Szi�mi krokodil (Crocodylus siamensis):

D�lkelet-�zsia �desvizeinek lak�ja. El�fordul�sa bizony�tott Kambodzsa, Malajzia �s Vietnam ter�let�n, valamint Indon�zi�ban (Borne� �s J�va sziget�n). Thaif�ldr�l minden val�sz�n�s�g szerint kipusztult, de visszatelep�t�si programok kezd�dtek ism�telt meghonos�t�sa �rdek�ben. Elk�pzelhet�, hogy Bruneiben, Laoszban �s Mianmarban is �lnek �llom�nyai. �desvizekhez k�t�dik, f�leg a lass� mozg�s� foly�kat �s �ll�vizeket kedveli. A borne�i �llom�ny egyes kutat�k szerint a bord�s krokodil (Crocodylus porosus) alfajaib�l �ll, m�sok �n�ll� fajnak tekintik Crocodylus raninus n�ven.

A legnagyobb h�mek legfeljebb 4 m�teres hossz�s�g�ra n�nek meg, de ritka a 3 m�tern�l hosszabb p�ld�ny. A szi�mi krokodil meglehet�sen hasonl�t a vele egy �l�helyen is �l� bord�s krokodilra, k�l�n�sen fiatal kor�ban, de a feln�tt egyedeknek sz�lesebb az orra, torokpikkelyei pedig �tl�sabbak. A k�t faj egy�bk�nt keresztez�dhet; a hibridek nagy termet�ek.

F�leg halakkal, k�t�lt�ekkel �s h�ll�kkel t�pl�lkozik, de feltehet�en kisebb eml�s�ket is fogyaszt.

Az es�s �vszakban, �prilis-m�jus sor�n ker�l sor a p�rz�sra. A n�st�ny f�szekhalmot �p�t, ebbe rakja 20-50 toj�s�t. A kis szi�mi krokodilok mintegy 80 nap ut�n kelnek ki, amiben anyjuk seg�t nekik, �s sz�j�ban a v�zhez sz�ll�tja �ket. A fogs�gban �l� krokodilok k�r�lbel�l t�z�ves korukban v�lnak ivar�rett�.

A Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g �rt�kel�se szerint s�lyosan vesz�lyeztetett faj, mivel �lettere jelent�sen besz�k�lt �s p�ld�nysz�ma is drasztikusan cs�kkent. Els�sorban �l�hely�nek puszt�t�sa, illetve az illeg�lis vad�szat fenyegeti. Szerepel a CITES I. f�ggel�k�ben.