Keleti korallkgy (Micrurus fulvius):
A keleti korallkgy kicsi s karcs test, kerek fej kgy. Elterjedsi terletn, az Egyeslt-llamok dlkeleti s dli rszn, valamint szakkelet Mexikban gyakori. Szraz erdkben, az avarban lapul. tlagos hossza 70-110 cm. Nappal s jszaka egyarnt mozog. Tarkasga miatt harkekinkgynak is nevezik. Nagyon szp sznei vannak, vrs s fekete szles foltok tarktjk a testt, melyeket srga keresztcskok veznek. Testt sima pikkelyek bortjk. Nehz megklnbztetni az rtalmatlan Lampropeltis fajoktl, melyeknl mindig kt fekete gyr vesz krl egy vilgosat. A sznek elrendezdse s sorrendje az egyetlen tmpont, mely alapjn elklnthetjk a hallos mrg korallkgyt a korallsiklktl. Sokak szerint hasonlt a Cemophora coccinea s a Lampropeltis elapsoides, melyek nem mrgeskgyk s nincs a testkn annyi lnk srga szn. A keleti korallkgy elssorban kgykkal tpllkozik. Tojsrak, fszekalja 3-15 tojs.
Eddig 2 hallos tmadt tulajdontanak ennek a fajnak, melyek az 1950-es vekben trtntek. Egy felntt korallkgynak annyi mrge van, hogy 5 felntt frfival is vgezni tudna. Egyetlen harapssal azonban nem tudja az sszes mrgt kifecskendezni. A hall 1-2 rval a mars utn bekvetkezhet, ha nem kezeik a sebet idben.
![](http://i867.photobucket.com/albums/ab233/Zuricica/Venomous%20snakes/korall.jpg?t=1359379258)
|