Gyakran ismételt kérdések

Napi szinten kapok olyan e-maileket, melyekben alapvető dolgokat kérdeznek, főleg a kezdő hüllőtartók. Itt most összeszedtem a leggyakrabban feltett kérdéseket, legfontosabb problémákat, hátha itt megleled a választ a kérdésedre!

"A nemrég vásárolt hüllőm nem eszik." 

Nos, ennek számtalan oka lehet. Először is, hazavitel után soha ne etessük meg aznap az állatot, mert valószínűleg stresszben van. Adjunk neki 3-4 napot, míg megszokja az új lakóhelyét. Ha ezek után sem hajlandó táplálkozni, akkor se essünk még pánikba. Kígyók esetében akár 2-3 hétig eltarthat a koplalás, aztán hirtelen elkezd enni az állat, gyíkoknál viszont akár pár nap koplalás is végzetes lehet. A kaméleonok, szkinkek, anoliszok, gyíkok emésztése gyors, nekik már pár nap élelemhiány árthat. A gekkók viszont jól bírják élelem nélkül. Ha sokáig nem eszik az állat, mielőbb fel kell deríteni az okokat. Ha elvileg egészséges az állat, akkor mindenképpen kellene ennie. Nézzük meg, nem-e túl magas vagy alacsony a tartási hőmérséklet. Az alacsony páratartalom is lehet ok. Vedlés alatt álló kígyók is sokszor éheznek, a gyíkokat viszont a vedlés nem akdályozza a táplálékfelvételben. Az étkezés gyakorisága függ az évszakoktól is, tavasszal, a párzási időszakban a felnőtt hüllők, főleg a hímek nem igazán foglalkoznak az evéssel, sőt teljesen be is szüntethetik. A vemhes nőstények a szülés/tojásrakás közeledtével szintén szüneteltetik a táplálék felvételt. Ha fiatal, bébi állatunk van, annak viszont mindenképp kellene enni. Ne vegyünk nagyon vékony, apró gyíkot, vagy kígyót, mert az újszülötteknél elfordulhat, hogy nem akarnak elkezdeni enni. Inkább pár hónapos bébit válasszunk. Túletetés esetén is koplalni kezdenek a hüllők. Győződjünk meg róla, hogy megfelelő méretű zsákmányt kapott-e az állat. Órisákígyóknál gyakori, hogy egy rossz élmény, egy harcias egér harapása nem evésre készteti a kígyót. Az óriáskígyók általában nem esznek addig, míg az előző táplálékból nem ürítettek, ezért őket ne etessük túl gyakran. Inkább etessük kígyóinkat előre leölt, fagyasztott rágcsálókkal. Ha végigvettük az összes lehetőséget, és mégsem kezdett el enni a hüllő, forduljunk orvoshoz!

"Mekkora terrárium kell egy hüllőnek?"

A terrárium mérete mindig az adott állatfaj kifejlett kori méretétől függ. Általában azt szokták mondani, hogy a lakóhely minimum kétszer olyan hosszú legyen, mint az állat végleges testhossza. Egy 4-5 m hosszúra növő óriáskígyónál persze nehéz megoldani, hogy szobányi terráriumot építsünk. A lényeg, hogy az állat kényelmesen elférjen, ne legyen bezsúfolva a terráriumba, lehetősége legyen megfordulni és minden irányban mozogni. Egy nem túl nagyra növő siklónak (pl. gabonasikló) elég egy 60/80x 50x50-es terrárium, óriáskígyóknak (pl. királypitonnak, vagy boa constrictornak) a100/120x80x80-as terrárium ajánlott, egy leopárdgekkónak akár elég lehet egy 60x50x50-es is. Függ az állat életmódjától, a tapadókorongos gyíkfélék és a kaméleonok felfelé szeretnek mászni, nekik olyan terrárium kell, amelynek a leghosszabb értéke a magassága.

"Milyen gyakran etessünk?"

Az óriáskígyók emésztése lassú, ezért nekik 2-3-4 hetente ajánlatos enni adni. A bébi kígyóknak fajtól függetlenül én a hetente egyszeri etetést javaslom. A kaméleonok, gyíkok akár naponta is etethetők, de 2-3 naponta mindenképp etetnünk kell őket. A gekkókat szintén 3 naponta ajánlatos megkínálni.

"Mekkora és mennyi eleséget adjak a hüllőmnek?"

Bébi siklóknak hetente 1-2 napos egeret, bébi óriáskígyónak 1-2 pattogós egeret, felnőtt kígyónak 1-3 felnőtt rágcsálót, gyíkoknak 4-8 rovart adjunk. A gyíkok esetében függ a gyík, illetve a rovar méretétől is. Kisebb rovarból nyilvánvlóan adhatunk többet. Én mindig a "többször kevesebbet" elv híve vagyok, mivel nekem személy szerint a gabonasiklóim között akadtak hányós példányok is, ezért én mindig egy számmal kisebb egeret adtam nekik, mint amennyit lehetett volna. A pattogós egérből megettek 2-3 darabot és az simán bennük maradt, míg a kifejlett méretű tenyészegereket olykor kihányták. Kígyóknál általában ne adjunk nagyobb rágcsálót, mint amilyen széles a kígyó legszélesebb pontja. Egyénenként is eltérhet a hüllők étvágya, vannak zabagépek, míg mások egyáltalán nem esznek sokat. A hímek kevesebb élelmet igényelnek, hamarabb elhízhatnak. A nőstényeket viszont jól kell táplálnunk ahhoz, hogy sikeresen tojást rakjanak.  Én a kígyóimat fél éves korukig, vagy 70-80cm méretig napos és pattogós egerekkel etettem, utána fokozatosan szoktattam rá a nagyobb prédára.

"Tarthatok együtt több fajt?" 

Ez nagyban függ attól, hogy milyen fajokat szeretnénk társítani. Siklók közül néhány faj tartható együtt, pl. gabonasiklókkal tarthatunk patkánysiklókat, királypitonnal vagy szivárványos boával láttam már boa constrictort együtt tartva. Leguánokkal is tarthatunk nagyobb gyíkféléket. Kígyót gyíkkal összetenni viszont rossz ötlet, az egyik hamarosan el fog pusztulni (valószínűleg a gyík). Vegyük figyelmbe az állatok természetes élőhelyét, méretét és temperamentumát. Királysiklókat nem ajánlatos nem hogy más fajokkal, de fajtársakkal sem együtt tartani, mert a legtöbb faj kannibál és nem tudni, hogy mikor ébred fel bennük a ragadozó ösztön. Náluk sajnos ahány állatunk van, annyi terrárium kell, vagy el kell választani őket egymástól.  

"Hüllőm színe hirtelen elkezdett halványodni, szürkülni és az étvágya is csökkent."

Ezt nagyon sokan valami betegségként diagnosztizálják, holott egy természetes folyamatról, a vedlés kezdetéről van szó. Minden hüllő vedlik. A vedlés azzal kezdődik, hogy az állat színe tejszerű lesz, szárazzá válik a bőre, kígyók esetében beopálosodik a szem és koplalnak. A kígyóknál a vedlés akár egy hétnél is tovább tarthat (általában minél fiatalabb az állat, annál gyorsabban és könnyebben zajlik), a gyíkokat viszont egyáltalán nem zavarja, náluk pár nap az egész és az evést sem szüntetik be. Sok gyíkféle, pl. a gekkók elfogyasztják a levedlett bőrüket, ezt ne akadályozzuk meg. Vedlés után a kígyókat 2-3 napig ne etessük, utána kínáljuk csak élelemmel. Fiatal korban havonta vedlenek, később pár havonta, néhány óriáskígyó csak néhányszor egy évben. A táplálék mennyiségétől is függ a vedlés gyakorisága. Vedlésben lévő hüllőnek naponta többször párásítsunk be a terráriumban, hogy megkönnyítsük a bőr leválását.

"Most vásárolt hüllőm tojásokat rakott. Mit csináljak?"

Két lehetőség van: vagy kidobjuk a tojásokat, ha nem akarunk a keltetéssel bajlódni, vagy megpróbáljuk kikeltetni őket. A siklók és gekkók tojásainak keltetése egyszerű, szerintem pazarlás kidobni a tojásokat azután, hogy a nőstény annyi energiát belefeketetett. A tojásrakás nagyon megterhelő a nősténynek, néhány egyed beszünteti az evést és vészesen lefogy, tojásrakás után viszont alaposan etessük meg és hízlaljuk fel őket. Egy keltető könnyen összeállítható egy kis akvárium és egy vízfűtő segítségével. A keltető összeállításáról a "Terrárium" oldalon írok. A nőstények hím nékül is rakhatnak tojást, ez esetben azonban termékelten lesz az összes tojás. Érdemes tehát megkérdezni a tenyésztőt vagy az állatkereskedést, ahol a hüllőt vettük, hogy volt-e összerakva hímmel és párzott-e.

"Kézhez lehet szoktatni a hüllőket?"

Igen. A legtöbb faj megszelidíthető. Sokan kérdezik tőlem, hogy már mióta foglalkozik a kígyóval/gyíkkal, de még mindig menekül, harap. Nos, ez időigényes feladat és az sincs kizárva, hogy 1-2 harapást el kell szenvednünk. Sőt, olyan esetről is tudomosásom van, amikor a kígyó soha nem lett teljesen szelíd, pedig az ismerősöm, akinél kikelt, rendszeresen foglalkozott vele. Az állat alaptulajdonságai is befolyásolják a szelídítés sikerességét. Ha rendszeresen kézbe vannak véve, akkor a hüllők barátságosak lehetnek és megtanulják, hogy az ember nem jelent számunkra veszélyt. A szelídítés sokáig tarthat, mert alapvetően a hüllők nem szeretik, ha hozzájuk nyúlnak. A gyíkok a vadonban zsákmányállatok és a legkisebb fenyegetésre elmenekülnek, vagy hevesen védekeznek. A kígyókat meg más állatok nem szokták fogdosni, mivel a legtöbb állat fél tőlük, ezért ők sincsenek hozzászokva az érintéshez. Akár hónapokba is beletelhet, mire teljesen megjuhászodik a kígyónk vagy gyíkunk. Fajtánként is változó lehet, a királysiklók tapasztalatom szerint kemény diók, a gabonasiklók, leopárdgekkók és a legtöbb óriáskígyó viszont hamar megbarátkoznak az emberrel. Az állat temperamentuma is befolyásolja a szelídítés sikerességét, ugyanis a hüllők is külön egyéniségek, vannak harciasabb, izgágább és ingerlékenyebb egyedek. Ismerek olyan embert, aki saját maga tenyésztett királysiklókat és az egyik megtartott sikló 3 év után is vad maradt, holott rendszeresen ki lett véve. Szóval ez az állat alaptermészetétől is függ.

"Milyen nemű a hüllőm?"

Felnőtt hüllő esetében szinte teljes bizonyossággal meg lehet állapítani az állat ivarát, bébinél viszont nehéz, vagy akár lehetetlen a dolog. A "Hüllők szexálása" című oldalon részletesen foglalkozom a nemek meghatározásával.

"Megfázott a hüllőm. Mi tévő legyek?"

A hüllők melegkedvelő állatok, 20 fok alatti hőmérsékletben akár meg is fázhatnak, főleg a fiatalok. A meghűlt hüllő tüsszög, váladékozik az orra, hörgő vagy sípoló hangot ad. A megfázást vegyük komolyan, mert végzetes is lehet! A beteg hüllő sokszor nem eszik, nehézkes a levegővétele. Első lépésként emeljük fel a terrárium hőfokát 30-32 fokra, tegyünk be a terráiumba egy plusz izzót. Mindenképp mutassuk meg az állatot orvosnak, mert nem mindig elég a házi kezelés!

"A kertemben kígyót találtam. Mérges?"

Magyarországon nem él túl sok fajta kígyó és az esetek 97%-ban vizisiklóval van dolgunk. A vizisikló nem csak vízközelben található meg, manapság egyre gyakoribb, és közelebb kerül a lakott területekhez. Nagyon könnyen felismerhető, ugyanis a hazai fajok közül egyedül neki van a feje két oldalán sárga, félhold alakú rajzolat. A mérgeskígyók hazánkban ritkák, csak 2 mérges viperafaj él nálunk, azok közül az egyik nagyon ritka és ártalmatlan. A másik marása fájdalmas lehet, de őt is nehéz megpillantatni. A mérgeskígyók felismerhetők: pupillájuk nem kerek, hanem hosszúkás, az orruk elején hőérzékelő gödrök találhatók, a méretük általában nem nagyobb 60-70cm-nél, a testük rövid, tömzsi, vastag és a hátukon cikkcakkos minta látható. Ami hosszú, karcsú és 1m-nél hosszabb, az biztosan sikló.

"Életem első hüllőjét szeretném megvenni. Mi legyen az?"

A gyík kedvelőknek mindenképp leopárdgekkót, esetleg szakállas agámát ajánlanék. A kereskedelemben egyre nagyobb már a választék, viszont nem minden faj való első hüllőnek vagy gyerekes családba, mivel a tartása tapasztalatot igényel, illetve vannak olyan fajok, melyek iszonyú vadak és alig lehet kézbevenni őket. Egy gyerekes család esetében persze alapvető, hogy néha ki lehessen venni az állatot. A tapadókorongos gekkó-félék nagyon vadak és gyorsak, könnyen elszabadulnak. Hiába gyönyörűek, nem lehet őket megfogni, illetve erősen harapnak, és a tartásuk sem egyszerű: speciális megvilágítást, magas párát stb. igényelnek. A szkinkek legtöbb faja szintén nagyon gyors mozgású és a nagy fajták erőset tudnak harapni. Kivétel a kéknyelvű szkink, ami ideális kezdő állat, viszont nagyra nő és elég nehéz beszerezni. A legszerencsésebb valami lassú mozgású, talajlakó fajt választani. A leopárdgekkó minden szempontból tökéletes választás, nagyon szép színes, könnyen megbarátkozik az emberrel, nem tud gyorsan elillanni, ha menekülni akar és nem igényel nagy szakértelmet. A kígyókedvelőknek siklófélét (a gabonasikló az egyik legideálisabb), vagy királypitont javaslok. A királypiton rendkívül nyugodt állat, inkább védekezik, nem pedig támad. Ha fél, labdává gömbölyödik. Nem gyors, könnyű kontrollálni és nem is nő túl nagyra.  Talán a legnagyobb kihívást a kaméleonok tartása jelenti, bár a sisakos kaméleont viszonylag könnyű tartani. Néhány apróság betartására azonban itt is szükség van. Jó választás lehet egy leguán, esetleg víziagáma vagy sisakos baziliszkusz is, viszont ezek nagyméretű terráriumot igényelnek felnőttkorukban. Gyerekek mellé egy görögteknős, vagy egy ékszerteknős is szerencsés választás lehet.

"Gekkóm ledobta a farkát. Most mit csináljak?"

A gekkók és gyíkok farka idővel újranő. Az új farok nem lesz olyan szép mint az eredeti, gekkóknál általában széles, bunkószerű, gyíkok esetében sokszor nem olyan hosszú, mint amilyen az eredeti farok volt. Amikor kézbeveszünk egy gyíkot, tilos a farkánál megfogni, mert félelmében ledobja! Ez egy védekezési mechanizmus, amely a természetben jól működik: ha egy ragadozó elkapja a gyíkot, ledobja a farkát és amíg a ragadozó az élénken mozgolódó testrésszel van elfoglalva, addig a gyík kereket old. A gekkók néha ijedtükben vagy egy fajtárs harapása által vesztik el a farkukat. Ha észrevesszük, hogy a gyíkunk elvesztette a farkát, kenjük be a csonkot Betadine kenőccsel. Ezenkívül nincs más teendőnk, csak várni. 1-2 hónap eltéltével a farok nagyrésze már újranő. A teljes regenerálódás pár hónap alatt lezajlik, ez alatt érdemes az állatot a fajtársaktól külön tartani, mert egyes fajok ilyenkor hajlamosak betegnek vagy furának vélni a farkát vesztett egyedet és újra megharapják. A sorozatos farokvesztés pedig nem tesz jót. Mivel a gekkók esetében a farok zsírraktárként funkcionál, a farok nélküli állatokat etessük rendesen, nehogy lefogyjanak.

"Kiszökött a hüllőm!"

A hüllők szabadulóművészek, ezért biztonságos, jól záródó terráriumban kell őket tartani. Ha már megtörtént a baleset és az állat kiszökött a lakásban, akkor sem esélytelen, hogy megtaláljuk. A hüllők ritkán mennek messzire a jól ismert területektől, általában a terrárium közelében maradnak. A lakás legmelegebb részét szokták keresni és legtöbbször akkor jönnek elő, amikor kevés a mozgás (pl. éjjel). Tegyünk ki a szoba egyik sarkába egy búvóhelyet, egy vizestálat és egy melegítőlapot, nagy eséllyel ott fogjuk találni pár óra múlva. Ha nincs más házikedvencünk, pl. kutya vagy macska, akkor egy magasabb falú tálban kitehetünk néhány férget vagy lisztkukacot csalinak, ami a gyíkokat általában odavonzza. A hüllők kedvelik a zegzugokat, nézzük át az ágyneműtartót, a szekrények alját, sőt a függönyök sincsenek biztonságban, mert bárhova beférnek és felmásznak. A kígyókat a legnehezebb megtalálni, akár egy másfél-2 m egyed is simán el tud tűnni nyomtalanul. 

"A hüllők terjesztenek betegségeket?"

Igen. A leggyakrabban előforduló és egyben a legveszélyesebb kórokozó a szalmonella fertőzés, amit hüllőktől elkaphat az ember. Ha kellő körültekintéssel gondozzuk az állatainkat, rendszeresen kiszedjük az ürüléket, takarítjuk a terráriumot és tisztán tartjuk az állatot, akkor minimálisra csökkentjük a fertőzés kockázatát. A hüllővel való foglalkozás előtt és után is mossunk kezet.

"Hüllős apróhirdetésekben gyakran találkozom számokkal, pl. 0.1 gabonasikló. Illetve pl. CB2016. Ezek mit jelentenek?"

A számozásos rendszert főleg tenyésztők alkalmazzák, mellyel az eladásra szánt állatok nemi arányát jelzik.  Az első szám hímet jelent,  a második a nőstényt jelöli. Ha tehát ilyet látunk: 0.1 gabonasikló, ez azt jelenti, hogy 1 db nőstény gabonasiklót ad el az illető. Ha ezt látjuk: 1.0, akkor 1 db hím állat eladó. Az 1-es szám helyett lehet akármilyen szám attól függően, hogy hány állata van az illetőnek. Tehát a számokkal azt jelezzük, hány állat eladó, a számok helye pedig azt jelöli, hogy milyen az ivarok aránya. A számokkal azt is jelezhetjük, ha nem tudjuk az adott állat nemét. Pl. ha ezt olvassuk: 2.1.4 akkor ez azt jelenti, hogy van 2 db hím, 1 db nőstény és 4 db ismeretlen ivarú állata az eladónak. A cb2016 vagy CB16 azt jelenti, hogy captive bred, tehát fogságban született az állat, nem pedig vadbefogott, 2016-os születésű.