Johnson-krokodil (Crocodylus johnsoni):

Az édesvízi krokodil, vagy más néven az ausztrál édesvízi krokodil, Johnson krokodil vagy ahogy a köznyelvben nevezik freshie. Ez a faj egy őshonos édesvízi ausztráliai faj. Ausztrália északi régióiban honos. Sokkal kisebb testmérettel rendelkezik, mint az ausztrál sós vízi társa. Ez a faj nem támad emberre, kivételt képeznek azok a harapásos halálesetek amikor sarokba szorították az adott példányt. 
 

Az édesvízi krokodilok az északi államokban találhatóak meg, mint Queensland. A főbb élőhelyeik közé tartoznak az édesvízi mocsarak, 
a folyók és a patakok. Az édesvízi krokodil a kisebb krokodilfajok közé tartozik. A kifejlett hímek 2,3-3 m nőnek, a nőstények legnagyobb mérete 2,1 m. A súlyuk nagyon kicsi, a hímek úgy 70 kg-osak, a nőstények csak 40. A legnagyobb eddig mért hímnek 100 kg volt a súlya. Ez a faj rendkívűl félénk, s rejtőzködő életmódot folytat. A teste világos barna színű és sötét sávok keresztezik a farkánál és teste többi részénél, egyes egyedeknek a pofája is csíkos. Az édesvízi krokodil rendkívül választékosan táplálkozik: madarakat, denevéreket, hüllőket, kétéltűeket, halakat és nagyobb emlősöket (pl.: kenguru) egyaránt zsákmányol. Ez a faj ott is megél ahol a nagyobb tengeri krokodil nem képes. Így meredekebb területeken is előfordul, de következetesen a alacsony vízállású folyókat kedveli.  A száraz évszakban rakják le a tojásaikat, ez általában augusztusra esik, és az esős évszak elején kelnek ki november december környékén. A johnston-krokodilok nem védik a fészket, homokkal letakarják és ott hagyják. A kikelés előtt 1-5 nappal a kicsik a tojásból hívják az anyjukat. Ez a hang szinkronizálja a kelést és serkenti az anyaállatot hogy ássa ki a fészket. Ahogy kibújnak az anyjuk egyesével a vízhez viszi őket.

A közelmúltig a Johnston-krokodil gyakori volt Észak-Ausztráliába, leginkább ott ahol nem éltek tengeri krokodilok, pl.: számos arid szárazföldi terület és meredekebb földrajzi térség. Az elmúlt években azonban drasztikusan elkezdett csökkeni a számuk, mivel az invazív Aga varangy (Bufo marinus) betelepült az élőhelyükre. Az Aga varangy rendkívül mérgező az édes vízi krokodil számára. A tengeri krokodilok nem is találkozhatnak ezzel békafajjal. ajnos egy másik állatfaj is irtja az édesvízi krokodilokat ez pedig a Griphobilharzia amoena nevű nematoda. Ez a parazita belső élösködő, speciális kültakaróval rendelkezik, amely segíti megvédeni a gazdaállat immunválaszától. Az életciklusuk nem ismert, de valószínűsíthető hogy közti gazdákban (puhatestűekben) fejlődik ki. Majd kerül a krokodilok szervezetébe. Itt két helyen található meg: a keringési rendszerben és a hímek heréjében. A nematoda a vérrel táplálkozik, a fertőzőt egyedek lesoványodnak, majd idővel  elhullanak. Ezért jelenleg kritikusan veszélyeztetett fajjá lett nyilvánítva a Johnston-krokodil.