Afrikai zsírfarkú gekkó (Hemitechonyx caudicinctus):
 

Élőhely: Nyugat-Afrika, Nigéria, Szenegál, Észak-Kamerun erdőségei.

Hossz: 20-25 cm és kb 100 gramm súlyú. Az újszülöttek 3 gramm körüliek.

Szín: sötétsárga alapon barna foltos. A gerinc mentén néha fehér csík fut végig.  A háton rücskös a bőr. A has világos színű. Jellemző az állatra a "bársonyszerű" csillogás, ami különösen a farkon és a nyakon látható megfelelő fényviszonyok mellett. Teste robusztus és tömzsi. Több színváltozata létezik, nálunk ezek nagyon ritkák és borsos árúak. Külföldön népszerű az albínó, a caramel, a whiteout és a oreo változat.

Táplálék: rovarok. Nagyon mohó, falánk állat, képes addig enni, amennyi rovart beszórunk neki. Mértékkel etessük! Kedveli a húsos hernyókat rózsabogarakat és viaszmoly lárvákat. A leopárdgekkóval ellentétben nem minden zsírfarkú gekkó hajlandó elfogadni a lisztkukacot és a gyászbogár lárvát. Legalább hetente 1x vitaminporozzuk az eleségállatokat. A tenyésztés megkezdése előtt a nőstényekkel néha etessük naposegerekkel. A felnőtteket heti 2x etessük 6-8 tücsökkel vagy csótánnyal, a fiatalokat minden másnap. 

Terrárium: szavanna-terrárium, 60x50x40 cm. Sajnos szinte teljesen eltűnt a hazai piacról, nehezen beszerezhető faj. Párban vagy 1 hím, 2-3 nőstény arányban kell tartani, mert a hímek megölhetik egymást. Tapasztalatom szerint sokkal kezesebb, mint mondjuk a nagyfejű gekkó. Az import zsírfarkú gekkók nagyot tudnak harapni, ám hamar az emberhez szoktathatók. Tartása szinte teljesen megegyezik a leopárdgekkóval, azt leszámítva hogy ez előbbi fajt homokon, az utóbbit viszont tőzegen vagy fenyőkérgen célszerű tartani. A zsírfarkú gekkó gyomra érzékenyebb, ezért ügyelni kell, hogy ne nyelje le a talajt, mert bélelzáródást kaphat. Éjszaka aktív faj, UV lámpát nem igényel. Nem kedveli az erős fényt, inkább a félhomályt szereti. A nálunk kapható egyedek 95%-a vadbefogott és regenerált farkú. A hímek nagyobbak, könnyen felismerhetők széles fejükről, valamint a faroktőnél elhelyezkedő, jól látható hemipéniszt tartó tasakokról. 12-18 évig is elélhet. Kedvelik a magas, 70-80%-os páratartalmat, sokszor isznak permetből. Külföldön igen népszerű, több mint 10 színváltozata létezik, Magyarországon viszont kevésbé ismert, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a normál színű változata nem olyan szép színes, mint a fehértől a feketéig minden színben pompázó leopárdgekkó. Az USA-ban és az Egyesült Királyságban a második leggyakrabban tartott szemhéjas gekkó a leopárdgekkó után, és többnyire fogságban tenyésztett példányokat árusítanak. Az import állomány jelentős része sajnos elpusztul különféle betegségekben, kiszáradás, vagy rossz tartási körülmények miatt, mielőtt rendeltetési helyére érkezne. Fontos, hogy a túl fiatal illetve a vadonból importált állatokat tartsuk egyesével, amíg stabilan el nem kezdenek táplálkozni. A nagyobb egyedek hajlamosak elnyomni a kisebbeket. Kb. 4 hetente vedlenek. Ilyenkor biztosítsunk magasabb páratartalmat, mert a lábujjakon és farkon olykor nem válik le teljesen a bőr és ez gondokat okozhat. A leopárdgekkóhoz hasonlóan általában elfogyasztja a levedlett bőrét, amely a vadonban egy védekezési stratégia: ezzel tünteti el a saját szagát, nehogy felkeltse a rájuk vadászó állatok figyelmét. Mint minden gekkó, a zsírfarkú gekkó is ledobja a farkát ijedség vagy stressz hatására. A farok ugyan újranő, de nem lesz olyan szép és áramvonalas, mint az eredeti. 
Bár nagyon emlékeztet ránézésre a leopárdgekkóra, észrevehetők a különbségek: a zsírfarkú gekkók lábujjai és állkapcsuk rövidebb a leopárdgekkóénál, a fejük viszont szélesebb.    

Hőmérséklet: 25-30 fok.

Szaporodás: tojásrakó, nem ivadékgondozó. Sokmindenben megegyezik a leopárdgekkóval, ám a két faj nem közeli rokon egymásnak és kereszteződni sem tudnak. A zsírfarkú gekkó gyomra érzékenyebb a leopárdgekkóénál, ezért ügyelni kell, hogy ne nyelje le a talajt, mert bélelzáródást kaphat. A legjobb, ha újságpapíron vagy törlőkendőn tartjuk. Tenyésztése is valamivel nehezebb a leopárdgekkókénál, ám teleltetéssel szinte biztos az eredmény. A vadonban decembertől júniusig szaporodik, fogságban egész évben. 2 hónapon át tartsuk sötétben, üres gyomorral 20-22 fokon, a nemeket egymástól elválasztva, majd a hibernálás végeztével fokozatos növeljük a hőfokot, majd 3-4 hét múlva tegyük össze az ivarokat. Kb 1 évesen válik ivaréretté, ebben a tekintetben lassabban fejlődik, mint a leopárdgekkó. A nőstényeket ne állítsuk tenyésztésbe 18 hónapos kor vagy 18-22 cm-es méret alatt.  

Kelés: 28-30 fokon 50-70 nap. 2 db tojást rak egyszerre. A tenyészidőszakban 8-10 tojást is rakhat. A zsírfarkú gekkó ivarát befolyásolja a keltetési hőmérséklet. 26 fok és annál hűvösebb hőfokon nőstények, 30 fok felett hímek kelnek, míg 28-30 fokon mindkét ivar képviselői keltethetőek.  

Utódok száma: 2 db. 

CITES: nem szükséges. 

Angol neve: fat-tailed gecko.

Saját kép