonok, mind j�l ismerik egym�st. A csapat nemcsak csal�dk�nt m�k�dik, hanem hat�kony vad�szcsoport is. Minden csal�dnak saj�t vad�sz m�dszere van a zs�km�nyszerz�sre. A vad�sz m�dszer fajt�nk�nt, de ak�r delfincsal�donk�nt is elt�r� lehet. Az egyik ismert technika sor�n a delfinek egy nagy rajba t�m�r�tik a halakat, minden oldalr�l beker�tik �ket, majd bele-beleharapnak a hallabd�ba. A kardsz�rny� delfinek er�s farokcsap�sokkal bele�tnek a halrajba �s egyenk�nt �sszeszedegetik a le�t�tt halakat. A sarkk�ri hideg vizekben a kardsz�rny� delfinek a j�gt�bl�n ragadt f�k�kat is �gyesen ejtik el. A f�ka igyekszik a j�gt�bl�n maradni, melyet a delfinek megpr�b�lnak felford�tani. V�g�l az egyik delfin t�volabb megy a j�gt�bl�t�l �s nagy hull�mokat keltve neki�szik a j�gt�bl�nak. Majd a t�bbi egyed is csatlakozik, m�gy 3-4 delfin nem sorakozik fel a hull�mkelt�shez. N�h�ny m�sik p�ld�ny pedig a j�gt�bla t�bbi oldal�n �ll lesben. A heves sord�s el�bb-ut�bb lesodorja a f�k�t egyenesen a v�zbe, ahol k�nnyen v�geznek vele. A palackorr� delfinek egyes �l�helyeken �ngyilkos akci� keret�ben, kivetik magukat a v�zb�l, ki�sznak a partra, miut�n a sek�ny v�zbe terelt�k a halakat. Az iszapos partr�l a halak egyre k�zelebb ker�lnek a sz�razf�ldre. A delfinek hirtelen felgyors�tanak, egy nagy v�zl�kettel kisodorj�k a halakat a partra, majd maguk is partra vet�dnek, hogy a sz�razra ker�lt halakat bekebelezz�k. Ez a m�dszer vesz�lyes, nem minden delfin tud visszaevick�lni a m�ly v�zbe. A delfinek teh�t tal�lkony m�dszereket fejlesztettek ki a vad�szat �rdek�ben.

Csak nemr�giben fedezt�k fel a kutat�k a delfinek �let�nek s�t�t oldal�t. Kider�lt, hogy a delfinek igen agressz�vek tudnak lenni, napi szinten er�szakoskodnak �s durv�n viselkednek egym�ssal. Ha sz�ks�ges, ak�r meg is �lhetik fajt�rsaikat. Ez a viselked�sforma ritk�n figyelhet� meg, ez�rt fedezt�k fel csak a k�zelm�ltban.

Egy m�sik �llatcsoport, a b�ln�k nem annyira kegyetlenek. �ket nem v�letlen�l h�vj�k szel�d �ri�soknak. T�bbs�g�k a szil�scetek csoportj�ba tartoz� lass� planktonev�. A delfinekhez hasonl�an �k is csal�dokban �lnek, saj�tos hangjukat �neknek nevezz�k.  szil�scetek a v�zfelsz�n k�zel�ben sz�lesre nyitj�k sz�jukat �s hagyj�k, hogy a v�z a sz�jukba �m�lj�n. A sz�j�regben a szil�k seg�ts�g�vel kiszor�tj�k a vizet, de az �lelem fennakad a szil�kon �s az �llat lenyeli �ket. Szil�scet a vil�g legnagyobb eml�se, a 32 m�terre is megn�v� k�kb�lna. A b�ln�k kisebb csoportja a fogascetekhez tartozik, mint amilyen a j�l ismert �mbr�scet is. Az �mr�scet a vil�gon a legm�lyebbre mer�l� eml�se, 3000 m�ter m�lyen vad�szik �ri�s tintahalakra �s polipokra.

A delfineknek �s b�ln�knak egyetlen ut�djuk sz�letik. A szaporod�si id�szakban a meleg tengerekbe v�ndorolnak, majd visszat�rnek a Jeges-tengerbe �s a sarkvid�kekre. A b�ln�k teje rendk�v�l zs�ros, a borjak hamar meger�s�dnek.

R�gebben a b�ln�kat k�m�letlen�l vad�szt�k a h�suk�rt �s zs�rjuk�rt, ma m�r azonban vad�szati tilalmak v�dik �ket. Sz�muk rendk�v�li m�don megfogyatkozott. Sok kutat� �gy v�li, hogy az �llom�ny soha nem fogja kiheverni a m�rt�ktelen vad�sz�s okozta k�rokat. A b�ln�k szior�an v�dett �llatok. A delfinek sz�m�ra a legnagyobb vesz�lyt a szennyezett k�rnyezet �s a hal�szh�l�kba val� fennakad�s jelenti.

A tengeri ragadoz�k m�sik csoportj�t az �sz�l�b�ak alkotj�k. Az �sz�l�b�ak k�z� a k�znyelvben f�k�knak nevezett �llatok tartoznak. A f�k�kat tov�bb� val�di f�k�k (Phocidae) �s f�lef�k�k (Otariidae) csoportokra osztjuk sz�t. Val�di f�ka p�ld�ul az elef�ntf�ka, a Weddel.-f�ka, vagy a leop�rdf�ka. F�lesf�ka a medvesf�ka �s az oroszl�nf�ka. A rozm�rok az �sz�l�b�ak csoportj�ban �n�ll� oszt�ylba tartoznak, csoportjuknak egyetlen k�pvisel�i. A f�k�k valamennyien ragadoz�k, halakkal �s m�s tengeri �llatokkal t�pl�lkoznak. A cetekt�l elt�r�en n�gy v�gtagjuk van, test�ket sz�r bor�tja, �s nem t�ltik eg�sz �let�ket a tengerben: kicsinyeiket a parton hozz�k a vil�gra. A f�k�k �letm�dja egyar�nt v�zhez �s sz�razf�ldh�z k�t�tt, a sz�razf�ld�n esetlen�l mozognak. Test�k ors� alak�, �ramvonalas. Mells� v�gtagjaik �sz�l�bakk� alakultak, a h�ts�k elcs�kev�nyesedtek. Orrlyukaikat teljesen el tudj�k z�rni.

 

Forr�sok: A sz�veg a saj�t �r�som.

http://catdog.mindenkilapja.hu/

 

Vissza a bloghoz