A dinoszauroszok �let�r�l, mozg�s�r�l, sz�n�r�l �s viselked�s�r�l a csontok sokszor nem adhatnak v�laszt. A kutat�k val�s�gos nyomoz�kk�nt pr�b�lj�k �ssze�ll�tani nem csak a megtal�lt fosszili�k puzzle-szer� darabjait, hanem az �llat viselked�s�t, �let�t �s hal�l�t is. Ehhez nagy seg�ts�get ny�jtanak a ma �l� �llatfajok. Most r�szletesen elm�ly�lhet�nk a dinoszauroszok biol�gi�j�ban �s anat�mi�j�ban.

Testh�m�rs�klet

Kezdj�k egy alapvet� k�rd�ssel, ami m�r t�bb mint sz�z �ve foglalkoztatja a paleontol�gusokat: hidegv�r�, vagy melegv�r� �llatok voltak-e a dinoszauruszok.  A melegv�r� �llatok, mint p�ld�ul az eml�s�k �s a madarak gyors anyagcser�vel rendelkeznek. A gyors anyagcsere fokozott t�pl�l�kfelv�telt jelent, vagyis a melegv�r�ek magasabb energiaszinten �lnek. Az energi�t a t�pl�l�kb�l nyerik. Szervezet�kben mindennem� k�miai folyamat sokkal gyorsabban zajlik le, mint a hidegv�r� �llatok (halak, k�t�lt�ek �s h�ll�k) test�ben. A hidegv�r�ek sokkal jobban f�ggnek a k�rnyezett�l, �k a napf�ny meleg�t haszn�lj�k energiaforr�sk�nt. A legt�bb hidegv�r� �llat, p�ld�ul a gy�kok �s k�gy�k vill�mgyors mozdulatokra k�pesek, de csak r�vid ideig. A dinoszauruszokat felfedez�s�k ut�n sok�ig lomha mozg�s�, otromba �llatokk�nt k�pelt�k el. A dinoszauruszokat a h�ll�k k�z� sorolt�k, �m ma m�r tudjuk, hogy legk�zelebbi �l� rokonaik a madarak. Sok faj k�pes volt a gyors mozg�sra �s bizonyosan �ll�that�, hogy �lland� testh�m�rs�klettel rendelkeztek. A melegv�r�s�g te�ri�j�t az is al�t�masztja, hogy a sarkvid�keken is meg�ltek. B�r akkoriban teljesen elt�r� volt az �ghajlat a hideg vid�keken is, �m a hidegv�r� �llatok nem tudt�k volna t�l�lni a t�bb h�napig tart� s�t�ts�get, hideget �s t�pl�l�khi�nyt. Sok kutat� �gy v�li, hogy a sarki ter�leteken �l� d�n�k a mai medv�khez vagy b�k�khoz hasonl�an t�li pihen�t, hibern�ci�t tartottak, amivel ak�r hidegv�r�k�nt is �tv�szelhett�k a neh�z id�ket. A csontok keresztmetszet�nek vizsg�lata alapj�n meg�llap�tott�k, hogy a dinoszauruszok n�veked�si �teme igen gyors volt, ami szint�n a melegv�r� fajokra jellemz�. Richard Owen, angol anat�mus m�r az 1840-es �vekben sejtette, hogy a dinoszauruszok melegv�r�ek lehettek. A vita tov�bbra is folytat�dik, tal�n soha nem old�dik meg ez a k�rd�s. N�h�ny tud�s azt sem z�rja ki, hogy fajonk�nt v�ltozott az �llatok testh�m�rs�klete, vagyis p�ld�ul a lass� Sauropod�k hidegv�r�ek, m�g a kisebb �s gyors Theropod�k egyes fajai melegv�r�ek voltak.

 

M�ret

A dinoszauruszok elk�peszt� m�reteikr�l h�resek. A m�retet befoly�solja a leveg� oxigtartalma, ami a dinoszauruszok kor�ban sokkal magasabb volt a main�l, ak�r a 35%-ot is el�rhette. Emiatt a f�k �ri�sira, ak�r 40 m magasra is megn�ttek �s vel�k egy�tt a n�v�nyev�k, majd a ragadoz�k is hatalmasak lettek. Minden id�k legnagyobb sz�razf�ldi �llatai is a dinoszauruszok k�z�l ker�ltek ki. A 94-97 milli� �vvel ezel�tt �lt Argentinosaurus a valaha �lt egyik legnagyobb �llat. 118 cm felkarcsontja, 1,5 m csigoly�i �s 100 tonna s�lya volt. Egyesek szerint azonban nem ez az �llat volt a legnagyobb. 1878-ban Edward D. Cope amerikai paleontol�gus tal�lt egy 2,4-2,7 m�teres �gy�ki csigoly�t, amely sajnos elveszett �ton a m�zeum fel�, l�tez�s�t csak f�nyk�pek bizony�tj�k. Az Amphicoelias fragillimus n�vre keresztelt �llat a felt�telez�sek szerint 56-62 m hossz� �s 120 tonn�s lehetett. A minden id�k legnagyobb d�n�ja c�m�rt a Bruhathkayosaurus is verseng. Az 1989-ben megtal�lt maradv�nyr�l m�g vitatkoznak, mivel egyesek megk�vesedett fat�rzsnek v�lik. Ha t�nyleg dinoszauruszt�l ered, akkor 45 m hossz�, 15 m magas �s k�zel 140 tonn�s lehetett.

A leghosszabb Sauropoda a Seismosaurus, mely ak�r 50 m hossz�ra is megn�hetett. A legnehezebb az Argentinosaurus a maga 100 tonn�j�val. A legmagasabb a 12 m hossz� nyakkal rendelkez� Brachiosaurus volt. A legkisebb dinoszaurusz az Iberomesornis, amely ver�bm�ret�re n�tt. A legnagyobb ragadoz� a Giganotosaurus, amely el�rte a 15 m�tert. A legnagyobb fejjel a Pentaceratops b�szk�lkedett: kopony�ja t�bb mint 3 m hossz� volt.

 

Intelligencia

A mai �llatokhoz viszony�tva a dinoszauruszok nagyon kis m�ret� aggyal rendelkeztek. Ebb�l sok�ig arra k�vetkeztettek, hogy nem lehettek t�l eszes �l�l�nyek. A 30 m hossz� Diplodocusnak �tlagosan 60 cm volt a kopony�ja, amelyben az agy�reg csup�n 7 cm volt. Egy ilyen �llatr�l neh�z elk�pzelni, hogy intelligens lett volna. A dinoszauruszok agyt�rfogata nagyj�b�l megegyezik a h�ll�kn�l tapasztalt �rt�kekkel. Az agy m�rete �s az �llat �letm�dja k�z�tt �sszef�gg�st fedezhet�nk fel.  A legnagyobb aggyal a h�sev�k rendelkeztek, hiszen a vad�szathoz „okosnak” kellett lenni, tervet sz�ni a zs�km�nyszerz�shez, felm�rni az es�lyeket, megbecs�lni a pr�da�llat erej�t �s a t�vols�got, ami a ragadoz�t elv�lasztja t�le. A ragadoz�kon bel�l is a kistest�, falk�ban vad�sz� fajok agya volt a legnagyobb. Azoknak a n�v�nyev�knek, melyeknek nem voltak k�ls� fegyvereik �s v�delm�k a h�sev�kkel szemben, hanem csak gyorsas�gukban b�zhattak, azoknak is viszonylag nagy agyuk volt. A legkisebb aggyal az er�s p�nc�llal ell�tott, tet�t�l-talpig felfegyverkezett n�v�nyev�k rendelkeztek (pl. Stegosaurus, Ankylosaurus). Ezeknek az �llatoknak nyilv�n nem kellett azon gondolkozniuk, hogy �sszanak meg egy ragadoz�val val� tal�lkoz�st, amikor test�ket fegyverk�nt is haszn�lhatt�k. A dinoszauruszok legt�bbje nem volt okos, hanem er�s �szt�n�k ir�ny�tott�k �ket, mely szab�lyozta az alapvet� �letfunkci�kat, a t�pl�l�kszerz�st �s a szaporod�st.

 

L�t�s

Ha szem�gyre vessz�k a dinoszauruszok kopony�j�t, a madarakhoz val� hasonl�s�got fedezhet�nk fel a l�t�sukkal kapcsolatban. A szemek a felt�n�en nagym�ret� szem�regben, a koponya k�t oldal�n helyezkedtek el. A ragadoz�knak sokkal jobb l�t�suk lehetett, ami seg�tette a vad�szatot. Alapvet� tulajdons�g, hogy az �llat k�pes legyen felm�rni a zs�km�ny�llata t�vols�g�t, teh�t a k�t szem l�t�mezeje �tfedje egym�st. �pp ilyenek a Theropod�k szemei. �ltal�noss�gban elmondhat� �s a mai �llatokra is igaz, hogy a ragadoz�k szeme el�re ir�nyul, m�g a n�v�nyev�k� a fej k�t oldal�n �l, hogy biztos�tsa a min�l sz�lesebb l�t�mez�t. Ma �gy v�lj�k, hogy a l�t�s igen fontos szerepet j�tszhatott a p�rv�laszt�sban is. A dinosazuruszok nagy val�sz�n�s�ggel meg tudtak k�l�nb�ztetni sz�neket is. Mivel gyakran t�bb n�v�nyev� faj egym�s mellett legel�szett, a l�t�s r�v�n szemelt�k ki maguknak a fajt�rsakat �s a leend� p�rjukat. A mai madarakhoz hasonl�an val�sz�n�leg a dinoszauruszok is sz�nesek voltak, �s minden fajt elt�r� mint�zat k�l�nb�ztetett meg a t�bbit�l.

 

B�r �s sz�n

Egy dinoszaurusz fosszilis b�r�nek lenyomata csak k�l�n�sen j� k�r�lm�nyek k�z�tt marad fenn. A b�rt g�cs�rt�s felsz�n�, kem�ny pikkelyek bor�tott�k. Olyan helyeken, mint a has, amely kev�sb� van kit�ve a napf�nynek, a pikkelyek igen apr�k voltak. Az Egyes�lt �llamokban 1999-ben tal�ltak egy rendk�v�l j� �llapotban l�v� Edmontosaurus csontv�zat. A lelet p�ratlan, mivel az �llat sz� szerint mumifik�l�dott, vagyis nem csak a csontok, hanem a l�gy sz�vetek, k�zt�k a b�rlenyomatok �s pikkelyek is l�that�k. T�bb sz�vet lenyomatot is tal�ltak m�r, k�zt�k tal�n egy Olaszorsz�gban tal�lt Scipionyx a legk�l�nlegesebb, mert az �llat l�gy sz�vetei, a m�ja, a v�kony- �s vastagbele, izomzat�nak �s l�gcs�v�nek r�szletei �s t�k�letesen kivehet�k.  

L�gz�s

A d�noknak hat�kony l�gz�rendszerre is sz�ks�g�k volt. Val�sz�n�leg itt is a madarak ny�jthatnak n�mi seg�ts�get. A madarak t�deje alig mozd�that�. A l�gcs�v�n �s a l�gcs�veken indul� cs�vecsk�ken, az �n. parabronchusokon kererszt�l veszik fel a be�raml� leveg�t, mely l�zs�kok szerte�gaz� rendszer�be jut. A leveg� apr� ny�l�sokon �t be�ramlik a gerincoszlop, a v�gtagok �s m�s csontok �regeibe. Az elhaszn�lt leveg� szint�n a parabronchusokon kereszt�l t�vozik el. Ezt az eg�sz l�gz�rendszert a l�gzs�kok �s bord�k mozg�sa tartja fenn.

 

V�rkering�s

A dinoszauruszok v�rkering�s�r�l is sok a felvet�d� k�rd�s. Az egyik legnagyobb rejt�ly az, hogyan volt k�pes egy Sauropoda m�ret� �llat a v�rt a sz�vb�l a rendk�v�l hossz� nyakba pump�lni. Egy 12 m magas Brontosaurusnak nagyj�b�l 1,6 tonn�s sz�vre lett volna sz�ks�ge ehhez, ugyanakkor egy ekkora sz�v rengeteg energi�t vont volna el a szervezett�l. Sok paleontol�gus �gy k�pzeli ezt el, hogy n�h�ny dinoszaurusznak, p�ld�ul a hossz�nyak� fajt�knak ak�r t�bb, h�rom vagy n�gy sziv�k is lehetett a nyakukban. A nyak v�rereiben billenty�k akad�lyozt�k meg a v�r visszafel� �raml�s�t, ahogy p�ld�ul a mai zsir�f nyaka is m�k�dik.  Hogy sz�v�k 4 kamr�ra volt-e osztva, vagy a h�ll�kh�z hasonl�an a jobb �s a bal kamra nem v�lt el teljesen egym�st�l, az �r�k k�rd�s marad. Ha abb�l indulunk ki, hogy melegv�r�ek voltak, akkor lehets�ges, hogy n�gykamr�s sz�v�k volt. Ezt az elm�letet Richard Owen m�r 1841-ben le�rta egy dolgozat�ban.

 

T�pl�lkoz�s

A dinoszauruszokat t�pl�lkoz�s szempontj�b�l 2 csoportra oszthatjuk: n�v�nyev�k �s h�sev�k. Minden h�sev� szinte azonos fogazattal rendelkezett, amely sok hegyes, hajlott fogb�l �llt. A n�v�nyev�k �ri�si mennyis�g� �gat �s levelet fogyaszthattak, ezt cs�rszer� ajkuk �s k�pszer� fogazatuk tette lehet�v�. Az �rl�fogak �s a sz�les pofa megk�nny�tette a t�pl�l�k felapr�t�s�t. A kiesett fogak - ak�rcsak a h�ll�kn�l - a dinoszauruszokn�l is r�vid id�n bel�l �jran�ttek. Miel�tt a t�pl�l�k a gyomorba jutott volna, p�pp� kellett �r�lni a k�nnyebb em�szt�s �rdek�ben. Elk�pzelhet�, hogy a d�n�knak is volt el�gyomruk, mint a madaraknak. Bebizony�tott�k, hogy rendelkeztek em�szt�st seg�t� apr�t� k�vekkel (gastrolitekkel). T�bb Sauropoda fosszili�ban tal�ltak k�veket a gyomor t�j�k�n.  

Hangk�pz�s

Mivel a hangk�pz�shez sz�ks�ges hangszalagok nem maradtak fenn, csak sejt�sekre hagyatkozhatunk. Vannak tud�sok, akik szerint a dinoszauruszok horkant�sszer� hangokon k�v�l nem igaz�n voltak k�pesek a hangad�sra. M�sok viszont �gy v�lik, a hangad�s fontos szerepet t�lthetett be a t�vols�gi kommunik�ci�ban. A mai elef�ntokhoz hasonll�an tal�n a d�n�k is nagyon alacsony frekvenci�j�, morajl� hangokat tudtak kiadni, amely kilom�terekre elhallatszott �s biztos�totta az egym�st�l t�vol �l� csord�k k�z�tti kommunik�ci�t. N�h�ny dinoszaurusz furcsa, h�trafel� �ll� csontcsipk�t, tarajt vagy egy�b kin�v�seket visel a kopony�j�n. Ez minden bizonnyal a hangad�st seg�tette. A Parasaurolophus elny�jtott, �reges fejd�sze, a Lambeosaurus feje tetej�n tal�lhat� csontkin�v�s �s a Muttaburrasaurus orr�n l�that� csontdudorok is hangk�pz� szervek lehettek.

 

Szaporod�s

A dinoszauruszok szaporod�s�val kapcsolatban is felmer�lnek k�rd�sek. Nem tudjuk p�ld�ul, hogy a madarakhoz hasonl�an kloak�juk volt-e, vagy a h�ll�kre jellemz� ivarszervekkel rendelkeztek. Dinoszaurusz genit�li�kat ugyanis m�ig nem tal�ltak. A toj�srak�s mik�ntje sem teljesen vil�gos. Egyes tud�sok �gy gondolj�k, hogy az �ri�sira n�v� fajt�k n�st�nyek toj�cs� seg�ts�g�vel rakt�k le a toj�saikat. M�sok azt �ll�tj�k, hogy a mai h�ll�toj�sokhoz hasonl�an a d�n�toj�sok is puh�k �s rugalmasak voltak lerak�skor �s csak k�s�bb szil�rdult meg a h�juk, �gy nem t�rtek �ssze, amikor az anya�llat a f�ldre ejtette �ket. Maga a p�rz�s sem lehetett egyszer� proced�ra. Sz�mos dinoszaurusz fosszili�t tal�ltak, melyen nem vereked�sb�l, vagy t�mad�sb�l ered� s�r�l�sek l�that�k a h�ton, a l�bakon �s a cs�p�n. Ezeket a sebeket val�sz�n�leg p�rz�s k�zben szerezt�k a n�st�nyek. A n�st�nyeknek rendk�v�l er�s l�bbal �s cs�p�vel kellett rendelkezni�k, hogy a p�rz�s id�tartama alatt megtarts�k a h�m s�ly�t is. A dinoszauruszok ivar�t egy 2003-ban tal�lt Tyrannosaurus csontv�z megtal�l�sa �ta meg tudjuk �llap�tani. A n�st�ny madarak a toj�sk�pz�shez sz�ks�ges k�lciumot az �n. medull�ris csontban t�rolj�k. Ez a csont a l�bcsont belsej�ben, a csonth�rtya �s a csontvel� k�z�tt tal�lhat�. A Tyrannosaurus l�bcsontj�ban ilyen sz�vetet tal�ltak, vagyis az �llat n�nem� volt. Az�ta m�r t�bb faj egyedeinek nem�t siker�lt meg�llap�tani a medull�ris csont vizsg�lat�val. Azt is siker�lt meg�llap�tani, hogy a dinoszauruszok gyorsan �ltek �s kor�n haltak. N�veked�s�k �teme gyors volt �s m�r a feln�tt m�ret el�r�se el�tt szaporodtak. Egyes Sauropod�k t�bb sz�z toj�st is leraktak, de ut�na magukra hagyt�k �ket �s a kicsinyek 99%-a odaveszett. Egy-egy f�szekaljb�l csup�n 2-4 kicsi �rte meg a feln�ttkort, ahogy a mai tekn�s�kn�l is l�thatjuk.

Kapcsolat a madarakkal

A dinoszauruszok madarakkal val� rokons�g�t el�sz�r Thomas Henry Huxley vetette fel 1868-ban. A 20. sz�zad elej�n elvetett�k ezt az elm�letet, arra hivatkozva, hogy a dinoszauruszoknak nem volt vill�scsontjuk. A k�s�bbi felfedez�sek bebizony�tott�k, hogy a igen is volt vill�scsontjuk, p�ld�ul egy Oviraptor leleten tal�ltak, �m a csontot t�vesen kulcscsontk�nt azonos�tott�k.  Az�ta egyre t�bb bizony�t�kot fedeznek fel a madarakkal val� hasonl�s�g al�t�maszt�s�ra. T�bb mint 100 hasonl�s�g van a k�t �llatcsoport k�z�tt. Ha egym�s mell� rakunk egy Compsognathus �s egy varj�, vagy egy strucc �s egy Gallimimus csontv�zat, a hasonl�s�g szembet�n�. A dinoszauruszok csontv�z�n sz�mos jel utal arra, hogy k�s�bbi lesz�rmazottaik a madarak, s�t m�r a rep�l�st el�seg�t� anat�miai jegyek is megjelentek a korai dinoszauruszokon. Teh�t mondhatjuk, hogy a dinoszauruszokb�l id�vel madarak fejl�dtek. K�l�n�sen a h�sev� Theropod�k eml�keztetnek a mai madarakra. 1861-ben egy n�metorsz�gi b�ny�ban megtal�lt�k az Archeopteryx nev� �llat maradv�ny�t, amely �ri�si szenz�ci�t keltett. Ez volt ugyanis az els� fosszilia, melyen egy�rtelm�en l�that�k voltak a tollak. Az �llatot �gy emlegett�k, mint a hi�nyz� l�ncszemet a madarak �s a dinoszauruszok k�z�tt. Az�ta sz�mos tollas fajt tal�ltak. A kutat�k kezdik �jrarajzolni a legt�bb k�tl�bon j�r� dinoszauruszr�l alkotott k�pet, ugyanis egyre val�sz�n�bb, hogy p�ld�ul a raptorok, mint amilyen az Oviraptor �s a Velocirapot, tollas volt. S�t, egyeses �gy v�lik, a Tyrannosaurus test�t is tollak bor�tott�k fiatal kor�ban, majd fokozatosan elvesztette azokat. A tollak a h�szigetel�sben is szerepet j�tszottak, amib�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy a tollak el�sz�r a h�szigetel�sben vettek r�szt �s csak k�s�bb haszn�lt�k sikl�sra �s rep�l�sre.

 

A teljes sz�veg a saj�t �r�som!

 

Vissza a bloghoz