A 18. sz�zadban Franciaorsz�gban, Lozere megy�ben, G�vaudan tartom�nyban rejt�lyes hal�lesetek t�rt�ntek. H�rom �v alatt t�bb mint sz�z gyilkoss�g t�rt�nt, a b�nbaknak egy farkast ki�ltottak ki. Tud�sok �s rejt�lyvad�szok �vsz�zadok �ta tal�lgatj�k, hogy mif�le �llat volt k�pes ilyen v�rengz�st v�ghezvinni. Most ismerj�k meg a g�vaudani r�m t�rt�net�t!

 1764 j�nius�ban kezd�dtek a t�mad�sok, amikor egy parasztl�nyra rontott a f�lelmetes bestia. A marhacsorda, amelyre vigy�zott, el�ld�zte a sz�rnyet �s megv�dte a l�nyt, aki egyike volt a kev�s szerencs�s t�l�l�knek. Az �llatot a l�ny �gy �rta le: v�r�s bund�j�, farkasszer� pof�ja �s bojtban v�gz�d� hossz� farka volt, mellkas�n feh�r cs�k l�tsz�dott. Az els� hivatalos �ldozat a 14 �ves Jeanne Boulet volt., akit j�nius 30.-�n �lt meg a titokzatos ragadoz�. Okt�berben k�t vad�sz vette c�lba az �llatot, n�gyszer meg is l�tt�k, de a sz�rny nem pusztult el. Azt mondt�k, a b�r�r�l egyszer�en lepattannak a goly�k. Jean-Baptiste Duhamel kapit�ny emberei, aki t�bb mint 60 hivat�sos katon�t k�ld�tt a r�m ut�n, szint�n megsebes�tett�k, de nem tudtak v�gezni vele. A t�mad�sok h�re a kir�lyi udvarba is eljutott, XV. Lajos kir�ly katon�kat �s hivat�sos vad�szokat k�ld�tt a r�m ut�n. El�sz�r egy Denneval nev� vad�sz �rkezett G�vaudanba, �m a sikertelens�gek ut�n felhagyott a vad�szattal. A kir�ly fegyverhordoz�j�nak,  Antoine de Beauterne-nek, aki nagy vad�sz h�r�ben �llt, siker�lt kil�nie egy nagy farkast, amely k�zel 180 cm volt. Az �llatot kit�mt�k �s a 20. sz�zad elej�ig a P�rizsi Term�szettudom�nyi M�zeumban volt ki�ll�tva. Azut�n a fenevad h�napokig nem �lt embert, majd �jra lecsapott. 1769-ben zar�ndokok sz�zai kerest�k fel a Notre Dame de Beaulieu templomot, akik mind hittek abban, hogy a sz�rnyet Isten k�ldte az emberekre. Ekkor egy vad�sz, Jean Chastel 300 emberrel �s vad�szkuty�kkal hajt�vad�szatot ind�tott �s v�g�l 1767 j�nius 19.-�n h�rom l�v�ssel siker�lt leter�tenie a fenevadat. Chastel ez�stgoly�t haszn�lt, mivel a babon�s lakoss�g �gy gondolta, hogy egy v�rfarkas k�veti el a sz�rny�s�geket. A helybeliek szerint a sz�rny egy d�mon volt, mellyel csak az ez�stgoly� v�gzett. A v�rfarkas elm�let alapja f�k�nt Abel Chevalley �r�t�l sz�rmazik, aki el�sz�r jegyezte le, hogy ez�stgoly�t haszn�ltak a sz�rny elejt�s�hez. Az �llatot sz�mos alkalommal k�zelr�l megl�tt�k, m�gsem siker�lt leter�teni h�rom �v ut�n sem. A r�m legal�bb 113 �ldozatot szedett �s tov�bbi 162 ember megt�madott �s megsebes�tett. A t�l�l�k igen v�ltozatos le�r�st adtak t�mad�jukr�l, �s sok r�szlet megegyezett.

Hogy pontosan milyen �llat volt a g�vaudani sz�rny, a mai napig a vita t�rgy�t k�pezi. N�melyek egy�rtelm�en farkasnak �rt�k le, melynek v�r�sen izz� szeme, vadkanszer� durva bund�ja, ag�rszer� pof�ja volt. N�h�ny gyerek szerint sz�kellve j�rt, egy r�m�lt �regember szerint pedig k�tl�bon j�rt �s nevet�sszer� hangot hallatott, amikor  a ty�k�lja k�r�l �l�lkodott. A  falusiak retteg�s�t  az a gondolat is er�s�tette, amit egy hely pap �ltetettel az emberek elm�j�ben, miszerint a r�m egyenesen Isten b�ntet�se azok sz�m�ra, akik Isten ellen val� �letet �ltek.

Egy�rtelm�en farkasra hasonl�tott, de j�val nagyobb volt ann�l. Azt meg�llap�tott�k, hogy a l�ny h�mnem� �s a gyomr�ban megtal�lt�k utols� �ldozat�nak, egy kisl�nynak a maradv�nyait. Nem sokkal k�s�bb lel�ttek egy szokatlanul nagy n�st�nyfarkast, amire azt mondt�k, nem lehet m�s, csakis a sz�rny p�rja. Mivel nagyon sok�ig nem tudt�k lel�ni, sokan arra gondoltak, hogy egy betan�tott, ember ir�ny�totta �llat lehetett a sz�rny. Sok szak�rt� vallja, hogy biztosan nem vad�llat volt, mivel azok f�lnek az embert�l. A teljes igazs�got tal�n soha nem fogjuk megtudni. A sz�rnyeteget a kir�lyi udvarba akart�k vinni kit�metni, de a Versailles-ba tart� hossz� �ton a tetem boml�snak indult, ez�rt ismeretlen helyre temett�k. Azt is lehets�gesnek tartott�k, hogy nem is �llat, hanem egy tal�l�kony sorozatgyilkos gar�zd�lkodik G�vaudan erdeiben, mivel t�bb �ldozatnak is hi�nyzott a feje �s egy vad�llat nem csonk�t, hanem egyszer�en felfalja az �ldozat�t, t�bb hulla azonban viszonylag �rintetlen maradt. Voltak olyan holttestek is, melyeknek mintha elv�gt�k volna a tork�t, ami szint�n ink�bb egy sorozatgyilkosra utal. A m�sik gyan�s dolog, hogy a sz�rny kiz�r�lag embereket t�madott meg (t�bbnyire n�ket �s gyerekeket), m�g akkor is, amikor haszon�llatok, ty�kok, kecsk�k �s marh�k voltak a k�zelben.

Felmer�ltek egzotikus, akkoriban nem ismert �llatfajt�k lehet�s�ge is, p�ld�ul egy elszabadult oroszl�n, esetleg hi�na. Az oroszl�nt �s az afrikai vad�llatok nagy r�sz�t annak idej�n a parasztok egy�ltal�n nem ismert�k. Jean Chastel k�sz�tett egy rajzot az �llatr�l, miut�n lel�tte �s a k�p egy�rtelm�en egy cs�kos hi�n�ra eml�keztet. A hi�n�k 4 fajt�ja k�z�l azonban csak a foltos hi�na akt�v vad�sz, a cs�kos hi�na kiz�r�lag d�gev� �s f�l�nk term�szet�. A gazdag arisztokrat�k akkoriban n�ha hozattak messzi t�jakr�l k�l�nleges �llatokat, melyeket a lakoss�g nem ismert, de azokb�l az �vekb�l nem tal�ltak arra utal� feljegyz�st, hogy b�rmilyen vad�llat elsz�k�tt, vagy elszabadult volna a mag�n�llatkertekb�l vagy arisztokrat�kt�l. Felmer�lt m�r medve, rozsom�k, p�vi�n, tigris lehet�s�ge is, de ezek k�z�l egyik sem felel meg azoknak az �ll�t�soknak, melyeket a szemtan�k �s t�l�l�k elmondtak. A felsorolt �llatok k�z�l ugyanis egyik sem teh�n nagys�g�. Egy elfogadhat� elm�let szerint a g�vaudani r�m egy kutya-farkas hibrid lehetett, mert azok j�val nagyobbak mind a kuty�n�l, mind a farkasn�l, bund�juk sokszor cs�kos, a farkuk is bojtos, valamint j�l tan�that�k �s agressz�v term�szet�ek. Egyes szak�rt�k m�g azt is megkock�ztatj�k mondani, hogy a kever�k �llatnak az apja farkas, az anyja kutya volt. N�h�nyan azt �ll�tj�k, hogy a vad�llat val�sz�n�leg valamilyen m�s hibrid volt, pl. tigris-oroszl�n kever�ke. A fogs�gban �l� egzotikus �llatokat kedvtel�sb�l, vagy ak�r a v�letlen folyt�n is keresztezhett�k egym�ssal. Sz�ls�s�gesebb elm�letek szerint a g�vaudani bestia egy r�g kihalt �llat egyik utols� k�pvisel�je, egy Mezonychia volt. A Mezonychia a korai oligoc�n id�szakban kihalt, robosztus �s nagy farkas-szer� ragadoz� �llat volt, a mai cetek t�voli, sz�razf�ldi rokona.  Olyanok is akadnak, akik szerint nem egy, hanem t�bb ragadoz� �llat egyidej� t�mad�sa okozta a rengeteg hal�lesetet (t�bb emberev� farkas, farkasfalka, vagy egy gyilkos farkasp�r, esetleg egy csapat elszabadult egy�b vad�llat).

Sok t�rt�n�sz, �llatszak�rt�, vagy a b�n�ld�z�sben j�rtas szem�ly pr�b�lta m�r megfejteni a rejt�lyt. T�bb mint 15 eml�let l�tezik a g�vaudani besti�t illet�en. Sokan azt �ll�tj�k, hogy egyszer�en egy �gyes sorozatgyilkos, vagy egy gyilkos csoport k�vette el az �ld�kl�seket, mivel ha �llat lett volna az elk�vet�, azt 3 �v alatt m�r k�zre ker�tett�k volna. Akkoriban t�bb sz�z farkast l�ttek ki, kiz�rt, hogy nem l�tt�k ki a gyilkos p�ld�nyt. Kriminalisztik�val foglalkoz� szak�rt�k szerint mag�nak Jean Chastelnek is benne volt a keze a gyilkoss�gokban, ugyanis a r�met a saj�t h�z�hoz k�zel ter�tette le �s a sorozatgyilkosokn�l megfigyelhet� az a tendencia, hogy el�sz�r a lak� vagy sz�l�hely�kt�l t�vol kezdenek gyilkolni, majd egyre k�zelebb ker�lnek ahhoz. G�vaudan azon r�szeit, ahol az �ldozatokat megtal�lt�k, 6 z�n�ra lehet felosztatni �s �rdekes m�don abban a z�n�ban t�rt�nt a legt�bb hal�leset, melynek k�zep�n �llt Jean Chastel h�za. Felmer�l m�g egy helyi arisztokrata, bizonyos Jean-Francois Charles Morangi�s gr�f neve is, mint lehets�ges elk�vet�, s�t gyan�ba keveredett Jean Chastel fia, Antoine Chastel, illetve Duhamel kapit�ny is. A h�tborzongat� t�rt�net a filmeseket is megihlett�k. A Farkasok Sz�vets�ge (2001) c�m� francia film hihet� magyar�zattal szolg�l, de sok k�rd�st nyitva hagy. A filmet Christophe Gans rendezte �s Samuel Le Bihan, Mark Dacascos, Vincet Cassel, Monica Bellucci j�tssz�k a f�bb szerepeket.

A rejt�lyes �llatt�mad�sok k�z�l k�ts�gk�v�l a g�vaudani sz�rny a legismertebb. Franciarosz�gban azonban a g�vaudani sz�rny ut�n, vagy azzal nagyj�b�l egy id�ben m�s helyeken is t�rt�ntek megoldatlan "�llatgyilkoss�gok". Ilyen p�ld�ul az indre-i, a valais-i, vagy a vivarais-i sz�rny esetei. Lehets�ges, hogy mindegyik esetben sorozat-, vagy t�meggyilkos �llt a h�tt�rben. A teljes igazs�got val�sz�n�leg soha nem fogjuk megtudni, de a francia n�p eml�kezet�ben m�g ma is �l�nken �l a g�vaudani bestia legend�ja.

     

Forr�sok:

http://csiribusz.freeblog.hu/archives/2008/03/13/A_gevaudani_bestia/

L�ny-akt�k c. TV sorozat 4. r�sze   http://www.animalx.net/beast_of_gevaudan.html

http://www.unknown-creatures.com/beast-of-gevaudan.html

http://werewolftheory.blogspot.hu/2012/05/myths-legends-beast-of-gevaudan-1764-67.html