Szinte minden akvarisa els� hala valamilyen k�nnyen tarthat� elevensz�l� faj, leggyakrabban guppi, vagy platti. Kevesen ismerik viszont azt a 4 fajt, melyeket mostani cikkemben fogok ismertetni. Tal�n az�rt nem terjedtek m�g el a hazai d�sz�llatkereskedelemben, mert nem olyan tetszet�s k�lsej�ek �s sz�p sz�n�ek, mint a sziv�rv�ny valamennyi sz�n�ben pomp�z� guppik vagy mollik, holott a viselked�s�k �ppoly �redekes. A h�ll�tart�s el�tt akv�riumi halak teny�szt�s�vel foglalkoztam �s magam is tartottam az al�bbi fajokat, melyekr�l a cikkem sz�l: t�rpe fogasponty, f�mes fogaspontyocska, feketes�vos limia �s f�lcs�r�s csuka.

T�rpe fogasponty (Heterandria formosa)

�szak-Amerik�ban, D�l-Karolin�t�l Florid�ig elterjed� apr� termet� halacska. Csup�n 3,5-5 cm-re n� meg, emiatt kedvelt lak�ja a nanoakv�riumoknak. A n�st�nyen nagyobb m�ret�ek �s testesebbek a h�mekn�l. Kism�ret� (20-40l) akv�riumban t�k�letesen �rzik magukat.  A test alapsz�ne barna, a has vil�gos. A t�rzs hossztengelye ment�n s�t�t cs�k l�that�, amelyhez der�ksz�gben kilenc har�ntcs�k csatlakozik. A h�t �s a farok alatti �sz� t�v�t egy-egy fekete folt d�sz�ti. Csak hasonl� nagys�g� halfajokkal tartsuk egy�tt! Legt�bbsz�r kism�ret� garn�lar�kokkal (�veggarn�la, amano, Red cherry) �s m�s t�rpe fajokkal, pl. t�rperazb�r�val vagy galaxy-razb�r�val tartj�k egy�tt. 1 n�st�nyre 2 h�met nyugodtan sz�molhatunk, mivel a sikeres teny�szt�shez ink�bb t�bb h�met vegy�nk, mint n�st�nyt.

Szeretnek laza csoportokban �lni, ez�rt minimum 3-5 egyedet tartsunk egy�tt. Nagyon b�k�sek, a h�mek sem agressz�vek egym�ssal. Mindenev�k, de nagyobb r�szben kapjanak n�v�nyi eredet� t�pl�l�kot. F�l�nk term�szet� halak, melyek szeretik a n�v�nyekkel �s b�v�helyekkel d�san be�ltetett akv�riumot. A legide�lisabb a 22-26 fok a sz�mukra. Az �desvizen k�v�l tarthatjuk brakkv�zben is, kifejezetten kedveli az enyh�n s�s vizet.

Kis m�ret�b�l ad�d�an kev�s ut�dja sz�letik. A n�st�ny 2 hetente 1-2 ivad�knak ad �letet, melyeket mindenk�pp el kell k�l�n�ten�nk a sz�l�kt�l. A h�meknek, az elevensz�l�kre jellemz� m�dosult farok alatti �sz�juk, gonop�diumuk van, amely a szapor�t�szervnek felel meg. A nemek ez alapj�n k�nnyen megk�l�nb�ztethet�k, a n�st�nyek farok alatti �sz�ja legyez� alak�, m�g a h�mek� egy kis cs�vecske. �lettartamuk 3 �v. �n jelenleg 1 �llatkeresked�st ismerek, ahol rendszeresen szokott lenni ez a faj, b�r mostan�ban pont nem l�ttam �s nagyon hamar elviszik azt a kev�s p�ld�nyt is, amit hoznak.

                                                                                                    

 

F�mes fogaspontyocska (Girandinus metallicus)

B�r ez a pici nem k�l�n�sebben sz�nesek, m�gis magukra vonj�k a tekintet�nket, k�l�n�sen azok a fekete, teny�sztett p�ld�nyok, melyeknek igen hossz� a gonopodiumuk (a nemi szervv� alakult farok alatti �sz�juk), valamint a h�tukon, meg a k�t oldalukon fekete folt van.  A vadon �l� p�ld�nyok K�z�p-Amerik�ban �lnek �s egysz�n� sz�rk�k. M�ret�k 4-7 cm, a h�mek itt is kisebbek �s karcs�bbak. Ez a b�k�s term�szet� kis elevensz�l� fogasponty j�l �rzi mag�t egy k�z�s akv�riumban, de akkor �rzi mag�t a legjobban, ha a saj�t nemzets�g�hez tartoz� halakkal lehet egy�tt. V�ltozatos, z�ldn�v�nyeket tartalmaz� eles�get ig�nyel. Ha j�l van tartva, hamar vil�gra hozza az els� ivad�kokat. Ezek nagyon hamar feln�vekednek, a sz�l�k se jelentenek fenyeget�st, ugyanis nem falj�k fel �ket. Nemi �r�s�k is kor�n kezd�dik, ilyenkor k�l�n kell v�lasztani a h�meket a n�st�nyekt�l, hogy elker�lhess�k a t�l korai szaporod�st �s a belteny�szetet. A j� sz�r�s (�r�nk�nt a medence t�rfogat�nak k�tszerese) nagyon fontos. Minimum 40-60 literes medenc�t ig�nyelnek, kedvelik a v�z felsz�n�n �sz� n�v�nyeket. 23-28 fokon �rzik j�l magukat. �lettartamuk 3-4 �v.

Nagyon szeretik a sz�nyogl�rv�t, a tubifexet, de mint minden elevesz�l�, ig�nylik a n�v�nyi t�pl�l�lot. Az ivad�k Artemia naupli�val �s Spirulin�val k�nnyen nevelhet�.

Az enyh�n savas v�zben nagyon k�nnyen szaporodik. A h�mek kiss� tolakod�ak lehetnek (de nem agressz�vek), ez�rt mindenk�pp 1 h�mre 2-3 n�st�ny jusson. Kb. 15-30 ut�djuk sz�letik. B�r nem jellemz� a fajra a kannibalizmus, tapasztalatom �s k�lf�ldi oldalak szerint aj�nlatos vemhes n�st�nyeket vagy a megsz�letett ut�dokat egy nevel�h�l�ba vagy b�bimedenc�be �thelyezni.

�n szem�ly szerint egyszer l�ttam ezt a fajt egy d�szhalkeresked�sben, vettem is egy csapatot, de az�ta is hi�ba keresem.

  

 

Feketes�vos limia (Limia nigrofasciata)

K�z�p-Amerik�ban �s Haitin �l ez az �rdekes faj. M�ret�t tekintva a kistest� halak k�z� tartozik, 4-6cm-re n�. A n�st�nyek n�ha rendellenesen nagy hasat n�vesztenek, f�leg ha t�l vannak etetve �s vemhesek is. Eur�pai forgalomba 1912-ben ker�lt, ennek ellen�re haz�kban nagyon ritk�n tal�lkozni vele. Ink�bb gy�jt�kt�l �s ritk�n b�rz�kr�l (f�leg k�lf�ldr�l) lehet beszerezni. A term�szetes �l�hely�n f�ls�s vizekben, tavakban, foly�kban honos. A kifejlett �llatok m�rete 4-6 cm. A test form�ja id�vel megv�ltozik, az id�sebb h�mek h�ta p�pos lesz, �s oldalr�l laposabb� v�lik. A test ez�st�ssz�rke fekete keresztcs�kokkal �s l�tv�nyos f�mes csillog�ssal �s s�rga be�t�ssel. A n�st�nyek h�ta barna, z�ldess�rga csillog�ssal. Az el�z�ekben ismertetett fajokn�l kiss� k�nyesebb, �rz�kenyen reag�l a stresszre �s a hirtelen v�ltoz�sokra. H�ig�nye 26-30 fok. Ne tartsuk 24 fok alatt! B�k�s term�szet� hal, a h�mek n�ha kergethetik egym�st, de hal�los �sszecsap�sokat nem v�vnak. A nemek k�nnyen felismerhet�k a h�mek gonop�dium�r�l, laposabb test�r�l �s s�t�tebb sz�nezet�r�l. A vemhess�g 5-6 h�tig tart, 10-30 kishal j�n a vil�gra, melyek viszonylag fejlettek (k�zel 1cm hossz�ak) �s k�nnyen nevelhet�k. �gy t�nik, hogy a fiatalok nem�t befoly�solja, hogy a megterm�keny�t�s pillanat�ban milyen a medence pH-ja, ez�rt igyekezz�nk a pH �rt�ket 7 k�zel�ben tartani, hogy a nemek ar�nya kiegyens�lyozott legyen.

Kedvelik a felsz�nen �sz�, lebeg� n�v�nyeket. Minimum 60-80 literes medenc�t ig�nyelnek, melyben egy csapatot tartsunk (t�bb legyen a n�st�ny). 100 literre 8 hal legyen a haln�pess�g. �lettartama: 2-3 �v. T�rsas akv�riumban pontylazacokkal, m�s elevensz�l�kkel �s harcs�kkal remek�l kij�n. A limi�k �sszes fajta ritka Magyarorsz�gon a kereskedelemben. �n k�tszer l�ttam eddig feketes�vos limi�t egy ismer�s�m �llatkeresked�s�ben, melyek vadbefogottak voltak, de csak p�r darab hal volt �s mind h�m. Egy m�sik alkalommal egy d�szhalkeresked�sben pedig v�letlen�l megl�ttam egy h�met, �s az elad� azt mondta tud m�g szerzeni Szlov�ki�b�l. T�bb mint 1 h�napot v�rtam r�juk, de meg�rte, mert nagyon sz�p �s nagy p�ld�nyokra siker�lt szert tennem. Egy m�sik alkalommal pedig egy h�ll�s szakkeresked�sben l�ttam �s vettem is szalagos limi�kat egy neves hazai teny�szt� r�v�n. Sz�val ha valaki ilyen fajokat akar beszerezni, neh�z dolga van.
 

    

 

 F�lcs�r�s csuka (Dermogenys pusilla)

�zsia, Thaif�ld �s Malajzia enyh�n s�s, tengerhez k�zeli vizeib�l sz�rmazik ez az �rdekes k�lsej� halacska. A h�mek 5, a n�st�nyek 6-7 cm hossz�ak. Hossz� cs�rszer� als� �llkapcsukr�l k�nnyen felismerhet�k. Rovarev�k, a v�z felsz�ne alatt v�rnak �ldozataikra. Akv�riumban f�rgekkel, apr� legyekkel, v�zibolh�va, tubifexxel �s sz�nyogl�rv�val t�pl�lkoznak, felt�tlen�l �l� eles�get ig�nyelnek! A lemezes eles�get nem fogadj�k el! T�pl�l�sa emiatt egy kicsit probl�m�s, tal�n ennek is k�sz�nhet�, hogy szinte egy�ltal�n nem tal�lkozhatunk vele a d�szhal�zletekben. A v�z felsz�n�n �sz� d�s n�v�nyzetben rejt�zk�dnek �s lesnek t�pl�l�kukra. Minimum 100 literes akv�riumban tartsuk, kedvelik a t�gas tereket. 10 literenk�nt adagoljunk 1 k�v�skan�l s�t a viz�kh�z. A h�mek agressz�vak egym�ssal, ez�rt lehet�leg 1-2 p�ld�nyt tartsunk. Viszonylag kev�s sz�m� ut�djuk sz�letik (5-5db), melyek s�f�regl�rv�n nevelkedve hamar megn�nek. A kig�mb�ly�d�tt has� n�st�ny ell�s el�tt a t�bbiekt�l t�vol egy f�lre es� sarokba h�z�dik. Ilyenkor has�nak ol�va z�ld sz�ne �l�nkebben l�tszik. A n�st�ny az ivad�kokat k�ny�rtelen�l megeszi, ha m�dj�ban �ll, ez�rt mindenk�p helyezz�nk az akv�riumba �sz�, lebeg� n�v�nyeket. A n�st�nyek nem k�pesek h�mivarsejteket rakt�rozni, ez�rt a teny�szt�si terveinkn�l vegy�k figyelembe, hogy a tart� akv�riumunk egyben teny�szt� akv�rium is legyen, �gy h�mjeink folyamatosan megterm�keny�thetik a n�st�nyeket. Az �jsz�l�tt kicsik egyb�l a v�zfelsz�nre �sznak, hogy megt�lts�k �sz�h�lyagjukat leveg�vel. Az ivarok m�r 1-2 hetes korukban elk�l�n�thet�k, b�r a h�mek p�rz�szerve nem olyan l�tv�nyos, mint az elevesz�l�k csal�dj�nak t�bbi faj�n�l. T�pl�l�suk m�ret�kb�l ad�d�an k�nny�, frissen kelt s�r�kot, cyclopsot, porr�z�zott granul�lt d�szhalt�pokat b�tran adhatunk nekik. Napi k�tszeri etet�s k�vetkezt�ben n�veked�s�k kirobban�, de semmik�pp sem szabad megfeledkezn�nk a rendszeres v�zcser�kr�l, valamint, hogy csak annyit etess�nk, amennyit egyb�l elfogyasztanak. �ltagosan 4 �vig �lnek. 

Fiatal p�ld�nyokat n�ha lehet m�r l�tni az �llatkeresked�sekben, de egy�ltal�n nem elterjedt faj. B�r az itt eml�tett t�bbi fajhoz k�pest a neh�z t�pl�l�s ellen�re a f�llcs�r�s csuk�t a legk�nnyebb beszerezni v�lem�nyem szerint.

  

 

Forr�sok: http://diszhal.info/elevenszulok.php

L�nyi Gy�rgy: Elevensz�l� fogaspontyok c. k�nyve

 

Vissza a bloghoz